Az AMD RYZEN 9000-es sorozatának első tagjai két hullámban jelentek meg az elmúlt hetek folyamán, miután a vállalat a július végére tervezett rajt előtt arra kényszerült, hogy visszahívja az addig leszállított processzorokat a partnerektől, hiszen szükségessé vált az ellenőrzésük egy potenciális hiba miatt. Ennek hatására az eredetileg 2024. július 31-re tervezett rajtot el kellett csúsztatni 1, illetve 2 héttel: a RYZEN 5 9600X és a RYZEN 7 9700X végül 2024. augusztus 8-án, míg a RYZEN 9 9900X és a RYZEN 9 9950X 2024. augusztus 15-én jelenhetett meg.
A független tesztek csalódást keltő eredményei
Azóta a független tesztek többsége meg is jelent, ám a négy processzor teszteredményei nem igazán hozták azt a szintet, amit az AMD korábban ígért, és ki is derült, mi minden lehet a háttérben. A vállalat azóta módosította a gyorsulás mértékével kapcsolatos állításait, valamint arról is biztosította a felhasználókat, hogy az „Admim móddal" készített tesztekben tapasztalható gyorsulást a normál felhasználói fiókok alatt is érezni lehet majd, ennek érdekében együttműködésbe léptek a Microsoft csapatával. Közben a gyorsulást hozó frissítés megjelent a Windows 11 következő frissítőcsomagjának bemutató kiadásában, majd nem sokkal később a széles körben használt 23H2 verzióban is elérhetővé vált, egészen pontosan tegnap. Mielőtt minden témakört kibontanánk, érdemes megnézni, honnan is indult a történet.
Az AMD elsődleges állításai a RYZEN 9000-es sorozat teljesítményével kapcsolatban
A RYZEN 9000-es sorozat megjelenése előtt természetesen minden tesztelőnek kiküldték a szokásos kis útmutatókat, amelyekben szerepelnek a családdal kapcsolatos legfontosabb információk, valamint az AMD által készített belsős tesztek eredményei is. Ilyen útmutatókat (Reviewer’s Guide) minden nagyobb hardverrajt alkalmával készítenek az egyes gyártók, elsődleges céljuk pedig az velük, hogy mankót biztosítsanak a tesztelők számára, így ugyanis látszani fog, ha a teszteredmények nagyon eltérnek a gyártói eredményektől, ami hibás beállításokra, vagy hibás tesztmódszerre (is) utalhat. A független mérések ebben az esetben több eltérést is mutattak a gyártói eredményekhez képest, így a végeredmény is eltért az AMD által előzőleg beharangozott szinttől, már ami a gyorsulás mértékét illeti.
A vállalat előzetesen azt állította, hogy a RYZEN 9000-es sorozat tagjai a RZYEN 7000-es család képviselőihez képest átlagosan 9%-os gyorsulást mutathatnak fel a különböző játékok alatt, ha az 1080p-s felbontást vesszük alapul. A gyorsulás végső mértéke természetesen függ a rendszer különböző beállításaitól – ezekre még később kitérünk –, illetve attól is, pontosan milyen játékokkal zajlik az adott teszt, hiszen a gyorsulás mértéke címenként eltérő, így az átlagolt végeredmény is eltér majd a gyártói számoktól.
Az Intel processzoraival történő összehasonlításban összesen 30 játék eredményei szerepeltek, voltak köztük AAA kategóriájú friss címek, eSport játékok, illetve régebbi játékok is, amelyek még manapság is népszerűek a gamerek körében. A címeket úgy válogatták össze, hogy azok között CPU- és GPU-limites játékok egyaránt legyenek a még részletesebb kép érdekében. Az első tesztek, amelyek még akkor készültek, mikor az Intel processzoraihoz nem volt elérhető az instabilitást okozó bug javítása, az Intel által ajánlott alapértelmezett beállítások mellett születtek, így összességében 6%-kal bizonyultak gyorsabbnak a RYZEN 9000-es processzorok.
A rejtélyes „Admin-mód”, ami a teljesítménykülönbségek egy részéért felel
A fenti gyorsulást az esetek többségében nem tükrözték a független tesztek eredményei, ennek pedig prózai oka van: az AMD szerint a belsős tesztek úgynevezett „Admin-módban” futottak, ami a vállalat hivatalos blogbejegyzése alapján nem volt elérhető a független tesztelők számára az aktuális Windows 11 kiadásokban, már ami az általa biztosított gyorsulást okozó optimalizációkat illeti. Ez elég nagy baj, hiszen így a tesztelők nem igazán tudták reprodukálni az AMD-s számokat, ennek köszönhetően csalódást keltő eredményekkel zárultak a mérések, ami természetesen keserű szájízt okozott nemcsak a tesztelők, hanem a teszteket olvasó potenciális vásárlók számára is.
Az AMD csapata természetesen reagált az eltérésekre, felvették a kapcsolatot a független tesztek készítőivel, majd nem sokkal később kiderült, mi okozza az eltéréseket: az, hogy az AMD belsős tesztjei a fentebb említett speciális módban készültek. Ez az „Admin-mód” a jelek szerint olyan optimalizációkat kínál az elágazásbecslő (Branch Prediction) esetében, ami jelentős teljesítménykülönbséget okoz a független tesztek eredményeihez képest. A 23H2 és a 24H2 verziók közötti teljesítménykülönbség játékok alatt 3-13% közötti lehet, de esetenként akár lassulás is előfordulhat, az átlagos gyorsulás azonban 2-3% közötti, ha a nagy képet nézzük, legalábbis az első információk erről szóltak.
Ezt a gyorsulást az első ígéretek szerint a Windows 11 érkező, 24H2-es verziójó frissítőcsomagja az átlagfelhasználók számára is elérhetővé teszi majd, ám időközben kiderült, egy frissítés hatására a 23H2-es verzió esetében is elérhető már a gyorsulás, de erre is kitérünk a későbbiekben, előtte azonban még mindig vannak tisztázásra váró témakörök.
Az AMD módosított belsős teszteredményei
A fentiek hatására az AMD csapata felülvizsgálta az eredményeket és közölték a módosított számokat is, amelyek alapján természetesen változott a kép. Időközben az Intel is elérhetővé tette az instabilitást okozó bug javítására szolgáló mikrokódot, így ezt is beemelték a tesztbe, valamint módosították a Power Delivery Profile beállítását, így az most már nem a Default, hanem az Extreme profilt alkalmazta, valamint az Intel tesztrendszernél memóriát is cseréltek, azaz DDR5-6000 MHz-es helyett immár DDR5-7200 MHz-es beállítást használtak.
A fentiek miatt változtak az erőviszonyok, a tesztelt játékok alatt, amelyek a független tesztekben is szereplő legnépszerűbb címek voltak, immár nem 6%-os előnyt tudhatnak magukénak a RYZEN 9000-es modellek, hanem azonos teljesítményszintet produkáltnak az Intel termékeivel összemérve. Az AI jellegű munkafolyamatok alatt a RYZEN 9000-es sorozat előnye 30% körüli, míg a tartalomgyártók által használt alkalmazások alatt két számjegyű előnyt tudhat magáénak a sorozat az Intel termékeivel szemben.
A RYZEN 7000-es családhoz képest mért gyorsulás szintén változott, ami azt jelenti, hogy játékok alatt nem 9%-os, hanem 5-8% közötti gyorsulásra lehet számítani, a tartalomgyártók által használt szoftverek alatt 10% körüli átlagos gyorsulás mutatkozik, az AI jellegű munkafolyamatoknál pedig 25% körüli előnyt tudhatnak magukénak az új chipek a régiekhez képest. A 24H2 frissítés optimalizációi egyébként a ZEN 4 és a ZEN 3 alapú processzorokhoz is gyorsulást hozhatnak, ám ennek pontos mértékét még ki kell mérni.
Mi minden befolyásolja a tesztek eredményeit?
Abszolút nem mindegy, milyen BIOS beállításokat használnak az egyes tesztrendszerek, érdemes a gyártói alapbeállításokkal tesztelni minden platform esetében, és ha az idő engedi, az extrém profilok által kínált gyorsulást is meg lehet nézni. Érdemes a gyártó által hivatalosan támogatott effektív memória-órajelhez igazodni, de ettől eltérő beállításokat is lehet alkalmazni néhány teszt erejéig, hogy kiderüljön, mekkora előnyt nyújtanak a gyorsabb modulok és/vagy az alacsonyabb késleltetések.
Az egyes platformok között érdemes tiszta telepítést végezni, hogy az eredmények pontosak legyenek, ami természetesen plusz idő, de csak így lesz megfelelő a teszt. A jelek szerint ebbe is csúszhat hiba, hiszen az AMD lapkakészlet-driver aktuális kiadása tartalmaz egy hibát, ami miatt torzulhattak az eredmények. Lényegében arról van szó, hogy a két CCD chipből felépülő processzoroknál úgynevezett Core Parking funkciót használnak, ami segít a teljesítmény növelésében, méghozzá úgy, hogy optimálisan használja a rendelkezésre álló erőforrásokat. Igen ám, de ezt a funkciót nem lehet később eltávolítani az adott operációs rendszerről akkor, ha már használtunk két CCD chippel rendelkező processzort az adott rendszeren, csak tiszta telepítéssel, vagyis az egy CCD-s lapkáknál is működésbe léphet a Core Parking funkció, ha processzort cserélünk, ami sajnos teljesítménycsökkenést okozhat. Erről a hibáról már lehet tudni egy ideje, de a javítás már készül, és mire sor kerül a RYZEN 9000X3D sorozat tesztelésére, ki fogják adni.
Fontos szempont, hogy a VBS (Virtualization Based Security) aktív-e. Alapértelmezetten ez a beállítás aktív a Windows 11 esetében, az AMD is aktív VBS mellett készítette el a belsős méréseket, ám ezt a funkciót egyes tesztelők kikapcsolják, amivel nincs is baj, ha ezt a tesztek folyamán egyértelműen közlik. A VBS nagy általánosságban 5% körüli teljesítménycsökkenést hozhat, ám a tényleges eltérés processzor-architektúránként eltérő lehet, attól függően, hogyan alakul az adott termék virtualizációs teljesítménye. Ha a VBS minden tesztplatformon aktív, akkor megvan a közös nevező, ez a lényeg. A kikapcsolt VBS melletti teljesítményt is érdemes lehet lemérni néhány címnél, de csak érdekességképpen.
Az sem mindegy továbbá, hogy az adott tesztek milyen metódus szerint készülnek: a játékok beépített tesztprogramjait használják-e, vagy egyedi méréssel készítik-e az eredményeket, például a FRAPS vagy egyéb külső alkalmazás bevonásával. Ez utóbbi torzíthatja a képet, előbbi összehasonlíthatóbb és konzisztensebb eredményeket hozhat, de így is érdemes több futásból átlagot számolni, ami sok munka és idő, de minőségi végeredményt hoz.
A fentieken felül számos egyéb szempontot is szem előtt kell tartani az összehasonlítható és pontos eredmények elkészítésének érdekében, ám a teljes kép egy terjedelmes önálló cikket is megérne, nem tartozik szorosan jelen írás témájához. Nézzük inkább, milyen gyorsulást hozhat az AMD és a Microsoft együttműködéséből születő frissítés.
A 24H2 frissítőcsomag már elérhető Release Preview verzióban, és akár 35%-os gyorsulást is nyújthat
Az első tesztek alapján úgy tűnik, a ZEN 4 és a ZEN 5 alapú processzorokhoz egyaránt gyorsulást hozhatnak a Windows 11 következő nagy frissítőcsomagjának optimalizációi, a 24H2 kiadás, amelyek javítják a processzorok elágazásbecslőjének képességeit, pontosabban lehetővé teszik, hogy hatékonyabban aknázzák ki a szoftverek a benne rejlő lehetőségeket.
A Hardware Unboxed munkatársai le is tesztelték a Windows 11 24H2 Release Preview kiadást, ami a 26100-as build köré épül, és azt tapasztalták, hogy a gyorsulás mértéke esetenként igencsak meglepő.
A RYZEN 9000-es sorozat esetében több játékban is akkora két számjegyű gyorsulás mutatkozott, ami jellemzően csak processzor-generációk váltásakor szokott összejönni, igaz, olyan játékok is mutatkoztak, amelyek egyáltalán nem gyorsultak. A legnagyobb gyorsulást a Gears 5 produkálta, ennek mértéke 35,1% volt
A RYZEN 7000-es család tagjai, amelyek a ZEN 4-es processzor-architektúra köré épülnek, szintén jelentős gyorsulást könyvelhettek el. A Gears 5 alatt itt is bőven 30% feletti, egészen pontosan 32,6%-os gyorsulás jött össze, de itt is voltak olyan címek, amelyek semmit sem profitáltak a frissítés által bevezetett optimalizációkból.
Meglepetés: a 23H2 verzió is megkapta a gyorsulást hozó frissítést
Az optimalizációk az AMD szerint hivatalosan is megjelentek a manapság széles körben használt Windows 11-es operációs rendszerre, a 23H2-es kiadásra, és nemcsak a ZEN 4-es, illetve a ZEN 5-ös, hanem a ZEN 3-as modellek esetében is gyorsulást hoznak. Ezzel a frissítéssel a normál felhasználói fiókok esetében is elérhetővé válik az „Admin mode” által kínált gyorsulás, ami a fentiekben részletezett szintet hozhatja.
A 23H2-es rendszerekre a KB5041587-es frissítés hozza el az optimalizációkat, és ez már el is érhető a felhasználók többségénél, méghozzá opcionális frissítésként, így érdemes felkeresni a Windows Update menüjét és kezdeményezni a frissítés telepítését. A telepítést követően természetesen szükség lesz egy rendszer-újraindításra is.
Az AMD közleménye szerint a 23H2 kiadásra érkező frissítőcsomag jóvoltából hasonló teljesítménynövekedést tapasztalhatnak a felhasználók, mint amit a Hardware Unboxed jóvoltából a 23H2 és a 24H2 frissítőcsomagot összehasonlító tesztben fentebb már megmutathattunk. A frissítés a jelek szerint az Intel processzoraihoz is gyorsulást hoz, a teljes kép megismeréséhez azonban átfogó tesztelésre van szükség.
Az eset összességében igencsak kellemetlen, hiszen kiemelten fontos a pontos és korrekt tájékoztatás, főleg gyártói részről. Ha nem így tesznek, arra úgy is fény derül, legkésőbb az első független tesztek alapján, a magyarázkodásból pedig nagyon nehéz jól kijönni... Remélhetőleg tanultak a hibából.
