- A Wreckfest egy hagyományosabb árkád autóverseny, mely azoknak is ajánlható, akik vezetni is szeretnek a zúzás mellett.
Mondhatjuk, hogy a FlatOut-sorozatról ismert Bugbear látott már szebb napokat azoknál, mint amilyeneketaz utóbbi években át kellett élnie. Jelen tesztünk alanyát még 2012-ben jelentették be Next Car Game néven, majd 2013-ban indítottak egy Kickstarter-kampányt is annak érdekében, hogy ne kelljen semmilyen kiadóra támaszkodniuk, és meg tudják valósítani minden őrült ötletüket.A kampányban 350 ezer dollárt szerettek volna összeszedni a játék elkészítésére, és ha összejött volna 1,5 millió, akkor még PS4-re és Xbox One-ra is portolták volna a PC-s verziót. Csak éppen még az alap célkitűzést sem tudták elérni: három héttel a gyűjtés kezdete után lelőtték az egészet, hiszen csak 81 ezer dollár futott be.
A fejlesztők jogosan voltak csalódottak, de nem adták fel. A hivatalos oldalon indítottak el egy előrendelői ackiót, amihez elérhetővé tettek egy kipróbálható technológiai demót, melyben összesen 24 autó szerepelt egy pályán, és a fejlesztők maguk is ezt használták a törésmodell tesztelésére. Erre aztán hamar rákaptak a vásárlók, úgyhogy végül bővítettek is a demón egyet, majd 2013-ban az előrendelők kaptak egy korai hozzáférésű változatot is.
Innen aztán már beindult a verkli: több pénz jött be az előrendelésekből, mint a Kickstarter-kampány eredeti célkitűzése, így végül 2014-ben a Steam korai hozzáférésű rendszerébe is felkerült az anyag, ahol egy hét alatt 1 millió dollár bevételt termelt. Most pedig, három és fél évvel később ténylegesen meg is jelent a játék PC-re, és ősszel érkeznek a konzolos változatok is.
Az mindenesetre rögtön látszik, hogy nem ma kezdték el a fejlesztését. Nem emlékszem olyan játékra az elmúlt 10 évből, ami az indításkor megkérdezte volna, hogy 32bites vagy 64bites módot szeretnék, és a Windows-ablakot beállító menü is eléggé oldschool, habár nekem személy szerint nincs bajom vele, legalább nem a játék belső menüjében kell kotorászni.
Őszintén nem tudtam, hogy mire számítsak a Wreckfesttől, mert nagyon úgy látszott, hogy a hasonló, egymás kilökdösésére és összetörésére építő árkád autóversenyeknek leáldozott. Főleg a rendkívül újító szellemű OnRush után tűnt eléggé elavultnak ez a koncepció, de szerencsére a Bugbear csapata számos ponton rácáfolt a szkepticizmusomra.
A játék elindítását követő ötödik percben már golfpályás fűnyírókkal zúztuk egymást egy kis arénában, a cél pedig az volt, hogy minél több ellenfelet semmisítsünk meg.
A következő pedig egy viszonylag hagyományosabb futam volt, ahol egy sáros pályán kellett megküzdeni a többi 23 ellenféllel, és ahol a másik kilökdösése és általános cseszegetése mellett igyekezni kellett az élbolyban maradni, mert minden etap után a mezőny fele kihullott.És tulajdonképpen ez a kettősség nagyon jól jellemzi a Wreckfestet: valahol egyszerre őrült és komoly is.
Ez úgy lehetséges, hogy egyébként a játék alatt egy nagyon komolynak tűnő szimulációs rendszer fut: az autók viselkedése alaposan eltér egymástól,befolyásolják őketa sérülések, tökéletesen érezni az útviszonyokat, és mivel különböző beállításokra, tuningokra és finomhangolásokra is lehetőségünk van, ezek hatása is rendesen fel fog tűnni.
A Wreckfestben egy hagyományos verseny alatt tulajdonképpen lehet úgy vezetni, mintha normális emberek lennénk, ezt semmi nem akadályozza meg. Sőt, érzésem szerint a játék elején még inkább ez a célravezető, de mivel a törésmodell annyira szuper, hogy röpködnek a motorháztetők, az ajtók, a lökhárítók, lerepülnek a kerekek és az autónk leredukálódhat tulajdonképpen egy fémvázzá, mindig ott bújkál bennünk a kisördög.
Na, most passzírozuk a falhoz ezt a szerencsétlent, na, most toljuk meg a hátulját, hogy kipördüljön és a mögöttünk érkező tömeg bedarálja, na, most azért tessékeljük neki diszkréten a szemből mindjárt érkező beton akadálynak. És erre a készítők alaposan rá is játszanak ahogy haladunk előre az egyébként teljesen mezei kampányban, ahol azegyik versenyt/eseményt teljesítjük a másik után, és ezzel újakat nyitunk meg, és új autókat vehetünk. Egy idő után előkerülnek az olyan pályák is, ahol egyre több az akadály, meg az olyanok, ahol a vonalvezetés egy 8-as alakot ír le, így előbb-utóbb keresztezni fogjuk egymás útját.
És akkor ezeket szakítják meg olyan közepesen beteg dolgok, mint amikor fűnyírókkal kell versenyeznünk, aratógépekkel borogatnunk egymást, vagy éppen egy kisautóval túlélni egy rakás iskolabusz között. A probléma, hogy egy idő után a versenyek is egyhangúvá válnak, ezek a különlegesnek szánt események pedig nagyon sokszor ismétlődnek, így hamar rájövünk, hogy nincs olyan túl sok tartalom a játékban.
A kampányon kívül indíthatunk még custom game-et, illetve bekerült természetesen az online mód is. És igen, nagyon szórakoztató, amikor néhány izomautó, aratógép és busz egymást zúzza le, de valahogy kicsit hamar elszáll a varázsa.
Szóval itt van nekünk egy játék szuper fizikai motorral, eszméletlen látványos törésekkel, jó pár szórakoztató lehetőséggel, és egyébként többnyire izgalmas versenyekkel. Cserébe viszont kicsit kevésnek érződő tartalommal, és egy olyan oldschool hozzáállással, ami miatt egyszerűen nem érződik kiemelkedőnek. Viszont azt jóvá kell írni neki, hogy nem is teljes áron adják, de mondjuk nem is kifejezetten olcsó: a Steamen jelenleg 45 euró. Mindenesetre a Wreckfest egy jó játék, mert a kiváló alapok miatt az is megtalálja benne a számítását, aki szeret vezetni, nem csak állatkodni, de valami kis szikra még kéne hozzá, hogy igazán nagy legyen.
