Az indiai kormányzat egy érdekes döntést jelentett be, ami azonnal hatályba is lépett. Ennek lényege, hogy importkorlátozásokat vezettek be a külföldről érkező notebook-, PC-, tablet-, illetve szerverkonfigurációkkal szemben, amivel azt szeretnék elérni, hogy minél több gyártó hozza a termelést Indiába, ezzel ugyanis mentesülhetnek az újonnan bevezetett korlátozás alól.

Eddig igazából szabadon importálhatták a cégek különböző portékáikat, viszont a friss döntés értelmében ezentúl speciális licenc megszerzésére kötelezi őket a kormányzat, amelynek folyamata kellően hosszadalmas lesz azért, hogy az ország elérje célját. A döntés ráadásul a legnagyobb indiai vásárlási időszak előtt érkezett, ami kétségtelenül kellemetlenül érinti majd az egyes vállalatokat, hiszen őket a hosszú licencfolyamattal bünteti a kormányzat azért, mert nem helyben gyártják különböző termékeiket. Arról nem szól a fáma, hogy a kötelező licencfolyamat milyen költségekkel jár majd a gyártók számára, viszont talán nem is ez a legfontosabb szempont, hanem a licencfolyamat hosszúsága miatt elszenvedett késés, ami forgalom és profit terén is károkat okozhat negyedéves szinten. A noteszgépek, asztali számítógépek és táblák az áprilistól júniusig tartó periódus folyamán 19,7 milliárd dollár értékben érkeztek be az országba import formájában, ami éves szinten 6,25%-os növekedést jelent. A felsorolt termékek India teljes éves importjának mindössze 1,5%-át adják, ennek fele pedig Kínából érkezik a kormányzattól származó adatok alapján.

Ez persze nem az első eset, hogy India efféle „zsarolással” próbálta rávenni a különböző nagy nemzetközi vállalatokat arra, hogy egyes termékeiket az országban felhúzott üzemekben készítsék el. 2020 környékén egyszer már bejelentettek hasonló korlátozást, ám akkoriban a televíziók piacát vették célba, ami azt eredményezte, hogy a vezető márkák, amelyek nagy mennyiségben értékesítenek televíziókat India területén, gyorsan összeszerelő üzemeket állítottak csatasorba az országon belül, így lépést tudtak tartani az indiai igényekkel. A televíziók mellett az okostelefonok gyártói is hasonló cipőben járnak, rájuk is hasonló szabályozás vonatkozik, így az okostelefon-gyártók is létesítettek néhány összeszerelő üzemet az ország területén. Ezek az üzemek persze nem generálnak hozzáadott értéket, hiszen mindössze arról van szó, hogy az egyes termékek alkatrészenként érkeznek meg Indiába, majd az összeszerelő üzemekben összeállítják őket.

A Nikkei Asia hírére egyelőre nem reagáltak a nagy nemzetközi vállalatok, a helyi szerződéses összeszerelő cégek viszont sokat profitálhatnak majd a döntésből, amennyiben a világcégek őket bízzák meg termékeik összeszerelésével. Az egyik ilyen indiai vállalat, a Dixon Technologies részvényárfolyama a döntés bejelentését követően rögtön 7% feletti növekedést produkált, ami azt jelenti, a piac is reménykedik abban, hogy a kormányzati szigorítás fellendítheti a helyi összeszerelő iparágat.

A kormányzat ezzel egy időben meghosszabbította azt a korábbi támogatási programot is, amelynek összesen 2 milliárd dollárra rúgó keretéből azok a vállalatok részesülhetnek, akik IT hardvergyártásukat Indiába hozzák – ebbe a körbe tartoznak a most megszorongatott notebook-, tablet és PC-gyártók, valamint a szervergyártók is. Ez a kezdeményezés része India azon tervének, amelynek célja, hogy az ország a globális elektronikai ellátási lánc meghatározó szereplőjévé nőhesse ki magát. A tervek szerint az ország éves termelése 2026-ra 300 milliárd dolláros értékre növekedhet, már amennyiben sikerül teljesíteni a célokat.