Bevezető
Bevezető
Az elmúlt egy évben több 802.11ac eszközt is vendégül láttunk: első körben az ASUS szupergyors termékeit vizsgáltuk meg, majd idén azt is megnéztük, hogy mit jelent sebességben az új generáció. Ezután a Linksys villámgyors útválasztója került a tesztpadra, most pedig a TRENDnet költséghatékony 802.11ac eszközeivel ismerkedünk meg egy kicsit közelebbről.
A TRENDnet neve bizonyára sokak számára cseng ismerősen: a gyártó a költséghatékony eszközök piacán próbál versenyezni, így termékei sallangoktól mentesen érkeznek és kedvező árcédulát kapnak. Hogy mire képesek, arra rövidesen megkeressük a választ, ám mielőtt még belevágnánk az ismerkedésbe és a tesztelésbe, feltétlenül érdemes megtekinteni a szereplők legfontosabb tulajdonságait taglaló táblázatot. Íme:
Ahogy az a fentiekből is látszik, a TRENDnet megoldásai nem az ASUS vagy a Linksys, sokkal inkább a TP-Link termékeinek ellenfelei lehetnek, legalábbis ami az árazást illeti. Sajnos 802.11ac-s TP-Link termékek még nem jártak nálunk, úgyhogy a TRENDnet-nek egyelőre az ASUS-szal és a Linksys-szel kell versenyeznie, de ami késik, nem múlik. Most viszont nem húznánk tovább az időt, vágjunk bele a versenyzők ismertetésébe, a következő oldalon magukkal a vasakkal ismerkedhetünk meg!
A médiahíd és az útválasztó
TRENDnet TEW-800MB - A médiahíd
A TRENDnet TEW-800MB típusjelzéssel ellátott terméke egy okos kis kiegészítő, ami akkor jöhet jól, ha 802.11ac routerünkhöz vezeték nélkül, WiFi-n keresztül szeretnénk hozzákapcsolni különböző eszközöket, amik nem rendelkeznek 802.11ac támogatással, de RJ-45-ös csatlakozóval igen. Ilyenkor megtehetjük, hogy például a TV mellett elhelyezzük a médiahídat, majd rákötjük mindenünket, aminek ott hálózati hozzáférésre van szüksége (TV, médialejátszó, stb.). Hogy miért lehet ez jobb, mint a sima kábelezés? Mert előfordulhat, hogy csak nagyon nehezen tudnánk megoldani (főleg esztétikusan), hogy elvezessük a hálózati kábeleket a fél lakáson keresztül. A médiahíddal azonban átugorhatunk egy-két szobát, és máris nem kell azon gondolkodnunk, hogy hol helyezzünk el még egy kábelcsatornát.
A TRENDnet eszközéhez egy telepítő lemezt, némi dokumentációt, illetve egy külső tápadaptert és egy Ethernet kábelt mellékel a gyártó – más nem lapul a dobozban, de nincs is másra szükség.
Maga a médiahíd lakkfekete műanyag felületet alkalmaz, oldallapjai pedig szálcsiszolt alumínium borítást imitálnak, de valójában műanyagból készülnek, méghozzá olyanból, ami igencsak vonzza az ujjlenyomatokat.
Az elegáns kivitelre azért lehetett szükség, mert a médiahidakat általában különböző médiaeszközök mellett, a nappaliban helyezik el, így nem lóghatnak ki az igényes termékek sorából. A dizájn pedig jól sikerült, így ezen a ponton nem találunk fogást a TEW-800MB-n.
A médiahíd előlapján a különböző kapcsolatok állapotát, illetve az eszköz működését lehet figyelemmel kísérni, hála a LED-es állapotjelzőknek. A LED-ek közepes intenzitású zöld fényt árasztanak, ám a fényerősség mértéke még sötétben sem zavaró – ezért jár is egy virtuális piros pont. A médiahíd tetején és alján szellőzők találhatóak, az oldallapon pedig a gyártó logóját lehet megcsodálni.
A hátlap semmi érdekeset nem rejt: itt ezúttal csak négy darab Gigabites Ethernet portot találunk, amelyek a különböző médiaeszközök csatlakoztatására használhatóak. Persze a termék nem csak médialejátszókat, Ethernet porttal ellátott házimozi erősítőket, illetve okostelevíziókat fogad, hanem akár számítógépeket is. A sorban találunk még egy áramtalanításra szolgáló kapcsolót, valamint egy WPS gombot is – utóbbival gyorsan és egyszerűen hozható létre vezeték nélküli kapcsolat a médiahíd és az adott router vagy hozzáférési pont között, ám érdemesebb inkább saját kezűleg elvégezni a szükséges beállításokat, hiszen ezáltal fokozható a biztonság.
WiFi tekintetében a 2,4 GHz-es tartományon belül 300 Mbps-os maximális adatátviteli sávszélességgel lehet gazdálkodni, míg 5 GHz-es frekvenciatartományon belül 867 Mbps-os adatátviteli sávszélességet kínál a termék. A WiFi kapcsolat ebben az esetben nem hozzáférési pontként, hanem hídként működik: WiFi-n keresztül kapcsolódik az adott útválasztóhoz (router), vagy az adott hozzáférési ponthoz (AP) a médiahíd.
A médiahíd álló kivitelben kerül forgalomba, de valami stabilabb talpat is tervezhettek volna neki, mert könnyen felborítható. Ugyanez igaz a lenti routerre is.
TRENDnet TEW-DR812U - Az útválasztó
A fenti médiahídnál kétségtelenül sokkal érdekesebb router, azaz a TEW-812DRU ugyanolyan csomagolásban érkezett, mint szóban forgó társa, sőt, a tartozékok mennyisége és minősége is ugyanaz volt.
A TEW-812DRU felépítés tekintetében is hasonlóan néz ki, mint a médiahíd, igaz, itt már szerencsére mellőzték a lakkfekete műanyagfelületek használatát, de a szálcsiszolt alumíniumfelületet utánzó műanyag oldallapok ezúttal is megmaradtak. A router alján és tetején egyaránt kialakítottak néhány szellőzőt, az előlapon pedig ezúttal is zöld LED-ekből álló állapotjelzők tájékoztatják a felhasználót a különböző funkciók aktivitásáról.
Az előlapon tehát nincs semmi érdekes, az oldallapokon pedig ezúttal is csak a TRENDnet felirat olvasható. Az útválasztó hátoldalán négy darab Gigabites Ethernet port, egy Gigabites WAN port, egy USB 3.0-s port, valamint egy áramtalanító kapcsoló található. Természetesen a WPS gomb sem hiányzik, a reset mikrokapcsoló pedig a router alján lapul, csak úgy, mint a médiahíd esetében.
A TEW-812DRU V2.xR kiadása a rendelkezésre álló információk szerint BCM4708A0-s SoC egységet alkalmaz. A 2,4 GHz-es WiFi tartományt egy BCM4331-es vezérlő szolgálja ki (3x3:3), míg a 802.11ac, azaz az 5 GHz-es tartomány biztosításáért egy BCM4360-as vezérlő felel (3x3:3). A vezérlők belső antennát használnak. A fedélzeten van még egy USB 3.0-s port is, ám az nem tisztázott, hogy ez a port pontosan milyen gyártmányú vezérlőre kapcsolódik.
Az USB-s 802.11ac adapterek
TEW-804UB
A kisebbik USB-s 802.11ac WiFi adapter USB 2.0-s portra csatlakozik és igazán parányi. Az elegáns csomagolásban lapuló termékhez a szokásos dokumentáció mellett egy telepítő lemez is jár.
Az apróság 38 milliméter hosszú, 19 milliméter széles, vastagsága pedig mindössze 8 milliméter. Az 5 grammos WiFi adapter Realtek RTL8811AU típusú vezérlőt rejt.
A vezérlőchip a 2,4 GHz-es tartományban 150 Mbps-os (802.11n), az 5 GHz-es tartományban pedig 433 Mbps-os adatátvtiteli sávszélességet kínál (802.11ac), amihez az USB 2.0-s kapcsolat sebessége elegendő. A pici adapter rendelkezik WPS nyomógombbal is, ami kényelmes, gyors kapcsolódást tesz lehetővé. Persze manuálisan is konfigurálható a rendszer, így akár saját jelszóval ellátott WPA2-es titkosítást is könnyedén lehet alkalmazni.
Az USB 2.0-s portot egy átlátszó kupak védi, amire érdemes nagyon vigyázni, ugyanis rendkívül könnyű elhagyni. Az elektronikát egy lakkfekete műanyagház veszi körbe, ami meglehetősen érzékeny a karcokra, a porra és az ujjlenyomatokra, viszont cserébe jól néz ki.
TEW-805UB
A második USB-s WiFi adapter már komolyabb méretben érkezik: nagyjából akkora, mint egy átlagos pendrive. A TEW-805UB modell is igényes csomagolásban kerül a boltok polcaira, dobozában pedig ugyanazok a tartozékok lapulnak, mint amelyeket a kisebbik modellnél már megismerhettünk.
A csomagolás összességében igényes – talán csak az USB 3.0-s bölcsőt hiányolhatjuk a tartozékok közül, de annyi baj legyen.
Ez a példány már AC600 helyett AC1200-as minősítést kapott, ugyanis a rajta található Realtek RTL8812AU vezérlő immár 2x2:2 MiMO felépítést alkalmaz. Utóbbinak köszönhetően a 802.11n tartományban (2,4 GHz) 300 Mbps-os, a 802.11ac tartományban (5 GHz) pedig 867 Mbps-os adatátviteli sávszélességre lehet felkészülni. Az említett sebességek miatt itt már indokolt az USB 3.0-s port alkalmazása – ez természetesen nem is hiányzik a repertoárból.
A 80 milliméter hosszú, 27 milliméter széles és 12 milliméter vastag WiFi adapter 20 grammot nyom a mérlegen. A műanyag ház ebben az esetben is lakkfekete felülettel rendelkezik, amire érdemes vigyázni, ha azt akarjuk, hogy sokáig szép maradjon. Külső antenna ennél a modellnél sincs, helyette két belső antennával oldja meg a rendszer a rádiójelek adását és vételét. WPS kapcsoló természetesen van.
A szoftver
Beüzemelés
A TRENDnet útválasztóját és médiahídját nagyon egyszerű beüzemelni, csak a szokásos apró fogások alkalmazására van szükség. A routerhez való csatlakozás előtt az adott noteszgép vagy asztali PC hálózati vezérlőjénél engedélyezni kell a DHCP módot, majd ezután vezetékes kapcsolaton keresztül csatlakoztathatjuk is a routert. Ha az IP cím kiderítése problémát jelent, akkor Windows alatt a Futtatás menüpont használatával indítsuk el a parancssort (CMD), majd írjuk be ezt: ipconfig /all. Az eredmények között ott lesz Default Gateway (Alapértelmezett átjáró) felirattal a router aktuális IP címe. Esetünkben 192.168.10.1 volt az alapértelmezett IP cím, ami természetesen igény szerint megváltoztatható.
Ezt írjuk be kedvenc webböngészőnkbe, de előtte nézzük meg a routerhez tartozó alapértelmezett jelszót. A TRENDnet termékeinél ez a router alján található címkén szerepel. Az alapértelmezett felhasználónév minden esetben az admin.
A szoftver
A TRENDnet médiahídjának és útválasztójának viszonylag egyszerű, jól áttekinthető felhasználói kezelőfelülettel ellátott szoftvere van, amelyben minden könnyedén megtalálható. Apró hiba viszont, hogy a szoftver esetenként nagyon lassú, sőt, olyan is előfordult, hogy az adott menüponton belül egy almenüre kattintva nem az adott almenü, hanem egy másik menüpont menüje tárul a szemeink elé. Ezt a későbbiekben egy szoftverfrissítés keretein belül alighanem javítani fogják.
A darabos működés ellenére a szoftver jó, igaz, egyes esetekben a beállítások egy-egy végeláthatatlanul hosszú lapra kerültek, így nagyon sokat kell görgetni, mire az adott opcióhoz jutunk. Ezt megoldhatták volna a klasszikus "füles" elrendezéssel is, így a felhasználói élmény sokkal jobb lenne, és az átalakításhoz komolyabb erőfeszítésre sem igazán lenne szükség. Csak némi elhatározásra.
Maga a szoftver egyébként minden szükséges beállítást tartalmaz. A főlapon megtaláljuk a router működésével kapcsolatos legfontosabb beállításokat, de az "Advanced" fülre kattintva sokkal mélyebben is beletúrhatunk a rendszer beállításaiba.
Az útválasztó esetében létrehozhatóak WiFi vendéghálózatok, amelyek egymástól elkülöníthetőek, sőt, még arra is van mód, hogy letiltsuk a vendéghálózat számítógépei számára a helyi hálózat elérését. Mindkét tartományban egy-egy vendéghálózat létrehozására van mód. Érdekesség, hogy az egyes WiFi tartományokban (2,4 GHz /5 GHz) nem egy, hanem akár 3 SSID is készíthető.
Szoftveres oldalon a repertoárban DDNS, FTP és Samba szerver támogatás egyaránt van, utóbbit még az alapértelmezett admin jelszó is védi. Az FTP és a Samba szerver esetében egyedi felhasználói fiókok létrehozására is van mód, amelyeknél megadható, hogy az adott delikvens rendelkezzen-e írási joggal, vagy csak olvashassa a különböző tartalmakat. A router emellett Virtual LAN, UPnP és IPv6 támogatást is kínál, viszont DLNA szervere nincs.
Alapvető tűzfal beállításokkal szerencsére rendelkezik a termék, sőt, arra is lehetőséget ad, hogy időtartam-függő szabályokat hozzunk létre, amelyek csak meghatározott időpontokban aktívak. Szülői felügyelettel kapcsolatos beállítások szintén vannak, csak úgy, mint MAC-cím szűrési lehetőség. A QoS támogatás is alap, és a beállítások távolról történő módosítása is megoldható.
Az USB-s eszközök kezelése szintén támogatott, ám az adatátviteli sebességgel kapcsolatban már vannak kisebb problémák – erről majd a teszteknél bővebben. Picit fájó pont, hogy nincs lehetőség üzemmód-váltásra, így a router csak és kizárólag útválasztóként használható, hozzáférési pontként, jelismétlőként, illetve médiahídként sajnos nem.
A szoftver összességében teljesen alapnak mondható – talán már-már túlzottan is fapados. Szerencsére DD-WRT támogatás is van a repertoárban, így a gyári helyett ütőképesebb szoftvert is telepíthetünk a termékre, igaz, ekkor a garanciától búcsút kell venni.
A médiahíd szoftvere
A médiahíd szoftvere talán még a routerénél is puritánabb, de ez nem túl meglepő, nincs annyi feladata. Üzemmód-váltásra ennél a modellnél sincs lehetőség, de a beállítások lementésére és visszatöltésére igen, ahogy az útválasztónál is. WPS támogatás van a repertoárban, illetve manuálisan is csatlakozhatunk az adott WiFi hálózathoz.
A tesztek – I.
Tesztkonfigurációk
A tesztekhez a médiahídon, a routeren és a két USB-s WiFi adapteren kívül három tesztkonfigurációt is bevetettünk. Ezek közül kettő asztali számítógép, egy pedig egy noteszgép volt. Ezúttal nem a már megszokott Zenbook UX302LG, hanem egy Zenbook UX301LA konfigurációt kaptunk kölcsön, ami a korábbi modellhez hasonlóan szintén Intel Dual Band Wireless-AC 7260-es vezérlőt kapott, így a WiFi sávszélesség ugyanaz volt, mint a korábban tesztelt UX302LG esetében. A két asztali számítógép pontos tulajdonságait az alábbi felsorolás tartalmazza.
ASUS Zenbook UX301LA (notebook)
WiFi:
• Intel Dual Band Wireless-AC 7260 (300 Mbps / 867 Mbps)
• ASUS USB-AC56 (300 Mbps / 867 Mbps)
• TRENDnet TEW-804UB (150 Mbps / 433 Mbps)
• TRENDnet TEW-805UB (300 Mbps / 867 Mbps)
Pentium tesztrendszer
Processzor: Intel Pentium G840
Rendszermemória: 2 x 4 GB DDR3-1866 MHz Kingston HyperX @ 1333 MHz (CL-9-10-9-27)
Alaplap: MSI H67MA-E35(B3)
Merevlemez: Western Digital Caviar Black 500 GB
WiFi: ASUS PCE-AC68 (600 Mbps / 1300 Mbps)
Tápegyegység: Corsair TX650W
Operációs rendszer: Windows 8.1 Professional x64 (Minden frissítéssel)
Trinity tesztrendszer
Processzor: AMD A10-5800K
Rendszermemória: 4 x 4 GB DDR3-1866 MHz Kingston HyperX (CL9-10-9-27)
Alaplap: Gigabyte GA-FM2A85X-D3H
Adattárolás: Kingston SSDNow V+200 128 GB
LAN: Realtek GbE (10/100/1000 Mbps)
Tápegység: Enermax Modu87+ 520W
Operációs rendszer: Windows 8.1 Professional x64 (Minden frissítéssel)
A tesztelés menete
Első körben kipróbáltuk, hogy azonos légtérben, a routert és az adott WiFi adaptert egymástól kétméteres távolságban elhelyezve milyen sebességértékeket kapunk. Ezután a szomszédos szobából is végeztünk egy mérést, amelynek keretén belül 1 téglafalon kellett áthaladniuk a rádióhullámoknak – a távolság ekkor 3,5 méter volt. A harmadik teszt a második szoba melletti helyiségből zajlott. Ekkor már két téglafal és 6,5 méteres távolság állt a rádiójelek útjában.
Extraként kipróbáltuk, hogy milyen jelerősség mutatkozik kültérben. Az első teszthelyszín 10 méteres távolságra volt a routertől, itt egy falon kellett áthaladniuk a rádióhullámoknak. A második teszthelyszínt már egy 16 méterre elhelyezkedő kerti hinta biztosította – itt egy villanyóra-szekrénnyel és három fallal kellett megküzdeniük a rádiójeleknek, ami túlzás nélkül komoly erőpróbának mondható.
Sebességtesztek
A routerek
Az első tesztkör alkalmával a router teljesítményét vizsgáltuk. Mivel a korábbi tesztek azonos környezetben, illetve azonos hardverkörnyezetben készültek, így azok eredményeit is feltüntettük a diagramokon. Nyilván, ezt csak érdekességképpen tettük, hiszen a három router eltérő ársávban próbál harcolni a piacon, de szerettünk volna viszonyítási alapot tenni a TRENDnet terméke mellé.
Az első teszt a PCE-AC68U WiFi kártya használata mellett készült. A tesztrendszerről nagyméretű fájlokat másoltunk át a Gigabites Ethernet portra kapcsolt Trinity tesztrendszerre. Az alábbi eredményeket kaptuk:
A TRENDNet TEW-812DRU nem teljesített rosszul, de lemaradása azért látványos. Érdekesség viszont, hogy két fal közbeiktatása esetén szinte azonos teljesítményt produkált a három router. Ez azért különös, mert az azonos légteres teszt után azt hittük az olcsóbb router rosszabbul fog teljesíteni a beépített antennái miatt.
A következő körben arra kerestük a választ, hogy az ASUS noteszgép beépített WiFi vezérlőjének alkalmazása mellett milyen sebességek elérésére van mód. Az alábbi diagram elárulja:
Azonos légtérben mindhárom routerrel sikerült "kimaxolni" a WiFi adapterben rejlő adatátviteli sávszélességet, de egy falon keresztül is közel azonos szinten helyezkedett el a verenyzők teljesítménye. Két fal esetén a TRENDnet router meglepő módon egy picivel gyorsabb volt, mint az ASUS csúcsroutere, de a kültéri teszteknél már alaposan elvérzett. Hiába, ennyit számít az, hogy a TRENDnet termékének nincsenek külső antennái.
A következő teszt már egy USB-AC56-os WiFi adapterrel készült, ami külső antennával is rendelkezik. Az eszköz az ASUS notebookban kapott helyet, a gyári WiFi vezérlőt pedig letiltottuk. Az alábbi eredmények születtek:
Azonos légtérben jól muzsikált a TRENDnet router, de egy fal esetén már csak a harmadik helyet tudta megszerezni. Két falon át történő jeltovábbítás alkalmával meglepő módon a TRENDnet megoldása lett a leggyorsabb, de a kültéri teszt alkalmával ismét kudarcot vallott a termék. Ez megint a külső antennák hiányára vezethető vissza.
Természetesen arra is kíváncsiak voltunk, mire képes a router, ha két nagyteljesítményű WiFi eszközt kell kiszolgálnia. Először az ASUS notebook beépített WiFi vezérlőjét, illetve a Pentium tesztgép PCE-AC68U WiFi kártyáját fogtuk munkára. Íme az eredmények:
Azonos légtérben történő tesztelésnél hajszálnyival a TRENDnet router nyert, de a többi tesztben sajnos elverte a konkurencia – néhol jelentősebb mértékben.
Hogy az előbb látott helyzet javul-e, ha az ASUS notebook WiFi vezérlőjét egy USB-AC56-os WiFi adapterre cseréljük? Az alábbiakból kiderül:
Javulásról sajnos szó sincs, sőt, egyenesen romlás mutatkozik, méghozzá esetenként elég jelentős, a komolyabb antennák szeretik egymást.
Az USB-s WiFi adapterek
Azt is megvizsgáltuk, hogy a korábban bemutatott USB-s WiFi adapterek hogyan teljesítenek a konkurenciával szemben. A két TRENDnet gyártmányú WiFi adapter mellé az ASUS USB-AC56-ot is bevettük a tesztelésbe, hiszen pont nálunk volt. A három USB-s adaptert a TRENDnet TEW-812DRU router használata mellett teszteltük annak érdekében, hogy teljesítményük összehasonlítható legyen. Az alábbi eredményeket kaptuk (közben azért ne felejtsük el, hogy az ASUS megoldásának az ára a többszöröse a TRENDnetes eszközökének):
Amennyiben az USB-s WiFi adapterekről Gigabites Ethernet hálózatra másoltunk tartalmakat, az ASUS külső antennás USB 3.0-s WiFi adaptere leiskolázta a mezőnyt, a TEW804 esetében még akkor is, ha az árat is figyelembe vesszük. A TEW805 esetében azonban már más a helyzet, az elég jól teljesít.
A második körben már a Pentium tesztgép volt a másolások célja, amelyben természetesen a már jól ismert PCE-AC68U WiFi kártya dolgozott. Íme az eredmények:
Ebben a tesztben már nem volt olyan komoly teljesítménykülönbség az ASUS USB-AC56 és a TRENDnet TEW-805UB között, de ez a korábbi tesztek alapján nem annak köszönhető, hogy a termékek annyira közel helyezkednek el egymáshoz teljesítmény tekintetében, sokkal inkább annak, hogy ebben az esetben a TRENDnet TEW-812DRU router már inkább a limitáló tényező szerepét töltötte be. Elég megnézni azt a korábbi diagramot, amin a routereknek két nagysebességű 802.11ac eszközt kellett kiszolgálniuk.
A tesztek – II.
A médiahíd sebességtesztje
A TEW-800MB modell esetében két egyszerű és gyors tesztet végeztünk el, mert kíváncsiak voltunk, mennyire hatékonyan tudja összekapcsolni 802.11ac WiFi kapcsolaton keresztül a hozzá csatlakozó eszközöket a TEW-812DRU routeren lógó tesztgéppel, ami Gigabites Ethernet portot használ.
A médiahídra Gigabites Ethernet kapcsolaton keresztül rácsatlakoztattuk a Pentium tesztgépet, majd elvégeztük a szokásos méréseket. Ezúttal csak a második és a harmadik helyszínen teszteltünk, így a jeleknek egy, illetve két falon kellett áthatolniuk.
Az első teszt meglehetősen jó eredménnyel zárult, ugyanis a két konfiguráció között 51 MB/s-os sebességgel tudtunk másolgatni. A médiahidat átköltöztettük a harmadik teszthelyszínre, ahonnan 33 MB/s-os sebességet produkált. Ez a sávszélesség tökéletesen elegendő a különböző médiaeszközök zavartalan kiszolgálásához, még Full HD filmek esetén is.
Az USB 3.0-s port tesztje
Mivel a TEW-812DRU modell rendelkezik USB 3.0-s porttal, illetve Samba szerverrel is, így jó ötletnek tartottuk az olvasási, illetve írási sebességek vizsgálatát. A teszt során a Gigabites Ethernet portra kapcsolódó Trinity tesztrendszert használtuk, a routerre pedig ugyanaz a 3,5 hüvelykes külső HDD csatlakozott, amit a korábbi teszteknél is használtunk. Jöjjenek az eredmények:
Az eredmények sajnos nem lettek jók. Az USB 3.0-s HDD egészen biztosan hibátlanul működött, hiszen PC alkalmazása mellett hozta a megszokott sebességeket. A TRENDnet TEW-812DRU esetében sajnos nagyon úgy fest, hogy USB 3.0-s port tekintetében csak ekkora teljesítményre képes.
Verdikt
A TRENDnet termékei vegyesen teljesítettek a tesztjeinken. Szoftver tekintetében nem remekeltek, ugyanis meglehetősen fapados szolgáltatás-listával érkeztek, és a menüjük is elég lassú volt néha, de (és ez a fontosabb) a hálózaton felmutatott sebességük teljesen rendben volt.
A rendelkezésre álló eredményeink miatt csak drágább gépek ellen tudtuk harcba küldeni a TRENDnet megoldásait, de úgy gondoljuk, hogy nem kellett szégyenkezniük, talán csak a legkisebb USB-s adapter nem hozta azt, amit kellett volna neki. A médiahíd sebessége elég volt ahhoz, hogy akár több videó folyamot is kiszolgáljon, míg a router ha átlagos hálózati adapterekhez csatlakozott, akkor nem nagyon maradt le a konkurenciától, sőt! Átlagosnak értjük például az ASUS notebook beépített Intel vezérlőjét. Valószínűleg a jövőben kevés gépnek lesz külső antennás vezérlője, így azok az eredmények lehetnek hosszútávon a legérdekesebbek, amiket ezzel a beépített adapterrel mértünk. Itt, leszámítva a negyedik helyszín méréseit, szinte ugyanúgy teljesített a TRENDnet készüléke, mint a többiek megoldásai.
Az USB-s adapterek közül egyébként a TEW-804UB gyengécske volt, úgyhogy egyértelműen megéri a többletkiadást a TEW-805UB, ami még így is jóval olcsóbb, mint bármi, amit eddig teszteltünk. Pont emiatt a TRENDnet igazi ellenfele a hasonlóan költséghatékony TP-Link lehet, a jövőben majd az ő megoldásaikat is leteszteljük.
Addig is azt tudjuk mondani, hogy sebességben teljesen egészséges kompromisszumokat kell csak kötni a drágább megoldásokhoz képest, ha a TRENDnet jelenlegi csúcsroutere mellett tesszük le a voksunkat. Szoftveres fronton viszont bőven lenne még hová fejlődni, szerencse, hogy jó esetben csak egyszer kell beállítanunk a routerünket, az USB-s adapterek pedig egyáltalán nem szenvednek ilyen problémáktól. Egyébként ha valakinek nem felel meg a gyári firmware, a TRENDnet csúcsgépe DD-WRT támogatást is kapott, így lecserélhetjük azt, de ilyenkor vegyük figyelembe, hogy a garancia ebben az esetben ugrik.
A cikkben szereplő ASUS termékek az ASUS hazai képviseletétől érkeztek, a TRENDnet 802.11ac eszközöket pedig a TRENDnet hazai képviselete bocsátotta rendelkezésünkre. Ezúton is köszönjük!
