A Szerbiától függetlenedett ország az áram jórészét importálja, ami nagyon megdrágult, ezért a helyi rendőrség több száz számítógépet foglalt le.
Az ország gazdasági minisztere azt tweetelte, hogy a kriptóbányász gépek lefoglalásával "havonta több tízezer eurót" takarítanak meg, és "koszovói családok százainak biztosítanak energiát". A koszovói rendőrség csak január 8-án több mint 300 bányászgépet kobzott el és a kiadott közlemény szerint, 272 Antminer bitcoin bányászgépet foglalt le Leposavic településen, valamint további 39 bányászgépet Pristina közelében. Eközben a rendőrség igazoltatott egy sofőrt is, aki hat kriptóbányász gépet szállított 42 grafikus kártyával (GPU) Druar közelében, Vushtrriben. A sofőrt azóta kihallgatták és elengedték.
Artane Rizvanolli gazdasági miniszter a Twitteren támogatásáról biztosította a koszovói rendőrséget, és azt írta: "Havonta több tízezer eurónyi adófizetői összeg megtakarítás = energia, több száz koszovói családnak a válság idején". Koszovó elektromos energiájának 90 százalékát szénnel üzemeltetett hőerőművek állítják elő, melyek jelentősen szennyezik a levegőt.
Energia-megszorítás Koszovóban
2021 decemberében Koszovó hatvan napos szükségállapotot hirdetett az energiaválság és az áramhiány miatt. Az ország december eleje óta komoly energiagondokkal küzd, hőerőművei többször is meghibásodtak, az országnak pedig nincs pénze arra, hogy a magas energiaimport-árakat állja. A gazdasági miniszter január 5-én általános tilalmat vezetett be a kriptobányászatra. A rendvédelmi szervek lecsapnak minden olyan helyre, ahol feltételezhető, hogy kriptobányászat zajlik, de nem a tevékenység visszaszorítása a cél, csak az energiatartalékok védelme.
Koszovó jelenleg energiájának több mint 40%-át importálja. A bitcoin bányászat évente 101 TWh-t használ fel, vagyis több energiát, mint a Fülöp-szigetek. A bányászok egyre inkább a megújuló energiaforrások felé fordulnak, különösen az Egyesült Államokban, amely a kriptovaluta bányászat új központjává vált. A kriptobányászok aktivítása egy ideje már Koszovóban is növekszik, számos fiatal kezdett kriptovaluta-bányászatba az utóbbi években egyrészt az olcsó villamosenergia miatt, másrészt pedig azért, mert nagyon magas a munkanélküliségi arány az országban, és a fiatalok így tudnak bevételhez jutni.
Egészen a közelmúltig, a koszovói háború 1999-es befejezése óta a szerb többségű északi településeken élők számára ingyenes volt az áramszolgáltatás. A villamosenergia-hálózatot üzemeltető KOSTT 2021 november végén jelentette be, hogy a továbbiakban nem szolgáltat ingyenes áramot az ország északi részén található négy településnek, amelyek: Észak-Mitrovica, Zvecan, Zubin Potok és Leposavic.A balkáni ország 2008-ig, a függetlenség kikiáltásáig Szerbia része volt, és azóta is élt ezekkel a támogatásokkal. Az elmúlt hónapokban több más nemzet is aggodalmát fejezte ki a bányászathoz kapcsolódó áramkimaradások miatt, köztük Irán és Kazahsztán.
