Az Nvidia csapata korábban már megmutatta, hogyan néz ki a vállalat útiterve, már ami az AI és HPC piacra szánt gyorsítókártyák érkezését illeti. Az már nem titok, hogy a jelenlegi Hopper architektúra után, ami egyebek mellett a H100-as gyorsító alapját is adja, a Blackwell sorozat tagjai érkeznek.
Ennek fényében a H100-as és a nemrégi bejelentett H200-as modelleket a B100 váltja majd, a GH200 és a GH200NVL modelleket pedig, amelyek az ARM szegmensben tevékenykednek, a GB200 és a GB200NVL verziók követik. Az útiterven szerepeltek a Blackwell utáni GPU architektúra köré épülő termékek is, ám ezeket egyelőre csak „X” jelöléssel látták el, az architektúra konkrét nevét még nem áruták el. Utóbbi azzal is magyarázható, hogy az architektúra nevét több lehetséges jelölt is adhatja és akkoriban még nem sikerült eldönteni, ki legyen a végső befutó.
Az egyik neves szivárogtató, aki rendszerint pontos információkat szállít az Nvidia érkező termékeivel kapcsolatban – és aki olykor téved, de ezt be is ismeri –, nemrégiben előrukkolt az új Nvidia GPU architektúra lehetséges nevével. Az „X”, illetve a „Blackwell-Next” néven egyaránt emlegetett architektúra várhatóan a Rubin lesz, így a fentebb említett fejlesztések előtt az „X” helyére „R” betű kerülhet, már amennyiben minden az aktuális értesüléseknek megfelelően történik, és tényleg Vera Rubin lesz a végső kiválasztott.
A 2024-ben debütáló Blackwell után következő Rubin architektúra 2025-ben érkezhet, és a jelek szerint csak a gyorsítókártyáknál használt GPU architektúra nevét adhatja, a gamer modellek várhatóan más híres tudós után kaphatják nevüket, legalábbis jelenleg úgy tűnik, de ez még változhat.
Vera Florence Cooper Rubin, aki 1928-ban született és 2016-ban hunyt el, egy híres amerikai csillagász volt, akinek főként a galaxisok forgási sebességével foglalkozott, ebben a témakörben úttörőnek számított, hiszen fontos felfedezést tett. A galaktikus forgási görbéket tanulmányozva rájött, hogy a galaxisok előre jelzett és ténylegesen megfigyelt szögmozgása között eltérés mutatkozik, ami igazolta a sötét anyag létezését.
A fentiek alapján az AI és HPC piacra szánt gyorsítók jó eséllyel a Rubin architektúra köré épülnek majd, a GeForce RTX 60-as sorozatú videokártyák esetében azonban még nem tisztázott, pontosan hogyan nevezik el az Nvidia szakemberei az alapjukat adó architektúrát. Remélhetőleg később ezzel kapcsolatban is érkezik némi információ.
