Az elmúlt napokban eléggé felgyorsultak az események, már ami a kereskedelmi háborút illeti. Az egész azzal indult még február folyamán, hogy a második Trump adminisztráció 20%-os vámot vetett ki a Kínából érkező termékekre, majd ezt a vámtarifát április elején 34%-kal megemelte, így az 54%-ra ugrott.
Első körben egy általános 10%-os vám lépett életbe, majd néhány nappal később az Amerikai Egyesült Államok elnök egy speciális, minden egyes országra külön megszabott tarifatáblázatot mutatott be, ami már életbe is lépett. Kínában nem nézték jó szemmel az extra terheket, ezért a kínai kormányzat válaszként bejelentette, 34%-os vámot vet ki az amerikai termékekre, ezzel egy időben exportkorlátozás keretén belül megtiltja 7 fontos ritkaföldfém kivitelét, valamint néhány egyéb intézkedést is bevezettek, ami a jelek szerint csak olaj volt a tűzre.
Donald Trump alaposan felháborodott a kínai reakció láttán, ugyanis arra számított, hogy a többi megvámolt országhoz hasonlóan a kínai vezetés is tárgyalóasztalhoz fog ülni annak érdekében, hogy kedvezőbb feltételeket érjenek el, ám Kína beleállt az adok-kapokba és húzott egy merészet. Erre reagálva Donald Trump 50%-os emelést hajtott végre a kínai termékekre vonatkozó vám esetében, ami így 54%-ról 104%-ra katapultált, ezzel úgy tűnt, megint Kína térfelén pattog a labda, már ami a reagálás lehetőségét illeti.
A következő válaszlépésre nem is kellett dúl sokat várni, Kína is bejelentette, 50%-os emelést hajtanak végre az amerikai termékekkel szembeni vám esetében, így az 34%-ról 84%-ra emelkedik, méghozzá 2025. április 10-én, déltől kezdve. A többi ország, mint például Vietnám, Tajvan és Japán is megbeszélést kezdeményezett a második Trump adminisztrációval, a jelek szerint ez is volt a célja az amerikai vezetésnek, de Kínát nem sikerült „beterelni a karámba”, a kínai kormányzat a mellékelt példák alapján teljes mellszélességgel vállalja a nyílt és egyre fokozódó kereskedelmi háborút.
Az Amerikai Egyesült Államok pénzügyminisztere, Scott Bessent a Fox Business munkatársainak adott nyilatkozatában elmondta, szerinte „sajnálatos, hogy a kínaiak valójában nem akarnak tárgyalni, mert igazából ők a nemzetközi kereskedelmi rendszer legnagyobb bűnelkövetői.” Szerinte „Kínáé a modern világ legkiegyensúlyozatlanabb gazdasága, és úgy véli, ez az eszkaláció veszteséggel jár számukra.”
Közben a Kínai Államtanács Vámtarifa Bizottsága kijelentette, „A kínai termékekre vonatkozó amerikai vámok a kínai jogok és érdekes súlyos megsértésének minősíthetőek, ezzel hibát hibára halmoz az amerikai vezetés, valamint súlyos károkat okoz a szabályokon alapuló multilaterális kereskedelmi rendszerre, és komoly hatással van a globális gazdasági rend stabilitására, ami tipikus példája a protekcionizmusnak, az egyoldalúságnak és a gazdasági zaklatásnak.”
Az amerikai kereskedelmi minisztérium adatai szerint az Amerikai Egyesült Államok mindössze 143,5 milliárd dollár értékben exportált különböző termékeket Kínába, míg az import 438,9 milliárd dollárt tett ki, azaz a két ország közötti gazdasági forgalom teljes értéke 582,4 milliárd dollárra rúgott. A felek között egyre fokozódó kereskedelmi háború hatással lesz a globális kereskedelemre is, főként a számítástechnikai és elektronikai szektorban, ugyanis nagyon sok alkatrészt gyártanak Kínában. Azt persze hozzá kell tenni, hogy a chipekre és az egyes félvezetőkre vonatkozó vámok mértékét később határozzák meg és a réz sem ússza meg az extra terheket.
A kereskedelmi háború miatt több nagyvállalat részvényárfolyama is alaposan bezuhant, hiszen óriási pánik alakult ki a tőzsdéken. Az Intel részvényárfolyama 16 éve nem látott mélységekbe zuhant, a piaci kapitalizációval karöltve, ami aligha jó hír a vállalat és befektetői számára. Közben a vámok miatt a Razer felfüggesztette noteszgépeinek értékesítését az Amerikai Egyesült Államokban, és a Framework csapata is hasonló döntést hozott a belépőszintű noteszgépinél, azok ugyanis az extra terhek miatt már nem értékesíthetőek profittal. Más vállalatok extra raktárkészletekkel próbálják átvészelni a közeljövőt, az Apple például 5 teherszállító repülőgépnyi raktárkészletet halmozott fel, ami néhány hónapra elegendő lesz – addigra talán tisztul a kép, hiszen jelenleg eléggé nagy a fejetlenség.
Abban biztosak lehetünk, hogy a kereskedelmi háború tovább fokozódik, aminek végső soron a vásárlók látják kárát, de a növekvő árak miatt csökkenő kereslet a gyártóknak is fájni fog – a politikusoknak valószínűleg nem…
