Ahogy arról már többször is írtunk, az AstraZeneca és az Oxfordi Egyetem vakcinajelöltje jelenleg a fejlesztés élvonalában van, ami a COVID-19 elleni potenciális védőoltásokat illeti. A szert az Egyesült Királyságban, Brazíliában és az Egyesült Államokban már több ezer önkéntesnek adták be a jelenleg zajló 3. fázisú klinikai tesztek keretében. A gyanított súlyos mellékhatás az egyik brit résztvevőnél jelentkezett, amire válaszul a vizsgálatot azonnal felfüggesztették, és rutinszerű ellenőrzést kezdeményeztek.

A New York Times értesülései szerint a kérdéses alanynál a gerincvelői gyulladás egy formáját (myelitis transversa) azonosították, aminek kialakulása elsősorban vírusfertőzésekhez köthető. A források szerint a beteg várhatóan teljesen fel fog épülni, és egyelőre nem tudni, hogy a probléma összefüggésben van-e az oltóanyaggal, vagy attól teljesen függetlenül lépett fel. Ahogy az sem világos, hogy ha a vakcina okozta a gyulladást, a mellékhatás milyen gyakorisággal jelentkezik a beoltottaknál.

Ahogy az AstraZeneca szóvivője is elmondta, a hasonló leállások megszokottnak számítanak a gyógyszerkísérletek során: ha egy új szer kapcsán bármelyik résztvevőnél súlyos, megmagyarázhatatlan okból fellépő problémát észlelnek, tisztázni kell, hogy ez összefüggésben van-e a tesztelt hatóanyaggal, és ennek eldöntéséig természetesen azt nem adják be újabb önkénteseknek.

A StatNews forrásai szerint a vizsgálat felfüggesztése más vakcinajelöltek kapcsán végzett kutatásokra is hatással lehet. (Jelenleg kilenc vakcinajelölt van a klinikai tesztelés 3. szakaszában, ezek közül egyelőre csak az oxfordi kísérletet függesztették fel.) A brit szakértők a következő napokban újra áttekintik az eddigi adatokat, és más eseteknél esetlegesen fellépő, hasonló mellékhatásokat keresnek. A fejlesztők hangsúlyozzák, hogy igyekeznek mielőbb elvégezni a szükséges ellenőrzéseket, hogy az oltóanyag tesztelése és potenciális engedélyezése ne szenvedjen jelentősebb csúszást, ugyanakkor a klinikai vizsgálatban résztvevők biztonsága elsődleges, így alaposan tanulmányozni fogják, mi történhetett.

Az oxfordi vakcinajelölt egy génszerkesztett és ártalmatlanított csimpánz adenovírussal viszi a SARS-CoV-2 vírus egyik fehérjéjének génjét a szervezetbe. Az adenovírus bejuttatja és beépíti a gént az emberi sejtek genomjába, mire azok elkezdik szintetizálni a fehérjét. Ezt aztán az immunrendszer idegenként azonosítja, és elkezd ellene lépéseket tenni, így mikor a koronavírussal találkozik, már felkészülten várja a kórokozót. Eddig egyetlen ilyen típusú vakcinát sem engedélyeztek semmilyen betegség kapcsán, bár hasonló klinikai tesztek már zajlottak ezzel a platformmal, például az ebola kapcsán.

Az oxfordi vakcinajelölt klinikai tesztelésének korábbi szakaszában a résztvevők (összesen 1000 fő) 60 százalékánál jelentettek mellékhatásokat, többek közt lázat, fejfájást, izomfájdalmat és a beadás helyén jelentkező reakciót, de ezek egyike sem volt súlyos, és a problémák röviddel a beadás után megszűntek.