Viviane Reding, az EU Telekommunikációs Biztosa azonban nem ért egyet ezzel a megközelítéssel. Meglátása szerint ezt a problémát törvényekkel, szankciókkal és büntetésekkel már csak azért sem lehet rendesen orvosolni, mert ebben az esetben az egésznek leginkább csak a netszolgáltatók látnák kárát, és egy olyan helyzet alakulna ki, amelyben csak a gátlástalan, törvényszegő szolgáltató maradhat talpon a piacon, míg a törvénytisztelő elbukik.
Ezért tehát sokkal inkább egy olyan köztes megoldást kell kidolgozni, mondja, amelynek keretein belül egyszerre lehet megmaradni törvénytisztelőnek és versenyképesnek - tiszteletben tartva mindeközben az emberi jogokat is. Ilyen köztes megoldásként említette például azt a lehetőséget is, hogy EU-s pénzekből fejlesszenek ki cenzúraellenes szoftvereket - ám hogy ez pontosan mit takar, azt már sajnos nem fejtette ki.
Utalt még továbbá arra is, hogy az amerikai tervezettel odaát is meglehetősen óvatosan bánnak még a különböző minisztériumok és politikusok is, mivel az abban megszabott feltételek szerint még Nyugat-Európa egyes demokratikus országai is büntethetőek lennének. Az amerikai cégek és nagyvállalatok is szívesebben látnának inkább egy afféle "becsületkódexet", amely meghatározott, követendő netszabadság-irányelveket fektet le, amelyeket aztán minden cég betarthatna.
Sajnos azonban egyelőre még mindez csak "beszélgetés", konkrét eredmények nélkül, így majd csak valamikor a jövőben tudhatjuk meg, hogy végső soron hogyan is szándékozik majd viszonyulni a netes szabadság kérdéséhez az EU.
