Az Oxfordi Egyetemen az AstraZeneca gyógyszercég közreműködésével fejlesztett vakcinával kapcsolatban egy nagyjából ezer fős vizsgálat előzetes eredményeit publikálták hétfőn. A Lancet oldalain megjelent információk alapján a vakcina a betegek 60 százalékánál okozott mellékhatásokat (láz, fejfájás, izomfájdalom, az injekció helyén jelentkező reakció), ezek közül azonban egyik sem volt súlyos, és a vizsgálat ideje alatt maguktól megszűntek.
Az adatok az AZD1222 néven futó vakcina hatásosságával kapcsolatban is árulkodnak. Ami azért is érdekes, mert ezt a hatóanyagot kezdték az eddigi vakcinajelöltek közül a leggyorsabban nagy számú alanyon tesztelni, és az AstraZeneca elmondása szerint akár több milliárd dózist is le tudnak gyártani, ha hatásosnak bizonyul a szer. Az új adatok fontos lépést jelenthetnek ebbe az irányba, bár a végleges válaszhoz további vizsgálatokra és elemzésekre lesz szükség. Ami a mostani információk alapján látszik, az az hogy a vakcina relatíve biztonságosnak tűnik, és olyan immunválaszt produkál, amely elvileg alkalmas lehet a SARS-CoV-2 vírus legyűrésére a szervezetben.
A vizsgálat során minden beoltott alanyban beindult a semlegesítő antitestek termelődése, azok azonban, akik csak egy adagot kaptak az oltóanyagból, nem termeltek szignifikánsan több antitestet, mint a COVID-19-ből felépült betegek. A vakcina ugyanakkor a T sejteket is mozgósította, ami ígéretes fejleménynek tűnik, mert azt sugallja, hogy a védőoltás sokrétű immunválaszt tud kiváltani. A vizsgálat keretében 15–55 év közötti, egészséges alanyokat oltottak be, és az eredmények alapján, ahogy a Moderna vakcinájánál, itt is a két dózisos oltási rend lehet a megfelelő.
A Lancetben a napokban megjelent egy másik tanulmány is, amely a kínai CanSino 2. fázisú klinikai vizsgálatának hivatalos eredményeit tartalmazza. Az eredmények alátámasztják azt, ami már az 1. fázisban is látszott, vagyis hogy a vakcina semlegesítő antitestes immunválaszt indít be, ami elvileg segíthet elkerülni a betegség súlyosabb tüneteinek kialakulását. Legalábbis a beoltottak egy részében, az adatok ugyanis azt mutatják, hogy a védőoltás az 55 év alattiak körében jobban működik, mint az idősebbekben, ami problematikus, hiszen az idősek a leginkább veszélyeztettek a betegségben.
Naor Bar-Zeev és William Moss, a Johns Hopkins Egyetem vakcinakutatói szerint ugyanakkor mindkét vizsgálat eredményei alátámasztják, hogy a kérdéses védőoltás megérett a 3. fázisú vizsgálatra. Ennek keretében sokkal nagyobb populációkon, hosszabb utánkövetéssel és placebokontrollal tesztelik a beadott oltások hatását. Az Egészségügyi Világszervezet adatai szerint jelenleg 23 COVID-19 elleni vakcinajelölt kapcsán zajlanak klinikai vizsgálatok, de egyelőre ezek egyike kapcsán sem nyert igazolást, hogy az oltóanyag emberben valóban hatásos lehet a SARS-CoV-2 vírusa ellen.
Ebben a hónapban két másik vakcinajelölt kapcsán is közzétettek klinikai vizsgálati eredményeket. Mind a Moderna, mind a Pfizer és a BioNTech által fejlesztett oltóanyag fokozta a semlegesítő antitestek szintjét a beoltottakban (utóbbinál megfigyeltek T sejtes immunválaszt is), és egyik sem okozott súlyos mellékhatást. A 3. fázisú vizsgálatok még ebben a hónapban megkezdődhetnek ennél a két vakcinajelöltnél is, az oxfordi védőoltásnál pedig már meg is kezdődtek. (Ennek keretében az Egyesült Királyságban a következő időszakban 10 ezer, az Egyesült Államokban 30 ezer, Brazíliában pedig 5000 főt oltanak be. A 3. fázisú vizsgálat első eredményei szeptember-november táján várhatók.)
Míg a Moderna és a Pfizer oltóanyaga RNS-alapú, vagyis a test messenger RNS-ekre épülő adatátviteli folyamatát aknázza ki az immunválasz kiváltása érdekében, az oxfordi vakcina egy génszerkesztett adenovírust tartalmaz, amelyet csimpánzokból izoláltak. A vírust úgy módosították, hogy ne okozzon betegséget, majd génállományába belerakták a SARS-CoV-2 egyik fehérjéjének génjét. A vírus bejuttatja és beépíti a gént a sejtek genomjába, mire azok elkezdik szintetizálni a fehérjét. Ezt aztán az immunrendszer idegenként azonosítja, és elkezd ellene lépéseket tenni. Eddig sem RNS-alapú, sem az utóbbi megoldással élő vakcinát nem engedélyeztek még, vagyis mindkét esetben nagyon új technológiákról van szó.
A kínai vakcina kapcsán szintén a 3. fázisú vizsgálatra készülnek a szakértők. Ez a védőoltás szintén egy vírust, egy emberi náthavírust, az adenovírus 5-öt használ virális vektorként a SARS-CoV-2 kiválasztott részeinek bejuttatására. Ez a megközelítés több szakértő szerint problematikus, mivel az adenovírus 5 nagyon elterjedt, így sokaknak (egyes populációkban több mint 70 százaléknak) van immunitása ellene. Ezért fennáll a veszélye, hogy a szervezet elsősorban az adenovírus elleni védelemre koncentrál majd, és nem a SARS-CoV-2 darabkáira. Ezt a vizsgálatok is megerősítették: az adenovírussal szemben magas szinten immunis beoltottak alig fele annyi SARS-CoV-2 elleni antitestet termeltek, mint az adenovírusra alig immunis csoport. Ami azért is gond, mert az 55 év feletti korosztályban nagyobb az esélye az adenovírussal szembeni magas szintű immunitásnak.
A szakértők szerint ugyanakkor a jelenlegi helyzetben annyi működő vakcinára van szükség, amennyit csak sikerül előállítani. És ha egyesek ezek közül csak bizonyos korosztályokon működnek jól, az is fontos eredmény, így a kínai vakcinajelöltnek is lehet helye a COVID-19 elleni védekezésben.
