Az Intelnél tavaly augusztus óta kisebb-nagyobb hiány tapasztalható a processzorpiacon, aminek lényegében két oka van. Az egyik az, hogy a vállalat évek óta próbálja bevezetni a 10 nm-es gyártástechnológiát, ám a sorozatos hibák miatt egyre csak csúszik a bevezetés, ami az elérhető legmodernebb, vagyis a 14 nm-es gyártósorok túlterhelését okozta. A másik ok, hogy időközben egyre nagyobb igény mutatkozott a vállalat egyes processzorai iránt, ám ezt a megnövekedett igényt már végképp nem tudták kiszolgálni az amúgy is csúcsra járatott gyártósorok, így a kereslet és a kínálat között egyre nagyobb szakadék alakult ki.
Az előzmények
Tavaly az elemzők arra számítottak, hogy a hiány idővel enyhülni fog, ahogy az év végi hajrára készülő piaci szereplők végeznek raktárkészleteik feltöltésével, ám a valóságban egyáltalán nem történt enyhülés, vagyis ugyanolyan szinten maradt a hiány, mint augusztus környékén. Ez nagyjából azt jelenti, hogy a nagy gyártópartnerek, mint például a Hewlett-Packard, a Dell és a Lenovo is 5% körüli, illetve ennél egy picivel magasabb hiánnyal küzdöttek, vagyis a szükségesnél ennyivel kevesebb processzort kaptak.
A hiány főként a Core i5-ös sorozatú, valamint az Atom, a Celeron és a Pentium processzorokat érintette legjobban, ami az árakon is meglátszott. Ezen belül is a négymagos Core i5-ös Kaby Lake-R modellek jártak a legrosszabbul, hiszen ezek köré komoly kampányt épített a vállalat, ám a megnövekvő igényeket már nem tudta kiszolgálni a gyártósorok leterheltsége miatt. Az Appolo Lake és Gemini Lake sorozatú processzorok szintén rosszul jártak, ám ezek már csak a második helyet foglalták el a sorban – helyettük inkább a nagyobb profittal kecsegtető felsőkategóriás processzorok gyártására fókuszált a vállalat. Az úgynevezett „fehér dobozos” kínai partnerek felé éppen ezért nem is érkeztek szállítmányok 2018 szeptembere óta. Ezzel együtt az Apple legfrissebb MacBook Air noteszgépe sem járt jól, amely a piacon elsőként kapott Amber Lake sorozatú processzort, hiszen ebből a központi egységből is komoly hiány mutatkozott.
Mire számíthatunk?
Az első negyedév folyamán a Coffee Lake architektúra köré épülő Core i5-ös processzorok elérhetősége a legrosszabb. A piaci szereplők a belépőszintű Intel Atom processzorok helyett már az AMD megoldásai felé fordulnak, egyes gyártók pedig a Core i3-as processzorok iránt mutatnak fokozottabb érdeklődést, így most már a Core i3-as modelleknél is kezd kialakulni egyfajta hiányállapot.
Mivel a második negyedév folyamán élénkülni fog egy picit a notebook-piac, hiszen növekszik az igény az új Chromebookok iránt, a partnerek pedig elkezdik szállítani a legfrissebb processzorok köré épülő noteszgépeiket, így az elemzők szerint 1-2 százalékponttal rosszabbodhat a helyzet. Ez nagyjából azt jelentheti, hogy a hiány a tavaly tapasztalt szintre ugorhat vissza.
Az Intel korábbi lépései kezdenek beérni
Mint ismeretes, a hiányállapot kibontakozása óta folyamatosan lépéseket tesz a vállalat, hogy növelje a termelését: új tesztelő- és összeszerelő üzemet állít csatasorba, gyárat bővít, valamint óriási befektetés keretén belül új üzemet is felhúz. Az egyik üzem, ami hamarosan besegíthet a termelésbe, az Amerikai Egyesült Államokban, Arizónában található. Ez a gyár várhatóan 25%-kal növeli az Intel teljes 14 nm-es gyártókapacitását, ami bőven elég ahhoz, hogy véget érhessen a processzorhiány. A gyár várhatóan júliusban vagy augusztusban kezdheti meg a tömegtermelést.
Vajon tényleg elindul a 10 nm-es tömegtermelés?
A korábbi beszámolók alapján úgy tűnik, az év második felében indulhat meg a 10 nm-es csíkszélességgel készülő processzorok sorozatgyártása, legalábbis akkoriban még így tűnt. A DigiTimes Research elemzői azonban arról értesültek a beszállítói láncon keresztül, hogy a 10 nm-es csíkszélesség körül még mindig sok a probléma, ezek pedig veszélyeztethetik a tervezett rajtot. Pont ez, vagyis a 10 nm körüli problémák vezethetnek oda, hogy az Intel nem forgat több tőkét a 10 nm-es csíkszélességbe, helyette egyből a 7 nm-es csíkszélességre koncentrálnak majd, kihagyva a 10 nm-es lépcsőt. A vállalat egyébként korábban azt állította, hogy a 14 nm-es Comet Lake lapka olyan teljesítményt kínál majd, ami nem rosszabb a 10 nm-es Ice Lake lapkáénál.
Az Intel gyengélkedéséből az AMD profitálhat
Mivel az Intel processzorokból hiány alakult ki, így több partner is az AMD megoldásai felé fordult, hogy piacra dobhassa konfigurációit, ne álljon meg az üzlet. Ennek köszönhetően az AMD processzorpiaci részesedése nagyot nőtt a noteszgépek szegmensében: a 2018 januárjában elért 9,8%-ot idén januárban már 15,8%-ra sikerült feltornázni. És a helyzet a második negyedév folyamán tovább javulhat, hiszen érkeznek az AMD alapú Chromebookok, valamint az AMD processzorral szerelt belépőszintű noteszgépek is, így a vállalat piaci részesedése a 18%-ot is elérheti majd. Egyébként ez, vagyis a második negyedév hozhatja a legmagasabb piaci részesedést az AMD számára, hiszen a harmadik negyedévtől kezdve javulhat az Intel processzorok elérhetősége, így visszaállhat a régi rend.
