India vezetése tavaly már próbálkozott importkorlátozások bevezetésével, amelyek az asztali számítógépek, a noteszgépek, illetve a táblák gyártóit érintették volna, ám az iparági felhördülés, illetve az Amerikai Egyesült Államok közbenjárása azt eredményezte, hogy elnapolták a tervet. Bevezettek viszont egy jelentési kötelezettséget, amelynek keretén belül az importált termékekkel kapcsolatos adatokat összegezniük kellett a gyártóknak az illetékes hatóságok felé, maga a hatóság pedig azóta is monitorozta az adatokat, alighanem azért, hogy a pontos kép ismeretében ismét megpróbálkozzanak néhány importkorlátozás bevezetésével, ezúttal viszont a korábbinál hatékonyabb szabályozás mellett.
A Reuters munkatársainak iparági értesülései alapján úgy tűnik, India vezetése nem adta fel a tavalyi tervet, továbbra is szeretnének importkorlátozásokat bevezetni, méghozzá annak érdekében, hogy össztönözzék az egyes gyártókat, építsenek üzemeket India területén. India szeretné fellendíteni a helyi elektronikai ipart annak érdekében, hogy egyre több és több termék gyártását lehessen megoldani országon belül, ezzel egyre kevésbé függene az indiai piac a külföldön készül elektronikai komponensek behozatalától. A folyamat levezénylése persze nem egy egyszerű feladat, hiszen a különböző külföldi gyártókat valahogy ösztönözni kell arra, hogy Indiában üzemeket építsenek – ezt a célt szolgálják majd az importkorlátozások.
Az indiai vezetés ezúttal azt tervezi, hogy már a következő év elején bevezeti az importkorlátozásokat, ám az egyelőre még nem világos, pontosan milyen keretek között kerülhet erre sor, ugyanis konkrét számok még nem láttak napvilágot. Egy elemző vállalat, a Mordor Intelligence szerint az indiai IT hardverpiac eléggé nagy, jelenleg közel 20 milliárd dollár értékű, a noteszgépek szegmensét is beleértve, ám ebből a mennyiségből csak nagyjából 5 milliárd dollár értékű termék készül helyben, az igények többségét még mindig importon keresztül elégítik ki. Az import nagyon nagy része Kínából érkezik.
A fentiek alapján India eléggé nagy mértékben rá van utalva a külföldön gyártott IT hardverek és termékek importjára, lényegében ezen szeretne változtatni a kormányzat. A kormányzat egyik tisztviselője szerint a globális szerződések megakadályozzák a különböző vámok alkalmazását a laptopok és a táblák esetében, így azon kevés eszközök egyike, amelyek lehetőséget biztosítanak a helyzet kezelésére, lényegében nem más, mint az import korlátozása. Az elérendő cél: kevésbé függeni a külföldön gyártott IT hardverektől és termékektől, ennek érdekében több alkatrészt és konfigurációt gyártani országon belül.
A siker érdekében már elindult egy PLI (Production-Linked Incentive) névre keresztelt program, amelynek révén a termeléshez kapcsolódó ösztönző támogatásokkal próbálják vonzóbbá tenni a térséget a nagyvállalatok számára ahhoz, hogy helyi üzemeket húzzanak fel. Az érdeklődők között egyebek mellett a Dell és az Apple is jelen van már, ez a két vállalat bővíteni szeretné helyi jelenlétét, és a tervek végrehajtását valószínűleg jelentősen felgyorsítja majd a jövő év elején életbe lépő importkorlátozás.
Az indiai kormányzat szerint elég sok időt adtak a nagyvállalatoknak a felkészülésre, de azt azért érdemes megemlíteni, hogy az efféle korlátozásokhoz való alkalmazkodás nem megy egyik napról a másikra, hosszabb időre van szükség az új üzemek felhúzásához, berendezésükhöz, illetve a termelés zökkenőmentes megindításához is. Ez azt jelenti, hogy az importkorlátozások bevezetésével rövidtávon hiány alakulhat ki a piacon, ami emelkedő árakat eredményez majd, ezt pedig a lakosság fizeti meg, ahogy az lenni szokott. A megfelelő gyártókapacitás kiépítése sok idő és jelentős befektetéseket is igényel, efféle lépéseket pedig csak akkor hoznak meg a nagyvállalatok, ha annak üzletileg is van értelme.
Amennyiben az indiai kormányzat terve bejön, rövid idő alatt jelentős szereplővé nőheti ki magát az ország a globális techpiacon, fontos szereplővé válhat a globális ellátási láncban, valamint a helyi elektronikai iparágat is alaposan fellendítheti.
