Nemrég egy lelkes rajongó a Windows-os Jegyzettömb-re - igen, a notepad.exe futtatja - "írta át" a Doom-ot. A játék átírása nem először fordul elő, akár azt is gondolhatnánk, hogy van ilyen "challenge". Persze az sem kizárt, hogy egyszerűen elég sokan szeretik ezt az 1993-ban, még MS-DOS-ra kiadott játékot.

A történet az IBM XT-re "optimalizált" Wolfenstein 3D-vel kezdődik, mely szintén az ID Software, egy évvel korábbi, 1992-es munkája. A játék 286-on és 386-on is jól futott, indokolt lehetett, hogy a kilencvenes évek elején még gyakran használt XT platformon, annak is gyorsabb példányain (ami olyan 8-10-, akár 12 MHz volt, legalábbis úgy tudtuk) is elindíthatóvá tegyék. Ehhez a 80286-os utasításokat kellett 8086/8088 processzorok által "érthetővé tenni". Ez mind szép, azonban az XT verzió csak a jogok elévülése után jött létre, 2009-ben. Más részről ezzel egy fájó hiányosságot pótoltak az XT tulajdonosoknak, mivel addig nekik ez jutott:

Igen, volt 2D-ben is, 1984-ben adta ki a MUSE. Valójában ez is egy adaptáció, a cég 1981-es AppleII játéka volt az alap, ez egyébként Commodore 64-re is megjelent. Persze, ha XT-re sikerült megoldani, hogy elinduljon, beindultak a kísérletek: a 16 bites Amiga, és Atari ST/STE valamit Apple IIGS még mondhatni közelebb áll az eredeti hardverhez,

de a Commodore 64, az 1.1-es változat pedig színesebb grafikával (persze SuperCPU-val), "sima" ZX Spectrum, Amstrad/Schneider CPC464 platformokon is megjelent a játék vagy annak demója.

Viszont már a "Wolf3D" esetén is elkezdődött az őrület a Casio FX-9860G, Texas Instruments TI-82 és TI-84 Plus változatok megalkotásával, melyek tudományos számológépek voltak.

De igazán a következő John Carmack - akinek 90-es években a fejlesztőmonitorját (Intergraph 28hd96 - 28coll,16:9,1080p) is nagyon irigyeltem - sláger, a Doom esetén kezdett fokozódni a kihívás, hogy akár a legelképzelhetetlenebb eszközökön lejátsszák, vagy átkonvertálják. Amigás körökben nagy elégedetlenséget váltott ki, hogy Carmack 1994 szeptemberében még a legjobban felszerelt Amigát is túl gyengének találta a Doom futtatására, így nem is tervezte arra a platformra megjelentetni. Erős 486-os konfigurációt tartott szükségesnek, bár való igaz, egy jobb 386-on már elfut a játék.

1997 decemberében a kódot szabadon felhasználhatóvá tették, miután a négy éves program már technikailag kezdett avulni, és a 3D-gyorsítókat is kihasználó Quake végleg letaszította a trónról. 2001-ben pedig Carmack nyilatkozata ellenére elkészült a házibarkács Adoom 1.3-as változata Amigára, mely némileg igazolta Carmack jóslatát: csak alacsonyra állított grafikával játszható úgy-ahogy, de a 10 évvel később megjelent 1.4-es, tovább optimalizált frissítés minden módban jól játszhatónak tűnik. Carmacknak annyiban igaza lehetett, hogy egy gyorsító azért erősen ajánlott a játszhatósághoz.

Megemlítendő, hogy indult projekt Doom-hoz hasonló programok létrehozására "sima", 7 MHz-es Amigára is, a Dread. A kísérletek megkezdődtek a 8 bites gépekkel is, a ZX Spectrum 128, Commodore 64, Commodore VIC-20 - bár az is valószínű, hogy sok esetben ennek az eredeti játékhoz sok köze nincs. Viszont itt kisebb csoda a látvány létrehozása is.

A konzolok alap, hogy megkapják a Doom-ot. Nintendo NES, DS, Game & Watch, Mini, N64, és Switch, Xbox (utóbbi kettő esetén a házilag barkácsolt verzió megelőzte a hivatalos kiadást), PSP, PS vita és még sokan mások...

A "szokásos" tudományos számológép port - esetünkben a Texas Instruments TI-83 Plus, TI-84 Plus és TI-89, az Alpha Navigo A-N318 PNA és Palm Pre és a HP Jornada 690 mellett telefonok sem maradhattak ki: Nokia N900, Sony Ericsson Walkman W200i és mások nagy számban futtatják a játékot.

Végül a legkisebb készülék "verseny", ami futtatja a játékot az Apple iPod után jelenleg a Sandisk Sansa Clip Zip és egy kb. okosóra méretű, egyedi építésű Gameboy között zajlik.

A mikrokontrollerek, így a Raspberry Pi Pico, Vocore Take2, Teensy 4.1, ESP32, Intel Edison, és az ST STM32F429 is beálltak a sorba.

Műszerek? Nem gond. SSA 3021X spektrum analizátor, többféle Oszcilloszkóp, Singal tester és ebbe az orvosi műszerek is beleértendők, pl. ez az ultrahang. ATM terminál - azért ezeknél annyi segítséget kapunk, hogy eleve x86-os gép az alapja - ahogy ebben az étteremben használatos konyhai vezérlőben is a nagyobb feladat a vezérlés megoldása, és az adatok bejuttatása volt.

De ezeknél rendhagyóbb eszközökön is elindították a játékot: ISDN Gateway, RadioMaster TX16s távvezérlő, Honeywell termosztát és a Canon nyomtató kijelzője sem marad ki. Egy tizenöt éves hekker pedig még a McAfee "feltörhetetlen" kriptotárcáján is sikeresen elindította.

Ha már kijelzőnél tartunk: Kodak DS és Canon fényképező kijelzője, vagy egy OLED-mátrixszal hekkelt Lego-elem szintén alkalmasnak látszik a program futtatására. Meg kell hagyni, a billentyűzeten futtatott is nehezen azonosítható, bár van jobban sikerült verzió, a terhességi teszten szintén csak nyomokban fedezhető fel a Doom, - ahogy a MacBook Pro TouchBar-ján is. Az alternatív, zongora irányítású változat is említést érdemel és egészen extrém a kenyérpirító tűzgombként való alkalmazása.

A játékon túl van,  akinek a játék zenéjének lejátszása már sikerélményt okoz. Commodore 64, Gameboy, Korg Trinity TR-Track - ezeknek van "hivatalos" hangja, de megszólaltatták mátrix nyomtatón, Tesla-tekercsen, másképp, floppotron-on, és stylophone-val is lejátszotta, ez TV-adásban is lement egyébként.

A hang mellett a képi megjelenítéssel kapcsolatban is változatos megoldások születtek. A Sinclair cikkekben már említett FTV1, a vektorgrafikával operáló Vectrex-hez (itt VOOM) hasonló, állított kijelzős verzió a Radius monitoron, LED tábla sem maradt ki, ahogy a DJI HD szemüveg sem.

Szöveges módban 1337DOOM, grafikus karakterekkel és betűkkel ( 80x25 módban már sok kompromisszum kell),  nem feledkezhetünk meg a mókás kinézetű 1999-es ASCIIDOOM-ról sem.

A még retróbb számítógépeket idéző korszakban pedig így festene a játék, mono CGA és EGA kinézettel.

De a bevezetőre visszatérve: az idei termés - a bár fekete-fehér, mégis valósághű grafikával rendelkező Excel változat után - beigazolódott, hogy a Windows beépített Jegyzettömb-je is képes a Doom futtatására.

Ez még semmi: a windows task manager, (ami egyébként egy korábbi cikkben is említett Bad Apple videót is képes "lejátszani") de akár maga a Doom is képes Doom-ot futtatni. Sőt nemcsak azt, Hereticet és sok-sok egyebet is.

Hogy mi okozhatja a Doom népszerűségét? Egyrészt ez az első realisztikusak mondható ilyen jellegű játék, Amerikában még kiképzésre is használták, másrészt az ügyes marketingnek köszönhetően volt idő, amikor ez volt a legelterjedtebben használt szoftver. Még a Windows-t is megelőzte! A 18 hivatalosan kiadott változat pedig úgy tűnik nem volt elegendő. A kor szinte összes játékkonzoljára kiadták, mivel a Doom futtatásának lehetősége a játék sikere miatt akár a készülékek eladhatóságát is befolyásolhatta. Annak sem volt akadálya, hogy a repülőgép ülésébe szerelt szórakoztató egységen láthassuk viszont.

Másrészt a nyilvánossá tett forráskód megadta a lehetőséget a "bármire portolásra" aminek létezett C fordítója. Mivel a kód tiszta, logikusan felépített és könnyen érthető, lényegében egy grafikai megjelenítő, hang meghajtó és a célhardver játékvezérlés-illesztését kell elvégezni.

A rengeteg kiadás egyes változatai többek között lehetővé tették a 4K felbontáson és 60 FPS sebességgel történő játékot, más változatban pedig TCP/IP lehetőséggel multiplayer módra nyílt mód. 

Akit bővebben érdekel a Doom lelkivilága, és nem probléma az angol nyelv, annak ajánlott a 2019-es kiadású Game Engine Black Book: Doom című művet tanulmányozni, ez jelenleg is megvásárolható.