Az Intel és az Nvidia nagy meglepetést okozott még szeptember folyamán azzal, hogy bejelentették: hosszabb távra szóló együttműködést kötöttek, amelynek értelmében elkészülhet az első RTX sorozatú iGPU-val ellátott x86-os Intel processzor, valamint az Nvidia igényeire szabott Intel Xeon szerverprocesszorok is érkezhetnek. A megállapodás részét képezte még egy igen-igen jelentős befektetés is, amelynek keretén belül az Nvidia tekintélyes mennyiségű Intel részvényhez juthat. Utóbbi nyélbe ütéséhez persze szükség volt a hatóságok jóváhagyására is, ezt viszont megkapta a tranzakció-tervezet, ugyanis az Amerikai Egyesült Államok Szövetségi Kereskedelmi Bizottsága jóváhagyta a vásárlást még december elején, így csak idő kérdése volt, mikor kerül sor a tényleges vásárlásra.

Érdekesség, hogy szeptember folyamán, amikor a megállapodás köttetett, a közösen kialkudott részvény-árfolyam az akkori piaci árhoz képest 6%-kal magasabb volt, de mostanra, hogy a tranzakciót ténylegesen is nyélbe ütötték, a jelenlegi árfolyamhoz képest már 36%-kal alacsonyabb összegről beszélhetünk, vagyis az Nvidia kifejezetten jó üzletet kötött. A bevásárlás eredményeként az Nvidia összesen 214,7 millió Intel részvényhez jutott, ezekért darabonként 23,38 dollárt fizetett, így jött ki az 5 milliárd dolláros összeg.

Az Intel az elmúlt időszakban egészen szépen összekapta magát, ami sok-sok pozitív eseménynek köszönhető. 2024-ben és 2025 egy részében a vállalat piaci kapitalizációja jellemzően 100 milliárd dollár alatt foglalt helyet, még a 82,71 milliárd dolláros szintet is megjárta, mostanra azonban már 172,67 milliárd dolláros cégértékről beszélhetünk, hála a részvényárfolyam fokozatos emelkedésének. Pedig nemrégiben még elég rosszul állt a cég szénája, a sok-sok tőkeberuházás miatt, amit főként az Intel Foundry pályára állítása indokolt, eléggé csapnivaló pénzügyi helyzetbe került a vállalat: szerkezeti átalakításokra, különböző divíziók eladására vagy megszüntetésére, óriási léptékű elbocsátási hullámra, illetve számos megszorításra került sor.

Egy ideig még az is kérdéses volt, a márciusban vezetői székbe ültetett Lip-bu Tan végül a vállalat élén marad-e, ugyanis az Amerikai Egyesült Államok elnöke nemzetbiztonsági kockázatnak tartotta a szakember kínai kötődéseit és távozásra szólította fel. A személyes tárgyalások alkalmával fordult a kocka, sikerült tisztázni a helyzetet, sőt, még azt is sikerült elérni, hogy az Amerikai Egyesült Államok támogassa a vállalatot: 9,9%-os tulajdonrészt vásároltak az Intelben. Később az ARM tulajdonosa, a SoftBank is bejelentkezett, 2 milliárd dolláros befektetést eszközöltek, majd pedig a vállalat csíkszélességeinek fejlesztésével kapcsolatban is pozitív hírek érkeztek, így összességében emelkedő pályára állt a vállalat részvényárfolyama.