India kormánya igen nagy meglepetést okozott az elmúlt hetek folyamán, ugyanis bejelentették, 2023. november 1-től kezdve külön importlicencre lesz szükség ahhoz, hogy az országba érkezhessenek a különböző noteszgépek, táblák, szerverek, illetve a kompakt asztali számítógépek. A döntés hideg zuhanyként érte az egyes vállalatokat, ugyanis 110-nél is több cég járt volna rosszul az importkorlátozással, hiszen az egyes termékekre külön licencet kellett volna kiváltaniuk, ami a bürokratikus folyamatok elhúzódása miatt nagy éket vert volna az üzletmenetbe.
Az elsődleges tervek alapján ugyanazt akarták elérni, amit korábban, az okostelefonok importjának korlátozásával már sikerült: azt szerette volna az indiai kormányzat, hogy az érintett vállalatok rövid időn belül gyártósorokat hozzanak az országba, így ugyanis országon belül készülhetnek a különböző termékek, amelyekre éppen ezért nem is vonatkozott volna az importkorlátozás. Az okostelefonok esetében ez működött is, hiszen egyebek mellett az Apple, a Samsung, az Oppo, a Vivo és még sok egyéb gyártó is új összeszerelő üzemeket létesített India területén. Az országon belüli gyártás nem jelentette feltétlenül azt, hogy a helyiek olcsóbban juthatnak hozzá az egyes termékekhez, ahhoz viszont hozzájárult, hogy új munkahelyek létesüljenek, valamint a gyártói és beszállítói szektor is fellendült általa.
Hasonló célt akartak elérni a PC piaci termékek importjának korlátozásával is, ám ezúttal elég nagy ellenállásba futottak bele: sok kritikát kapott a tervezet, egyes gyártók pedig egyenesen le is állították termékeik importját. Az importkorlátozás alól kivételt képeztek azok a termékek, amelyek kutatási és fejlesztési céllal érkeztek az országba, ám ezeket újra kellett exportálni.
A felzúdulás miatt az indiai kormányzat a jelek szerint visszavonulót fújt, mégsem vezették be 2023. november 1-től kezdve az importkorlátozásokat, ami 110-nél is több vállalat számára lehet pozitívum. Az egyes termékek importjához persze továbbra is szükség lesz némi bürokratikus manőverre, de ezúttal már elég lesz néhány egyszerű adat megadása, például a termékek mennyisége, illetve az import pénzbeli értéke. Az persze nem kizárható, hogy a későbbiekben újra megpróbálkoznak majd hasonló importkorlátozásokkal, némileg megengedőbb szabályozást alkalmazva.
