A második Trump adminisztráció újabb vámok bevezetéséről döntött, amelyek 2025. április 5-én lépnek hatályba, ez lesz az első hullám, ami 10%-os általános tarifát állapít meg az Amerikai Egyesült Államokba importált termékek többségére, ez lényegében minden kereskedelmi partnert érinteni fog, akik üzletelnek az amerikai vállalatokkal. Az aktuális döntés alól kivételt képeznek bizonyos termékek, például a számítógépes chipek, illetve a réz is, de a hírek szerint a kivételezésre csak azért került sor, mert ezekre a termékekre később külön tarifát vezethetnek be.

Az általános 10%-os vám tehát április 5-től lép érvénybe, majd április 9-től indul a második hullám, amelynek keretén belül nagyjából 60 országra szabnak ki egyedi, az adott régióra szabott mértékű vámokat.  Az aktuális intézkedések alól számos termék és alapanyag mentesül, mint például a számítógépes chipek, a gyógyszerek, a faanyagok, illetve a réz is. A félvezetőipari termékekre vonatkozó új tarifákról persze nem tett le a második Trump adminisztráció, de azokról majd csak később döntenek és később vezetik be őket, mint ahogy sok más termékre is.

Az egyelőre nem tisztázott, hogy a vámok következő köre pontosan hogyan néz majd ki, mekkora tarifákra kell számítani például a félvezetőipari termékeknél, a gyógyszereknél, illetve a kritikus fontosságú ásványi anyagok esetében, de alighanem erre is rövidesen fény derülhet. Azzal, hogy a félvezetőipari termékek egy része mentesül az aktuális tarifa-kör alól, lehetőséget biztosít az amerikai vállalatok számára, hogy továbbra is vásároljanak chipeket Tajvanról, Európából, Japánból, illetve Dél-Koreából anélkül, hogy a termékekre újabb terhek rakódnának, ami mind a szórakoztatóelektronikai termékek, mint az autóipari termékek, mint pedig a számítástechnikai termékek gyártói számára jó hír lehet – átmenetileg. A kivételezés a kínai chipekre is vonatkozik, beleértve azokat is, amelyek a kínai kormányzat által támogatva működnek.

Érdekesség viszont, hogy az amerikai félvezetőipart a jelenleg érvényben lévő szabályozás kedvezőtlenül érinti, ugyanis az Európából érkező félvezetőipari gyártóeszközökre 20%-os, míg a Japánból érkező eszközökre 24%-os vámot kell fizetniük az amerikai cégeknek. Ez összességében nem tűnik soknak, de mivel a félvezetőipari gyártóeszközök jellemzően több száz millió dollárba kerülnek, már egy 5-10%-os extra teher is dollármilliókat jelent, ami növeli a tőkeberuházással kapcsolatos terheket. Egy Low NA EUV litográfiai gép például 200 millió dollár körüli összegbe kerül, míg egy High NA EUV típusú eszközért már 380 millió dollár körüli összeget kell fizetni. 

A holland ASML által gyártott eszközök árára 20%-os vám kerül, ami azt jelenti, hogy sorrendben 240 és 456 millió dollárba kerülhetnek a fenti példában szereplő eszközök. Ez minden olyan vállalatra hatással van, amely fejlett gyártástechnológiával dolgozó üzemeket épít vagy bővít az USA területén, így az Intel mellett a TSMC, illetve a Samsung Foundry számára is kellemetlen a döntés. Azok a vállalatok is érintettek, amelyek kiforrottabb, régebbi gyártástechnológiákat használnak, mint például a Texas Instruments vagy a GlobalFoundries, vagyis az extra terhek miatt többe kerül chipeket gyártani az USA területén.

A vámok országonként egyedileg megállapított mértéke néhol egészen magasnak minősül. Kambodzsában 49%-os, Vietnámban 46%-os, Taiwanon 32%-os, Kínában pedig 34%-os vám van érvényben, Kínában pedig a korábbi 34%-ra további 20%- rakódott, azaz 54%-os vámmal kell kalkulálni bizonyos termékek esetében. India 26%-os, Dél-Korea 25%-os, Japán 24%-os, az Európai Unió pedig 20%-os vámmal nézhet szembe.

Az, hogy Kínával szemben ennyire masszív vámot vezettek be az onnan érkező termékek többségére, nem túl meglepő, az viszont már eléggé megdöbbentő, hogy arra az ázsiai térségre is masszív vámokat vetett ki a második Trump adminisztráció, ahova a PC gyártók próbálják áthelyezni: gyártási és ellátási láncaikat, így menekülve a Kínát érintő vámok jelentette masszív teher elől. India 26%-os, Vietnám 46%-os, Tajvan pedig 32%-os vámot szenvedhet el. Ennek hatására a gyártásukat áthelyező vállalatok lényegében nem tudnak mentesülni a vámok alól, vagyis arra lehet számítani, hogy az egyes termékek árai emelkedni fognak az Amerikai Egyesült Államokban, és ennek hatása egyéb térségekben is érezhető lesz.

Az új vám-kört számos ország és termék úszta meg, olyanok is, amelyek egyébként már masszív szankciók alatt állnak. A kivételek között szerepelnek a félvezetőipari termékek, a réz, a gyógyszerek, a faanyagok, illetve különböző olyan ásványok, amelyeket az Amerikai Egyesült Államok országon belül nem tud bányászni, de a kivételek közé tartoznak egyes ritkaföldfémek, energiahordozók, az acél, az alumínium, illetve az autóiparhoz kapcsolódó termékek is. Ezek közül többre vonatkoznak már korábbi exportszabályok, így extra vámok is, és erősen valószínű, hogy a vámháborúnak a frissen meghozott döntésekkel még messze nincs vége.