Az Oxfordi Egyetem és az AstraZeneca kifejlesztett védőoltás sorsa azért is kiemelten érdekes lehet, mert ez az első olyan COVID-19 elleni vakcinajelölt, amelyre az Európai Unió előszerződést kötött. Az EU 300 millió dózist foglalt le előre a ChAdOx1 (illetve AZD1222) nevű oltóanyagból (további 100 millió dózis megvásárlását is kilátásba helyezve), így ha a vakcina hatásosnak bizonyul a jelenleg zajló, nagy létszámú klinikai vizsgálatokon, könnyen lehetséges, hogy ez lesz az első védőoltás, amit Európában széles körben használni kezdenek.
Az EU egyébként két másik vakcinából, a Johnson & Johnson és a Sanofi/GlaxoSmithKline fejlesztés alatt álló oltóanyagából is vásárolna, ha ezek hatásosnak bizonyulnak a kutatások alapján. Ezek a megegyezések összesen 400 millió, illetve 300 millió dózisról szólnak. Az Unió illetékesei már a Pfizer/BioNTech, a Moderna és a CureVac képviselőivel is megkezdték a tárgyalást, hogy az Unió 445 milliós lakossága mielőbb részesülhessen az első hatásos vakcinából.
Ehhez persze az kell, hogy a világszerte jelenleg kilenc vakcinajelölt kapcsán zajló, nagy létszámú klinikai vizsgálatok eredményesnek mutassák az oltóanyagok legalább egyikét. Ami az oxfordi fejlesztést illeti, ennek kapcsán a szakértők azt remélik, hogy az idei év végéig kiderülhet, hogy védelmet nyújt-e a védőoltás a COVID-19 kialakulása ellen. A vizsgálat placebokontrollos, az önkéntesek közül minden harmadik sós oldatot kap a tesztelés alatt álló oltóanyag helyett, és kettős vak, vagyis sem az orvosok, sem a vizsgálat alanyai nem tudják, hogy aktív oltóanyagot vagy placebót kaptak-e.
Azt, hogy ki mit kapott, azt követően kezdik el feltárni, ha az önkéntesek között a fertőzöttek száma elér egy bizonyos létszámot. Csak ezt követőn lesz érdemes ugyanis elkezdeni vizsgálni, hogy a valódi vakcinát kapottak között tényleg kevesebb-e a fertőzés, illetve hogy a védőoltás fertőzés esetén hogyan befolyásolja a betegség kimenetelét.
Az amerikai klinikai vizsgálatok különösen fontosak lehetnek a jelen helyzetben, mivel az Egyesült Királyságban a lezárások miatt jelenleg csak lassan növekszik a fertőzések száma. Az Egyesült Államokban és Brazíliában viszont gyorsabb ütemben terjed a vírus, és nagyobb az egy főre eső fertőzöttek száma is, mint a briteknél, így ezek a kihelyezett kutatások valószínűleg gyorsabban fognak értékelhető eredményt produkálni.
A brit kormány tagjai már azt is meglebegtették, hogy megfelelő eredmények esetén akár októbertől ideiglenes engedélyt adhatnak ki az ígéretesnek tűnő vakcinák szélesebb körű alkalmazására. Az AstraZeneca részéről korábban elhangzott, hogy a következő év során akár több milliárd dózist is le tudnak gyártani az oltóanyagból, ha az beválik. Amire ebben az esetben szükség is lesz, hiszen az orosz, koreai, japán, kínai, dél-amerikai és EU-s előrendelésekkel együttesen jelenleg körülbelül 3 milliárd dózis legyártásra tett ígéretet a cég.
