India kormányzata a napokban egy furcsa és váratlan lépést hozott, amelynek értelmében minden importált PC, noteszgép, tábla és szerverkonfiguráció importjához licencet kell igényelniük az érintett vállalatoknak, ami az akkori hírek szerint hosszadalmas folyamat eredményeként szerezhető meg, így visszavetheti az ipar forgalmát. A bejelentés azért is volt fájó pont sokak számára, mert Indiában éppen közeledik egy ünnepi szezon, a Diwali, valamint az iskolakezdés miatt is forgalomnövekedésre számítanak az egyes gyártók, így a döntés derült égből villámcsapásként érte őket.
Miután az új importlicenc-követelménynek híre ment, több PC gyártó is szüneteltette importját annak érdekében, hogy tájékozódjanak a kisebb sokkot okozó döntéssel és annak hatásaival kapcsolatban, és persze a licenc megszerzéséhez szükséges folyamatot is elkezdték tanulmányozni. A leállás az összes nagy gyártót érintette, így például a Samsung, az Apple és a HP is leállította az érintett termékek importját.
A India Külkereskedelmi Főigazgatósága nemrégiben bejelentette, hogy az érintett elektronikai cikkek importját három hónapig licenc nélkül is lehet folytatni, azaz 2023. október 31-ig nincs igazából hatása a döntésnek a forgalomra. Annak érdekében, hogy később se okozzon fennakadást a helyzet, egyszerűsítik és zökkenőmentesebbé teszik a licenc megszerzéséhez teljesítendő folyamatokat, egyes esetekben a jóváhagyás megszerzése akár egyetlen nap alatt is megoldható lesz.
Az importszabályozás igazából egy nagy támogatási program része, amelynek keretén belül arra ösztönzik a nagyvállalatokat, hogy a helyi gyártást pörgessék fel és Indiából csináljanak globális technológiai gyártóközpontot. Ez ugyan jól hangzik, de a technikai kivitelezés már egy fokkal bonyolultabb, hiszen egyes vállalatok termékei fejlettebb eszközök meglétét igénylik, nem lehet őket egy átlagos összeszerelő üzemben készre szerelni, és a fejlettebb eszközök mellett mérnöki szaktudást igénylő feladatok elvégzésére is szükség van.
India vezetése a jelek szerint megértette, hogy nem olyan egyszerű a csúcskategóriás termékek gyártást egyik helyről a másikra áthelyezni, vagy éppen egy új helyen új összeszerelő üzemet létesíteni. Persze az országban jelen vannak olyan összeszerelő szolgáltatást nyújtó vállalatok, mint például a Foxconn, de egyes termékek összeszerelését nem tudják elvégezni a fenti feltételek teljesülése nélkül – vagyis megfelelő szaktudásra és fejlett eszközökre akkor is szükség van. Az indiai kormányzat éppen ezért indított egy 2,1 milliárd dollárra rúgó ösztönző programot, amelynek keretén belül támogatják az Indiában üzemet létesítő gyártókat. Ez a kezdeményezés igazából elég jól lett időzítve, ugyanis a gyártók a pandémiával kapcsolatos tapasztalatok után, illetve a geopoltikai feszültségeket látva azon dolgoznak, hogy diverzifikálják ellátási láncaikat és termelésüket, ezáltal kevésbé függenek majd Kínától.
Az elkövetkező három hónap folyamán tehát továbbra is zavartalanul folyhat az import, közben az importlicenc megszerzésével kapcsolatos folyamatokra is felkészülhetnek a gyártók. Egyes szereplők, mint például az Intel, arra számítanak, hogy az új szabály nem okoz majd komolyabb negatív hatást az eladásaikra, ugyanis szerintük azzal, ha egy globális partner csökkenti a PC szállítást India felé, egy helyi szereplő majd átveszi a stafétabotot és rendel elegendő processzort ahhoz, hogy a helyi igényeket ki tudja elégíteni. Arról egyébként még mindig nem esett szó, hogy az importlicenc megszerzése milyen költségekkel jár.
