A második Trump adminisztráció még a múlt hét folyamán jelentette be, újabb büntetővámokat vezetnek be, ezzel rengeteg olyan termék drágul majd, amelyek külföldről érkeznek az Amerikai Egyesült Államokba, ám ezzel a lépéssel egyébként az amerikai félvezetőipari bérgyártók is rosszul járnak, hiszen bizonyos európai és japán gyártóeszközöket 20%-kal és 24%-kal drágábban kaphatnak meg.
Kínát eléggé fájó mértékben érinti az új döntés, lényegében a Kínából az Amerikai Egyesült Államokba exportált termékek nagy részére vonatkozik az 54%-os vám, leszámítva bizonyos számítógépchipeket, illetve a rezet, de ezek sem sokáig tartoznak majd a kivételek közé, Donald Trump szerint újabb büntetővámok bevezetésére lehet számítani a közeljövőben.
Az új döntést természetesen nem nézte jó szemmel a kínai kormányzat, így Xi Jinping elnök vezetésével ők is új szabályozásról döntöttek, amelynek értelmében az Amerikai Egyesült Államokból Kínába érkező termékek nagy részére 34%-os tarifát vetnek be, méghozzá 2025. április 10-től. Érdekesség, hogy az amerikai döntés első hulláma 2025. április 5-én lépett érvénybe egy általános tarifával, még az egyes országokra külön-külön kiszabott tarifák 2025. április 9-én aktiválódnak.
Kína válasza egyébként nem merül ki a 34%-os tarifában, egyéb korlátozásokat is bejelentetek, ami fájni fog az amerikai vállalatoknak, illetve globális szinten is negatív hatást okozhatnak. Az egyik legsúlyosabb döntés az, hogy betiltották hét ritkaföldfém exportját, amelyek bizonyos gyártási folyamatokhoz nélkülözhetetlenek, valamint egyes fémötvözetekhez is kifejezetten fontosak, pótlásuk pedig többnyire nehéz.
Az érintett ritkaföldfémek közül a szamárium a lézermodulokban és az erős mágnesekben használatos, míg a gadolínium az MRI felvételek készítése során fontos, kontrasztanyagként használják. Szerepel még a listán a kijelzőkben használatos terbium, valamint a szélturbinák és az elektromos járművek generátoraiban és motorjaiban használatos diszprózium is. A hetes csoportot az olajfinomítókban használatos lutécium, az űripari szkandium, illetve a radartechnológiák számára fontos ittrium zárja.
Kína eddig átlagosan 17,8%-os büntetővámot vetett ki az Amerikai Egyesült Államokból importált termékekre, míg az USA esetében ez a szám a Kínából importált termékek esetében 32,8%-on állt. Tavaly Kína mindössze 164 milliárd dollár értékben importált termékeket az Amerikai Egyesült Államokból, ami az elmúlt négy esztendő legkisebb mennyiségének tekinthető.
A kínai döntés nemcsak az extra vámot és a hét ritkaföldfém exportjának tilalmát tartalmazza, hanem számos egyéb kitételt is. Például 11 amerikai védelmi cég kerül fel a megbízhatatlan entitásokat tartalmazó listára, 16 amerikai cégre exportkorlátozásokat vetnek ki, plusz a DuPont China ellen is trösztellenes vizsgálatot indítanak – hogy csak néhány tételt említsünk.
A kínai válasz természetesen nem tetszik Donald Trumpnak és kormányzatának. Trump szerint Kína rosszul reagált, pánikoltak, pedig ez az egy dolog az, amit nem engedhetnek meg maguknak. Hogy mi lesz az egyre fokozódó kereskedelmi háború következő lépése? Rövidesen megtudjuk.
