Az Nvidia Blackwell architektúrájára támaszkodó AI és HPC piaci gyorsítókártyák pályafutása nem indult zökkenőmentesen, utólag kellett javítani egy tervezési hibát, amire a TSMC mutatott rá. Az Nvidia vezére elismerte a hiba meglétét, lényegében az okozta a bajt, hogy az egyes lapkák hőtágulásával rosszul kalkuláltak, ami üzem közben meghibásodást okozott. A probléma már a múlté, a Blackwell sorozat tagjait éppen szállítják, óriási kereslet mutatkozik irántuk, amit nehezen tud kiszolgálni a vállalat, így ismét hosszú teljesítési időre számíthatnak a megrendelők, ahogy azt az előző generációk képviselőinél már megszokhatták.

A háttérben persze már zajlik a következő generációs architektúra, a Rubin fejlesztése, amely Vera Rubinról kapta a nevét. Ez az architektúra a dolgok jelenlegi állása szerint csak az AI és HPC piaci gyorsítók szegmensét veszi célba, gamer videokártyák nem épülnek majd köré – ezen a téren hasonlít majd a Hopper architektúrára, és nagyrészt a Volta architektúrára is.

A korábban közölt útiterv alapján 2025 folyamán a Blackwell adja majd a vállalat AI gyorsító kínálatának gerincét, a Rubin majd csak 2026-ban juthat szerephez, és a tervek szerint két esztendeig számítanak rá, legalábbis eredeti formájában, majd 2027-től a Rubin Ultra veszi át a stafétabotot. Hasonló a Blackwell esetében is megfigyelhető lesz, ám ott a Blackwell Ultra elnevezésről már kiderült, hogy csak a kódnevet takarja, a köré épülő termékek más nevezéktan szerint érkeznek.

A Rubin architektúra fejlesztése a legfrissebb hírek szerint kiválóan halad, a United Daily News információi szerint a munka a korábban tervezett ütemhez képest nagyjából fél év előnyben van, ami mindenképpen jó hír, ám ez nem feltétlenül jelenti azt, hogy a köré épülő termékek ennyivel előbb érkeznek meg a piacra. Arra viszont lehetőséget ad a fél évnyi előny, hogy a Rubin architektúrára támaszkodó gyorsítókat jobban, szélesebb körben teszteljék a partnerek és maga az Nvidia is, és ha szükséges, még módosításokat is tudnak majd végezni, az időbe belefér. Amennyiben a piaci helyzet azt diktálja, akkor persze az előnyt arra is felhasználhatják, hogy a termékcsalád rajtját előbbre hozzák.

A Rubin architektúra első GPU-ja várhatóan 8-hi típusú, azaz nyolc memórialapkát tartalmazó HBM4-es memóriachip-szendvicseket vethet be, ám a GPU pontos felépítésével kapcsolatban egyelőre nem szivárogtak ki részletek. Annyi sejthető, hogy míg a Blackwell alapú GB200 esetében két lapkát használt a vállalat, amelyek teljes gyorsítótár-koherenciával rendelkeznek, addig a Rubin esetében már négy lapkát tartalmazhat a tokozás.

A Rubin GPU-val együtt érkezik a Vera kódnévre keresztelt processzor is, ami a Grace várva várt utódja lehet. A gyártó ezzel együtt bemutatja az X1600-as Infiband/Ethernet processzort is. A Rubin Ultra ehhez képest már 12-hi típusú HBM4-es memóriachip-szendvicsekkel érkezhet, de majd csak 2027 folyamán.