A szalagos meghajtók még manapság is nagy népszerűségnek örvendenek, igaz, 2025 folyamán volt némi megtorpanás a forgalmukban, de az AI-láz fokozódásának köszönhetően sok piaci szereplő gondolja úgy, érdemes legfontosabb adataikat szalagos meghajtóra menteni, az ugyanis időtálló, költséghatékony, energiahatékony, illetve a kibertámadásokkal szemben is védett. Az LTO szalagok közül jelenleg az LTO-9-esek és az LTO-10-esek iránt nagy a kereslet: előbbiek kiforrott technológiát képviselek, míg utóbbiak éppen most hódítanak teret maguknak a piacon.
Az LTO gyártóktól származó információk alapján a szalagos meghajtókból 2024 folyamán összesen 176,5 EB (exabájtnyi) kapacitást sikerült leszállítani, ami akkoriban az azt megelőző évhez képest 15,4%-os növekedést jelentett és egyben rekordnak is minősült. Ehhez képest 2025 folyamán már csak 160,3 EB kapacitás talált gazdára a piacon, vagyis a 2024-es rekordot leszámítva minden korábbi forgalmat megdöntött, azaz nem volt olyan rossz az adott év, mint ahogy az elsőre látszik, hiába a 9%-os visszaesés a 2024-es teljesítményhez képest.
A legutóbbi adatok alapján 2026 első negyedévében jókora növekedést produkáltak a szalagos meghajtók, ugyanis a gyártók szerint 57%-kal több kapacitást sikerült leszállítani, mint a 2025-ös esztendő azonos időszakában, ami azt vetíti előre, hogy a 2026-os esztendő megint jól alakulhat. Ez nagyrészt annak köszönhető, hogy az AI-láz és egyéb tényezők miatt óriási mennyiségű adat keletkezik, amit a növekvő energiaárak, a különböző iparágakra helyeződő nyomás, illetve a kibertámadásokkal szembeni védelem miatt egyre inkább szalagos meghajtókon szeretnének tárolni az egyes nagyvállalatok, ugyanis felismerték, stratégiai jelentőségű döntés lehet egy efféle archiválási módszer. A modern adat infrastruktúrában is remekül helytálló szalagos meghajtók hosszútávú adatrögzítő megoldások, amelyek megbízhatóan és biztonságosan tárolják a rájuk bízott adatokat, költségek terén pedig remekül tervezhető platformnak minősülnek, ami egy jókora előny a jelenlegi piaci környezetben.
Az LTO gyártók és fejlesztők – mint például a HPE, az IBM, illetve a Quantum Corp – úgy látják, a szalagos meghajtóknak van keresnivalójuk a piacon, éppen ezért hosszútávú útitervben gondolkodnak. Az LTO-9-es megoldások 18 TB-os natív és 45 TB-os tömörített adattároló kapacitást kínálnak, míg LTO-10-es társaik már 40 TB-os natív és 100 TB-os tömörített kapacitással sietnek az ügyfelek segítségére. Utóbbi meghajtókból egyre több fogy, ez jótékonyan hat a leszállított adattároló kapacitás mennyiségének tempós növekedésére is, azaz könnyen lehet, idén megdől a 2024-es rekord – még akkor is, ha darabszám tekintetében esetleg kevesebb kazetta kerül forgalomba.
A szalagos meghajtókat tartalmazó útiterv jelenleg az LTO-14-ig terjed, amelynek érkezésére még várni kell néhány évet. Ez a fejlesztés 576 TB-os natív adattároló kapacitással debütálhat, tömörített kapacitása viszont már 1440 TB lesz, amire szükség is lesz, ha ennyire tempósan növekszik a tárolandó adatok mennyisége.
Az LTO meghajtók a fejlesztőik és gyártóik szerint nagyon energiahatékonyak, biztonságosak a támadásokkal szemben, valamint ár/kapacitás arányuk is kiváló – lényegében ezek az adattárolók kerülnek legkevesebbe, már ami az 1 TB-nyi adattároló kapacitásra jutó költséget illeti.
