A közösségi média platformok fejlesztői rendszeresen hoznak olyan intézkedéseket, melyek elvileg arra szolgálnak, hogy ezek a környezetek a gyermekek számára biztonságosabbak legyenek. A különböző országok és szervezetek azonban általában ezeket látszatintézkedéseknek minősítik, és egyre többen fontolgatják a platformok betiltását.
Franciaország pedig a tettek mezejére lépett, és elfogadta azt a törvényjavaslatot, melynek értelmében 2027-től teljesen megtiltják a 15 éven aluli fiataloknak, hogy közösségi média platformokat látogathassanak.
279 támogató és 81 ellenző szavazat mellett, elsöprő többséggel ment át a francia parlamenten az új törvényjavaslat. Ennek értelmében a tinédzsereknek tilos lesz olyan szolgáltatásokhoz hozzáférni, mint a TikTok, a Snapchat, az Instagram vagy éppen a Facebook. Két lépésben kerül sor a tiltás érvényesítésére. 2026 szeptemberétől már nem tudnak regisztrálni a 15 éven aluliak, 2027 januárjától pedig minden érintett hozzáférése megszűnik.
Az összes Franciaországban elérhető közösségi média platformnak kötelező lesz bevezetnie olyan életkor-ellenőrző szolgáltatást, ami bizonyítottan hatékonyan képes kiszűrni a fiatalokat. Már több olyan megoldás is van, ami erre alkalmas lehet, noha azért azt is meg kell jegyezni, hogy ezek hatékonysága általában éles vita tárgyát képezi.
Az elmúlt években számos kutatás igyekezett arra rámutatni, hogy a fiatalokra mennyire veszélyes a közösségi média a korábbi formájában. Idén a francia közegészségügyi felügyeleti szerv egy friss tanulmánya azt hangsúlyozta, hogy különösen a lányok mentális egészségére van borzasztó hatással a Snapchat és társai. Emmanuel Macron már jóval korábban hadjáratot indított a közösségi médiával szemben, hogy megvédje a kibertérben a gyermekeket, mert a techcégek nem hajlandóak erre.
„Franciaország élen jár Európában a gyermekeink és serdülőink védelme terén” – emelte ki Emmanuel Macron. Igyekezett azt hangsúlyozni az elnök, hogy a törvényjavaslat elfogadása egy jelentős mérföldkőnek tekintendő a gyermekvédelemben és a közösségi média működésében is.
Európában a franciák az elsők, de a világon is a második országként mennek neki ilyen szinten a közösségi médiának. Ezzel egy szinte járatlan útra lépnek. A teljes tiltás jó döntésnek hangzik, de megosztja a döntéshozókat. Sokan érzik úgy, hogy nem ez a megfelelő irány, és egy határozottabb, de jobban ellenőrizhető korlátozási rendszerrel komolyabb eredményeket lehetne elérni. A jelenlegi tapasztalatok szerint a fiatalkorúak jelentős része képes megtalálni annak a módját, hogy valahogy hozzáférjen a nagy platformokhoz.
A kritikusok adatvédelmi aggályokat is meg szoktak fogalmazni, és arra is rá szoktak mutatni, hogy azok a tinik, akiket teljesen letiltanak a nagy online terekről, alternatívákat kezdenek keresni. Így a tinédzserek olyan felületeken köthetnek ki, amelyek talán még több veszélyt hordoznak magukban. Adott esetben teljesen szabályozatlanok és/vagy egyelőre kívül esnek a hatóságok látókörén. Innentől a franciáknak ezzel is folyamatosan foglalkozniuk kell.
Komoly kihívásnak néznek elébe, de talán hatékonyabban lesznek képesek távol tartani a gyerekeket a nagy online platformoktól, mint az ausztrálok. Ausztráliában az internetes szabályozó hatóság egy friss felmérése szerint a gyermekek mintegy 70%-a továbbra is használ valamilyen közösségi felületet. Mivel ezt nem tudják már felmérni a statisztikai adatokból, ezért szülők önbevallására alapozva végeztek erre irányuló kutatásokat tavasszal. A gyerekek állítólag hatékonyan tudják az életkor-ellenőrző szolgáltatásokat kijátszani.
A mostani törvényben az is benne van, hogy a tinédzsereknek tilos lesz okostelefont maguknál tartani az iskolákban. Ehhez viszont hozzá kell tenni, hogy már eddig is meg volt tiltva az iskolákban a mobilhasználat, ezt a rendeletet csak magasabb szintre emelik, illetve szigorítják. Már büntetés is kiszabható lesz azokra, akik ezt a szabályt megszegik, hiszen vétenek a hatályos törvény ellen.
