Vakcinakörkép

A Moderna védőoltása mellett egy brit, egy kínai és egy német vakcinajelölt klinikai tesztjei is ígéretesen alakulnak.

Vakcinakörkép

Az Oxfordi Egyetemen az AstraZeneca gyógyszercég közreműködésével fejlesztett vakcinával kapcsolatban egy nagyjából ezer fős vizsgálat előzetes eredményeit publikálták hétfőn. A Lancet oldalain megjelent információk alapján a vakcina a betegek 60 százalékánál okozott mellékhatásokat (láz, fejfájás, izomfájdalom, az injekció helyén jelentkező reakció), ezek közül azonban egyik sem volt súlyos, és a vizsgálat ideje alatt maguktól megszűntek.

Az adatok az AZD1222 néven futó vakcina hatásosságával kapcsolatban is árulkodnak. Ami azért is érdekes, mert ezt a hatóanyagot kezdték az eddigi vakcinajelöltek közül a leggyorsabban nagy számú alanyon tesztelni, és az AstraZeneca elmondása szerint akár több milliárd dózist is le tudnak gyártani, ha hatásosnak bizonyul a szer. Az új adatok fontos lépést jelenthetnek ebbe az irányba, bár a végleges válaszhoz további vizsgálatokra és elemzésekre lesz szükség. Ami a mostani információk alapján látszik, az az hogy a vakcina relatíve biztonságosnak tűnik, és olyan immunválaszt produkál, amely elvileg alkalmas lehet a SARS-CoV-2 vírus legyűrésére a szervezetben.

A vizsgálat során minden beoltott alanyban beindult a semlegesítő antitestek termelődése, azok azonban, akik csak egy adagot kaptak az oltóanyagból, nem termeltek szignifikánsan több antitestet, mint a COVID-19-ből felépült betegek. A vakcina ugyanakkor a T sejteket is mozgósította, ami ígéretes fejleménynek tűnik, mert azt sugallja, hogy a védőoltás sokrétű immunválaszt tud kiváltani. A vizsgálat keretében 15–55 év közötti, egészséges alanyokat oltottak be, és az eredmények alapján, ahogy a Moderna vakcinájánál, itt is a két dózisos oltási rend lehet a megfelelő.

Galéria megnyitása
A vakcinafejlesztés állása június végén

A Lancetben a napokban megjelent egy másik tanulmány is, amely a kínai CanSino 2. fázisú klinikai vizsgálatának hivatalos eredményeit tartalmazza. Az eredmények alátámasztják azt, ami már az 1. fázisban is látszott, vagyis hogy a vakcina semlegesítő antitestes immunválaszt indít be, ami elvileg segíthet elkerülni a betegség súlyosabb tüneteinek kialakulását. Legalábbis a beoltottak egy részében, az adatok ugyanis azt mutatják, hogy a védőoltás az 55 év alattiak körében jobban működik, mint az idősebbekben, ami problematikus, hiszen az idősek a leginkább veszélyeztettek a betegségben.

Naor Bar-Zeev és William Moss, a Johns Hopkins Egyetem vakcinakutatói szerint ugyanakkor mindkét vizsgálat eredményei alátámasztják, hogy a kérdéses védőoltás megérett a 3. fázisú vizsgálatra. Ennek keretében sokkal nagyobb populációkon, hosszabb utánkövetéssel és placebokontrollal tesztelik a beadott oltások hatását. Az Egészségügyi Világszervezet adatai szerint jelenleg 23 COVID-19 elleni vakcinajelölt kapcsán zajlanak klinikai vizsgálatok, de egyelőre ezek egyike kapcsán sem nyert igazolást, hogy az oltóanyag emberben valóban hatásos lehet a SARS-CoV-2 vírusa ellen.

Ebben a hónapban két másik vakcinajelölt kapcsán is közzétettek klinikai vizsgálati eredményeket. Mind a Moderna, mind a Pfizer és a BioNTech által fejlesztett oltóanyag fokozta a semlegesítő antitestek szintjét a beoltottakban (utóbbinál megfigyeltek T sejtes immunválaszt is), és egyik sem okozott súlyos mellékhatást. A 3. fázisú vizsgálatok még ebben a hónapban megkezdődhetnek ennél a két vakcinajelöltnél is, az oxfordi védőoltásnál pedig már meg is kezdődtek. (Ennek keretében az Egyesült Királyságban a következő időszakban 10 ezer, az Egyesült Államokban 30 ezer, Brazíliában pedig 5000 főt oltanak be. A 3. fázisú vizsgálat első eredményei szeptember-november táján várhatók.)

Galéria megnyitása

Míg a Moderna és a Pfizer oltóanyaga RNS-alapú, vagyis a test messenger RNS-ekre épülő adatátviteli folyamatát aknázza ki az immunválasz kiváltása érdekében, az oxfordi vakcina egy génszerkesztett adenovírust tartalmaz, amelyet csimpánzokból izoláltak. A vírust úgy módosították, hogy ne okozzon betegséget, majd génállományába belerakták a SARS-CoV-2 egyik fehérjéjének génjét. A vírus bejuttatja és beépíti a gént a sejtek genomjába, mire azok elkezdik szintetizálni a fehérjét. Ezt aztán az immunrendszer idegenként azonosítja, és elkezd ellene lépéseket tenni. Eddig sem RNS-alapú, sem az utóbbi megoldással élő vakcinát nem engedélyeztek még, vagyis mindkét esetben nagyon új technológiákról van szó.

A kínai vakcina kapcsán szintén a 3. fázisú vizsgálatra készülnek a szakértők. Ez a védőoltás szintén egy vírust, egy emberi náthavírust, az adenovírus 5-öt használ virális vektorként a SARS-CoV-2 kiválasztott részeinek bejuttatására. Ez a megközelítés több szakértő szerint problematikus, mivel az adenovírus 5 nagyon elterjedt, így sokaknak (egyes populációkban több mint 70 százaléknak) van immunitása ellene. Ezért fennáll a veszélye, hogy a szervezet elsősorban az adenovírus elleni védelemre koncentrál majd, és nem a SARS-CoV-2 darabkáira. Ezt a vizsgálatok is megerősítették: az adenovírussal szemben magas szinten immunis beoltottak alig fele annyi SARS-CoV-2 elleni antitestet termeltek, mint az adenovírusra alig immunis csoport. Ami azért is gond, mert az 55 év feletti korosztályban nagyobb az esélye az adenovírussal szembeni magas szintű immunitásnak.

A szakértők szerint ugyanakkor a jelenlegi helyzetben annyi működő vakcinára van szükség, amennyit csak sikerül előállítani. És ha egyesek ezek közül csak bizonyos korosztályokon működnek jól, az is fontos eredmény, így a kínai vakcinajelöltnek is lehet helye a COVID-19 elleni védekezésben.

Neked ajánljuk

Kiemelt
{{ voucherAdditionalProduct.originalPrice|formatPrice }} Ft
Ajándékutalvány
-{{ product.discountDiff|formatPriceWithCode }}
{{ discountPercent(product) }}
Új
Teszteltük
{{ product.commentCount }}
{{ product.displayName }}
csak b2b
nem elérhető
{{ product.originalPrice|formatPriceWithCode }}
{{ product.grossPrice|formatPriceWithCode }}
{{ product.grossPrice|formatPriceWithCode }}
{{ product.displayName }}

Tesztek

{{ i }}
{{ totalTranslation }}
Sorrend

Szólj hozzá!

A komment írásához előbb jelentkezz be!
{{ orderNumber }}
{{ showMoreLabelTranslation }}
A komment írásához előbb jelentkezz be!
Még nem érkeztek hozzászólások ehhez a cikkhez!
Még nem érkeztek hozzászólások ehhez a cikkhez!
Segíts másoknak, mondd el, mit gondolsz a cikkről.

Kapcsolódó cikkek

Magazin címlap