- Tele kérem!
Az amerikai álom azt mondja, hogy kitartással, szorgalommal, egy kis tehetséggel (nem kötelező) és egy csipet szerencsével bárki és bármi lehetsz. Az amerikai álom azt mondja, hogy ez a lehetőségek földje és csak rajtad múlik. Sőt, a Venom óta tudni lehet, hogy ha valamit el akarunk érni az életben akkor a következő tanácsot kövessük: félj kockáztatni, légy türelmes és dolgozz keményen. Ez még nem jelenti azt, hogy ez ilyen egyszerű, ahogy azt sem, hogy a jól hangzó szlogenek, az amerikai álom és a kitörés lehetősége mindenkinek adott.
A szimulátorok világa igencsak felpörgött az elmúlt években. Kaptunk kecske, autószerelő, farmer, alkimista, buszvezető, betörő, főző, PC építő, drogdíler, műtős, food truck, felújítós, roncstelepes, fűnyírós, űrbázis takarítós, szektás szimulátort (és biztosan kihagytam párat) vagyis azt lehet mondani, hogy egy csomó ember úgy gondolja, hogy érdekes lehet kipróbálni valamit, amihez valószínűleg életében nem lesz köze.
Mi más maradhatott volna ki a szimulátorok hosszú listájából, minthogy menedzselni kezdjük saját benzinkutunkat. Ez persze nem olyan egyszerű, mint ma elsőre látszik. Nem egy alkalmazottakkal és áruval feltöltött modern létesítmény vezetése lesz a feladatunk. Sőt, kezdetben még épületünk és töltőállomásunk is alig van. A játék azonban hamar belecsap a lecsóba, és a 66-os út egy bizonyos sivatagos pontján, hősünk megérkezik, eladja az autóját és a kapott összeget egy roncstelep megvásárlására költi.
Igazi vállalkozó szellemmel és amerikai álommal nyakon öntött kezdet, ami után – ha eddig esetleg valaki nem sejtette volna – egy másodperc pihenőidőnk sem lesz, ugyanis elkap minket a felújítás, a szervezés, rendezés és kiszolgálás mókuskereke, ahol a csend a nyugalom és a pihenés nem csak ismeretlen fogalmak, de a kapitalizmus hatalmas ellenségei is.
Valahol a 66-os úton
A kezdetben emlegetett romhalmazból tehát jól menő vállalkozást kellene faragnunk. Nem, nem a marketing és egyéb stratégiák kidolgozása lesz az első feladatunk, hanem az, hogy a szó szerinti romokat, szemetet, hulladékot összeszedjük és némileg emberi létezésre alkalmas hellyé varázsoljuk a főépületet, ami 1-2 nap alatt a bolt (közkeletű nevén: shop) funkcióját fogja betölteni.
A játék első 3 dolga amivel megismerkedünk, az a partvis, szemeteszsák és a festő henger, jelezve, hogy a renoválás a rendrakással nem ér véget és amíg itt vagyunk, ezen eszközökkel nagyon gyakran fogunk találkozni. És ha esetleg nem említettem volna, némi földmunkára is szükség lesz, homokbuckákat is arrébb kell lapátolni, de szerencsére ehhez kapunk egy gépiesített időpazarló eszközt is.
De tegyük fel, hogy beindul a nagy biznisz, jönnek a népek tankolni. A következő lépés, hogy vegyenek rágcsálni valót, egy sört, üdítőt is. Polcokat veszünk, amiket jobbnál jobb termékekkel töltünk fel. Vagyis innentől figyelnünk kell arra is, hogy mennyire fogynak ezek a cuccok, valamint a raktárunkat is menedzselnünk kell.
A bevásárlásnál azt is lesnünk kell, hogy az elvileg naponta változó árakból melyik termék van olcsó (zöld pöttyel jelölt) áron és melyeket nem érdemes épp most beszerezni (piros pötty), mert nem igazán lesz hasznunk rajtuk. Ha pedig ezt is bejárattuk, jöhet az autószerelő műhely és a többi csoda. Ezeket is ki kell takarítani, majd gondoskodni, hogy a fogyóeszközök (pl. visszapillantó tükör, kerék, karcolás kijavító paszta, motorolaj stb.) mindig bőséges mennyiségben álljon rendelkezésünkre.
Idővel a benzinkút díszítésén, a parkoló bővítésén, a mosdó felújításán is el kell gondolkodnunk, több töltőállomás kiépítését, a bolt kibővítését, a raktár fejlesztését is beleértve, sőt, alkalmazottakat is fel fogunk venni. De mindezzel együtt sem lesz kevesebb dolgunk és folytatódik a versenyfutás az idővel, a vásárlókkal, akik amúgy meglepően türelmesek. Talán egyszer volt olyan, hogy valaki elhúzott mielőtt kiszolgáltam volna, pedig konkrétan ingame időben fél napokat is kellett rám várni.
Összességében elmondható, hogy elég sok mindent belepakoltak a Gas Station Simulator készítői a játékba. Nem egy grafikai csoda és a játékmenet is monoton egy idő után. Hiába a fejlesztések, a bővítések és a változatosság, ugyanazokat a feladatokat fogjuk csinálni vakulásig. Kiszolgál, takarít, kiszolgál, feltölt, kiszolgál, rendel, pakol, kiszolgál, szerel stb. és ugyan az alkalmazottak segítenek a dolgon kicsit, de időnként velünk ellentétben ők elhúznak pihenni egyet.
Aki viszont szereti az amcsi poros benzinkút hangulatot, bírja a pörgést és kíváncsi, hogy hová lehet felfejleszteni egy ilyen létesítményt a lehetőségek hazájában, az vágjon bele – ki tudja, még az is lehet meggazdagszik és lesz elég pénze a végkimerülés és a kiégés kezeltetésére.
