Az Intel Z390-es lapkakészletével kapcsolatban már nagyon sok pletyka látott napvilágot az elmúlt hetek folyamán, a legutóbbi például azt boncolgatta, milyen újítások várhatóak funkcionalitás frontján. Az akkori információk alapján úgy tűnt, hogy a Z390-es lapkakészlet nem lesz több egy átnevezett Z370-es megoldásnál, így a vele felszerelt alaplapok maximum VRM áramkör terén kínálhatnak nagyobb előrelépést. A napokban az ASUS Z390-es kínálatára is fény derült, ugyanis egy BIOS frissítés lerántotta a leplet az érkező alaplapokról, amelyekből nem kevesebb, mint 19 különböző modell kerülhet a boltok polcaira.
Most ismét kiszivárgott némi információ, ami már konkrétumokat is tartalmaz, pontosan mely területeken különbözhet a Z390 a Z370-től. Ahogy az várható volt, a tulajdonságok túlnyomó többsége megegyezik, lényegi különbség csak két területen várható. Az egyik az integrált 802.11ac WiFi támogatás, ami mind a Z370-ről, mind pedig a Z270-ről hiányzik, hiszen a valódi 300-as sorozatú lapkakészletekkel debütált. A másik a beépített USB 3.1 Gen2-es vezérlő, ami szintén hiányzik a korábbi „Z” sorozatú alaplapokról. Utóbbinak köszönhetően összesen maximum hat darab USB 3.1 Gen2 portot kezelhet majd natívan, külső vezérlők nélkül a Z390-es PCH, ami minndenképpen jó hír.
A 802.11ac WiFi integráció persze nem jelenti azt, hogy minden alaplapon elérhető lesz a WiFi támogatás, ehhez további 10-15 dollárnyi költséget kell áldozniuk a gyártóknak, hiszen a vezérlő mellé még szükség van a rádiós alrendszerre is, ami külön M.2-2230-as vagy M.2-1216 SD bővítőkártya formájában érkezik. Ezek a speciális CRF (Companion Radio Frequency) modulok akár más alaplapok M.2-es slotjaiba is beszerelhetők, ám csak akkor fognak működni, ha a platform 8. generációs Core processzorral rendelkezik, vagy a Gemini Lake platform köré épül, mert csak így biztosított a lapkakészletben lévő CNVi támogatás.
A Z390-es lapkakészlettel szerelt alaplapok rövidesen megjelenhetnek kereskedelmi forgalomban. Később, a következő év első negyedévében a Coffee Lake Refresh processzorok is debütálnak, amelyek ismét 14 nm-es csíkszélességgel készülnek, hiszen a 10 nm-es gyártástechnológia majd csak a következő év vége felé állhat tömegtermelésbe a processzorok területén.
