A Hynix HBM memórialapkáiról korábban már írtunk, most azonban meg is tudjuk mutatni, hogyan néznek ki az első- és második generációs HBM lapkák, hála a Fudzilla munkatársainak, akik az éppen zajló CeBIT 2015 alkalmával lencsevégre kapták a vállalat standján kiállított érdekességeket.
A HBM technológia lényege, hogy a memórialapkákat egymásra rétegezik, majd az egyes lapkák között TSV alapú kapcsolatot hoznak létre – valahogy úgy, ahogy azt a Samsung teszi a 3D V-NAND memóriachipek esetében. Az első generációs High Bandwidth Memory (HBM) lapkák az AMD következő generációs egy GPU-s csúcskártyáján, a Fiji GPU-val ellátott Radeon R9 390X modellen debütálhatnak. A 4-Hi HBM1 lapka 1 GB-os változatát a hatékony szemléltetés érdekében egy 4 Gb-es GDDR5-ös, valamint egy 4 Gb-es DDR3-as lapka mellé helyezték, így jól látható, mennyire apró a HBM. Ezzel együtt mégis kétszer nagyobb kapacitással bír (8 Gb vs. 4 Gb).
A HBM1 lapka kompakt mérete ellenére 1024-bites adatsínnel rendelkezik, maximális adatátviteli-sávszélessége pedig 128 GB/s. Ehhez képest egy GDDR5-ös memóriachipnél maximum 28 GB/s-os memória-sávszélesség érhető el. A lapka 1,2 voltos üzemi feszültséget alkalmaz, szemben a GDDR5-ös memóriachipekkel, amelyeknél 1,35V-os, vagy 1,5V-os üzemi feszültséget használnak. A HBM1 lapkák 4-HI kiépítésben érkeznek, első körben azonban csak 1 GB-os kapacitásban lesznek elérhetőek (8 darab egymásra rétegezett 1 Gb-es lapka), de ezt még idén megduplázhatják, így a 2 GB-os példányok is csatasorba állhatnak (8 darab egymásra rétegezett 2 Gb-es lapkával). A HBM1 esetében az első körben érkező 4-HI 8 Gb-es chip mellett tehát 4-Hi 16 Gb-es chip is készül, sőt, elméletileg akár 8-HI 32 Gb-os példány gyártására is van mód.
A HBM1 után a HBM2 lapkák is érkeznek, amelyek fejlesztése már gőzerővel zajlik. A HBM1-es lapkákat csak az AMD használja, viszont a HBM2-esek már az Nvidia különböző termékein is helyet kaphatnak. A HBM2 a dolgok jelenlegi állása szerint mind kapacitásban, mind pedig elérhető sávszélességben duplázni fog. A 4-HI típusú HBM2-es lapkák már 32 Gb-es kiszerelésben érkeznek, azaz chipenként 4 GB-os kapacitást kínálnak, de 8-HI kiépítésben akár 64 Gb-es példányok is készülhetnek, amelyek 8 GB-os kapacitást nyújtanak. Az Nvidia Pascal architektúrára épülő videokártyáinál négy ilyen lapkával könnyedén összehozható a korábban emlegetett 32 GB-nyi fedélzeti memória.
Memória-sávszélesség tekintetében érdekesség, hogy míg négy darab HBM1-es lapkával 512 GB/s-os, addig négy darab HBM2-es lapkával már 1024 GB/s-os maximális memória-sávszélességgel szolgálható ki az adott GPU.
A HBM1 eljárás már idén debütál, a HBM2 azonban majd csak később. HBM2 alapokon nyugszanak majd az Nvidia 2016-ban megjelenő Pascal alapú megoldásai, valamint az AMD is készíthet egy második generációs Fiji GPU-t ugyanebben az időszakban, amely HBM1 helyett HBM2 technológiára támaszkodik.
Egyszóval érdekes időszak elé nézünk, hiszen memória fronton régen volt akkora előrelépés, mint amit a rövidesen érkező HBM ígér.
