Kosár

A kosár jelenleg üres

Bejelentkezés &
Regisztráció

Jelenleg nincs belépve.

Válassza ki az oldal nyelvét

TERMÉKEINK

iPon FÓRUM

iPon Cikkek

Indít, landol, ismétel

  • Dátum | 2016.04.10 08:01
  • Szerző | Jools
  • Csoport | EGYÉB

Története talán legelképesztőbb napjain van túl az amerikai magánűripar. Április 2-án a Blue Origin harmadszor lépte át a világűr határát ugyanazzal a szuborbitális rakétával, a SpaceX-nek pedig pénteken először sikerült épségben leszállnia a Falcon 9 hordozórakéta első fokozatával egy tengeren úszó drónhajóra. Elon Musk cégének mostani kilövése azért is óriási sikernek számít, mert a 2015. június 28-án a start után nem sokkal bekövetkezett robbanás óta ez az első, összeségében pedig a nyolcadik fuvarjuk a Nemzetközi Űrállomásra. Mindkét cég sikere nagyon fontos lépést jelent az űrhajózás olcsóbbá tétele felé, hiszen az újrafelhasználható rakéták révén jelentősen csökkenthetők lesznek a kilövési költségek.

Hogy a későbbi, és nagyobb várakozásokkal övezett kísérlettel kezdjük, a SpaceX startjára helyi idő szerint péntek délután 4:43-kor került sor a floridai Cape Canaveral Légibázison, a hordozórakéta első fokozata pedig 8 perc 35 másodperccel később ereszkedett le az Atlanti-óceánban úszó drónhajóra. Ahogy arról korábban már többször írtunk, a Blue Origin és a SpaceX leszállási próbálkozásai elsősorban a sebesség tekintetében térnek el egymástól, ami persze a rakéták eltérő alakjában is megmutatkozik.


Mivel a Falcon 9 orbitális rakéta, amely ezúttal is egy éles „bevetés” után kísérelte meg a leszállást, a jármű a második fokozatról való leválás időpontjában jelentős oldalirányú sebességgel rendelkezik. Jelen esetben az első fokozat 6000 km/órás sebességgel haladt keleti irányba a leváláskor. A szeparációt követően a rakéta újra begyújtotta hajtóművét, hogy megforduljon, lelassítson és helyes pályára kerüljön a drónhajó eléréséhez.

A SpaceX-nek a függőleges leszállás decemberben már egyszer sikerült a szárazföldön, a tengeri landolás megoldására azonban azért van szükség, mert a rakétának nem minden kilövés után lesz elég üzemanyaga ahhoz, hogy elérje a partot és vele a fix leszállóhelyet. Erre szolgálhat megoldásul a drónhajó, amely a kilövés után landolóhelyként szolgál, majd a partra szállítja a visszaszerzett rakétafokozatot.


A tengeri landolás ugyanakkor sok szempontból jóval nehezebb, mint a szárazföldi, hiszen kiszámíthatatlanabbak a szélviszonyok, és akármilyen csendes a víz, valamennyire mindig mozog a felszín, amit a drónhajó saját hajtóművei csak korlátozottan tudnak csillapítani. Az Iain M. Banks A játékmester című regényében szereplő űrhajók egyike után elnevezett drónhajó, az Of Course I Still Love You ezúttal néhány száz kilométerre a floridai partoktól várta a Falcon 9 első fokozatát. A kísérleti leszállás, ahogy a mellékelt felvételen is látszik, a mérsékeltnek nem nevezhető hullámzás ellenére is problémamentesen zajlott: a több mint 40 méter hosszú, 3,66 méter átmérőjű rakéta hihetetlenül kecsesen ereszkedett le, és állapodott meg a vízen úszó platformon.

A kísérleti landolás persze ezúttal is csak másodlagos fontosságú volt, hiszen a küldetés célja Dragon űrhajó eljuttatása az űrállomásra. A misszió ezen része és kitűnően halad, a teherűrhajót néhány perccel azt követően, hogy az első fokozat leszállt, a második fokozat Föld körüli pályára állította. A Dragon napelemtáblái rendben kinyíltak, az űrjármű a tervezett pályán halad, és a kilövés után két nappal, vasárnap este fogja utolérni az űrállomást.


Hozzászólások

Nem vagy bejelentkezve, a hozzászóláshoz regisztrálj vagy lépj be!

Eddigi hozzászólások:

  • 22.
    2016. 04. 15. 11:37
    Szívem szerint én egy Saturn V kilövését nézném meg pár kilóméterről élőben. 110 méter magasságával, kb mint egy 30 emeletes épületet lőnének fel. A lökéshullámokat megérezni.
  • 21.
    2016. 04. 13. 14:55
    Azt mondták, hogy alaposan letesztelik, és ha minden fasza, akkor pár hónapon belül éles rakománnyal fog repülni.
    Hosszabb távon a cél az hogy órákon belül újra fellőhetők legyenek.
  • 20.
    2016. 04. 13. 14:51
    Azért centizik ki ennyire a leszállást, mert így sokkal kevesebb üzemanyag kell hozzá. Ezt a manővert egyébként "suicide burn"-nek hívják. Gondolom nem kell magyarázni, hogymiért.
  • 19.
    2016. 04. 13. 14:34
    Itt a legenyesi modul kulon ter vissza, eddig en ugy ertettem. Tehat az o tulelesi eselyuk nem modusul a jelenlegi raketas megoldashoz kepest. Pont hogy ellentetben az ursikloval, itt a legenysegi modul barmikor levalaszthato. A felszallas ugyan olyan marad mint a mai raketak eseten. A raketa leszallasanal pedig nem lesz rajta hasznos tomeg. Ha a leszallas nem sikerul csak a raketa semmisul meg, ami eddig ugye nem volt ujrahasznosithato eleve.
  • 18.
    2016. 04. 11. 20:44
    Repülővel is le lehet zuhanni, az sem egy vidámpark.
    És biciklivel is lehet úgy esni, hogy a fej által leírt térbeli útvonal vége egybeesik egy szegélykővel.
    De kaphatunk simán szívrohamot is.
    Mindenben van kockázat
  • 17.
    2016. 04. 11. 20:17
    Kitesztelik mennyit bír, aztán meglátjuk. Nyilván nem utasokkal fogják kipróbálni a használt rakétákat.

    Az űrutazás meg mindig kockázatos lesz, hiszen egy brutális bombán ülsz iszonyatos sebesség mellett.
  • 16.
    2016. 04. 11. 19:05
    Baleset esetén pedig mindkét járművel kb 0 a túlélés esélye. Az űrsiklókat is "újrahasznosítják" pedig azok se gyári fényezéssel szállnak le.
  • 15.
    2016. 04. 11. 18:20
    A mai anyagtudomány módszereivel és fejlett mérnöki eszközökkel, szenzorokkal nyugodt szívvel rábíznám az életemet is egy jól karbantartott- ellenőrzött rakétára.

    Valószínűleg nagyobb kockázata van annak, hogy egy fapados légitársaság lespórolt szervízelése - vagy a hamisított alkatrészek tömkelege miatt zuhan le valami, mint ez a rakéta ami jóval nagyobb ellenőrzést kap.

    Kissé más visszatérési mód / terhelés - és szerkezet, de összességében nem más, mint egy űrsikló. Azokat is újrahasznosították. A rakétának még a felépítése is egyszerűbb, csak nagyon alaposan kell tesztelni is karbantartani.
  • 14.
    2016. 04. 11. 16:51
    Inkább egy kipróbált technika, mint egy gártási hibás nullkilóméteres.
  • 13.
    2016. 04. 11. 13:54
    ez az OFF-od nagyon nagyon OFF-ra sikeredett
  • 12.
    2016. 04. 11. 13:52
    Valóban profi! De amikor majd sok milliós szállítmányt kell rábízni egy újrahasznosított rakétára az menni fog? Vagy akkor azért majd inkább nem használtat indítanak? Ez még nem teljesen világos... Más dolog tesztelni, és más dolog felelősségeel rábízni a rakományt a használt rakétára.
  • 11.
    2016. 04. 11. 12:32
    Eszméletlen profi volt, grat nekik! Ilyeneket a filmeken látni, csak azokat nem hiszem el :-)
  • 10.
    2016. 04. 10. 20:23
    A KSP jó dolog, és a fickó nagyon jó.
  • 9.
    2016. 04. 10. 16:23
    Ha már KSP, akkor kövessétek twitch-en vagy YT-on Scott Manleyt
  • 8.
    2016. 04. 10. 16:09
    Ismerem, nagyon király kis játék... még nem volt időm vele behatóbban foglalkozni, de akit érdekel a rakétatudomány annak mindenképp ajánlom én is
  • 7.
    2016. 04. 10. 15:14
    Van egy játék a Kerbal Space Program az elég jól tudja szemléltetni, hogy milyen sebességgel érkeznek vissza a tárgyak. Segédernyővel meg szimplán nem éri meg foglalkozni ha így is meg tudják oldani
  • 6.
    2016. 04. 10. 12:10
    Amíg nem néztem utána rendesen kb azt hittem, hogy a Blue sokkal menőbb, mert már 3x megcsinálta amivel Elonék szenvednek

    Ja, nagyon durva ahogy besatuz. Lehet köze van a sebességhez? Gondolom suborbitról meg lehet ezt tenni. Amúgy még azt jutott eszembe, gondolom segéd-ejtőernyőt azért nem raknak rá, mert az kiszámíthatatlanná tenné a leszállást, így tisztán tolóerővel csinálják.
  • 5.
    2016. 04. 10. 12:05
    Persze, világos nekem is, hogy mi a különbség. Én csak a két videót hasonlítottam össze, nem
    a komplett folyamatot.
    [Itt] van a belső kamerás felvétel a SpaceX-ről
  • 4.
    2016. 04. 10. 11:21
    Amúgy az igazán menő egy mágneses railgun lenne, amivel az űrterhet lehetne fellőni nagyon minimális hajtóanyaggal. Ember nem visel el ekkora gyorsulást, de a cuccok simán. Vannak is erre tervek elvileg...

    Vagy egy fokozatosan gyorsító körpálya működhetne emberre is talán.
  • 3.
    2016. 04. 10. 11:16
    Jools, messze a legjobb összefoglaló cikk a témában. Laikusok első kérdésére is megadja a választ, mi a francért kell tengerre szállni

    ChoSimba: Amúgy azt hozzá kell tenni, hogy a Blue Origin csak suborbit, szóval meg sem közelíti az eredmény a SpaceX verzióját, ami egy teljesen más feladat. Sokkal nehezebb onnan visszahozni, ráadásul egy billegő hajóra...

    Blue Origin egy kicsi de menő techie startup cég a SpaceX-hez képest, ami inkább közelít a tényleges űrreformer nagyvállalathoz. Suborbit pályára visznek turistákat egy rövid időre (100 km, ISS meg 400 km magasan van, és más kategória azért elérni sebességben is)
  • 2.
    2016. 04. 10. 11:06
    Tény hogy BlueOrigin és SpaceX is lényegében felszáll, majd leszáll, és hogy ebben az iparágban csak ők ketten foglalkoznak ezzel, de szerintem nem fer őket egymáshoz hasonlítani. SpaceX űrszondákat, szateliteket, és cuccot visz az űrbe, felgyorsít (oldalra) és pályára állít majd landol ami visszajön.
    BlueOrigins felszáll, majd leszáll, és elméletileg emberekel (túristákkal) a fedélzeten.
    Nekem ez kb olyan mintha egy teherszállító Boeing repülőt hasonlítanánk egy biciklihez (max személygépkocsihoz).
    Ettől függetlenül mindkettőnek maxi respekt, és örülünk a sikereiknek.

    OFF:
    Néha belegondolok hogy a föld egyik részén rakétákat juttatnak világűrbe tudományos célokból, a másik részén meg vallásos fanatikusok embereket ölnek nem létező istenek nevében...
  • 1.
    2016. 04. 10. 10:29
    Nem lebecsülendő a BlueOrigint, de a SpaceX leszállása nekem profibbnak tűnik
    A BlueOriginesben én még sok tartalékot érzek, nagyon magasan "áll" meg a levegőben és onnan csurog alá.
    A SpaceX-es meg szinte maga a tökély, ahogy az a nagykönyvben meg van írva, még másodpercekkel előtte is ferdén van, de a landolásra pont kiegyenesedik. Ott zéró lehetőséget látok bármiféle korrigálásra, iszonyú magabiztosak a srácok. Nem is csodálom, hogy eddig nem sikerült

    És nagyon kíváncsi lennék a Blueorigines telemetriára, állati nagyot satuzik az a rakéta. Sokkal látványosabb, mint a SpaceX, bár lehet hogy az is hasonlóan jön le, csak nem látszik a közeli kameraállás miatt.