Az Nvidia a tegnapi nap folyamán a GTC 2015-ön lerántotta a leplet legújabb csúcskártyájáról, a GeForce GTX Titan X-ről, de emellett a távolabbi tervekkel kapcsolatban is elhangzott ez-az a rendezvényen.
Egyebek mellett szó esett a Maxwell után érkező következő GPU architektúráról is, amely a Pascal nevet viseli, és amelyről már a tavalyi GTC-n is beszélt a vállalat első embere. A friss információk közül a legérdekesebb talán az, hogy a Pascal architektúra köré épülő grafikus processzorok vegyes számítási pontosságú módban is képesek lesznek üzemelni, hasonlóan a mobil eszközök grafikus vezérlőihez (mint például az ARM Mali-ja). A Tegra X1-ben lévő GPU már tud például FP16-os pontossággal dolgozni, amivel megkétszerezi az adott órajel alatt végrehajtható utasítások számát (az FP-höz képest persze), és erre a Pascal architektúra is képes lesz. Noha az FP16 nem tekinthető túl pontos megoldásnak, az Nvidia illetékesei szerint mélytanulással foglalkozó rendszerekhez így is megfelelő lesz majd.
Az Nvidia első embere, Jen-Hsun Huang szerint a Pascal esetében vegyes terhelés alkalmával akár négyszeresére is növekedhet a számítási teljesítmény. Ez a növekmény amiatt van, mert az FP16-os és FP32-es módok mellett immár egy Int8 mód is rendelkezésre áll. A Pascal architektúra egyébként az új felépítéssel járó architekturális változások következtében is gyorsul valamelyest. Sokat elárul, hogy a Pascal wattonkénti teljesítménye kétszer nagyobb lesz, mint a Maxwellé.
A fentieken kívül a Pascal 3D memória-alrendszere is szóba került, ami egy komoly problémára kínál orvosságot. Korábban választani kellett, mi a fontosabb: a nagy memóriaterület vagy a nagy memória-sávszélesség, ugyanis a kettőt egyidejűleg abszolút nem egyszerű biztosítani. A Pascal 3D memória technológiájával a helyzet némileg változni fog, ugyanis a Pascal alapú GPU-val rendelkező videokártyák akár 32 GB-nyi fedélzeti memóriát is kaphatnak, ezzel egy időben pedig akár háromszor nagyobb memória-sávszélességgel is rendelkezhetnek, mint Maxwell alapú elődeik. Ez optimális esetben – Titan X mércével számolva – akár 1 TB/s feletti memória-sávszélességet is jelenthet.
A Pascal jelentősen megemelt memória-sávszélessége, illetve a számítási pontossággal kapcsolatos vegyes üzemmód bevezetése komoly előnyt jelenthet a mélytanulásra alapozó alkalmazásokban. Ezek a szoftverek rendszerint nem igényelnek magas lebegőpontos számítási teljesítményt, viszont magas memória-sávszélességre feltétlenül szükségük van – tulajdonképpen az elérhető teljesítményben ez az egyik legfontosabb limitáló tényező. A Pascal újításaival, illetve az Nvlink GPU interconnect rendszer bevetésével Jen-Hsun Huang szerint a Pascal alapú rendszerek teljesítménye ötszörös és tízszeres közötti mértékben növekedhet a Maxwell alapú megoldásokéhoz képest, ami komoly lökést adhat a mélytanulással kapcsolatos feladatvégzésnek.