- Az Evolution Studios olyat csinált, amire nem gondoltunk volna: 2018-ban fogták magukat, és egy teljesen eredeti árkád autóversennyel álltak elő, amit már szinte nem is lehet a szó szoros értelemben vett autóversenynek hívni.
Az Evolution stúdiót valószínűleg senkinek nem kell bemutatni, aki valaha követte az autós játékokat. Habár egy ideig leginkább a ralis WRC-sorozatot hegesztették, a PlayStation 3 megjelenésével elkészítették a saját exkluzív játékukat, a MotorStormot, amivel ha nem is igázták le a világot, de rengeteg rajongót szereztek, és az előző generáció egyik legkiválóbb árkád autós játékát tették le az asztalra.
Aztán érkezett a DriveClub, ami valószínűleg el volt átkozva.
Egy gyönyörűen kinéző, klasszikus árkád autóversenynek tűnt, egy olyan játéknak, amire a Project Gotham Racing óta vágytunk. Csak éppen nem lett kész, még hosszú csúszások után sem. Hiába lett a DriveClubból egyébként egy kiváló játék egy évvel a megjelenése után (a bővítéseknek és hibajavításoknak hála), sajnos senki nem tudta elfelejteni, hogy ez az egész bizony elég sovány volt a megjelenésekor, és a központi eleme, egészen konkrétan az online játék egyszerűen nem működött.
Ezt követően nem sokkal a Sony be is zárta az Evolution stúdiót, ám szerencsére a hoppon maradt tehetségeknek nem kellett sokáig bizonytalanságban tengődniük. A Codemasters ugyanis gyakorlatilag úgy, ahogy voltakfelbérelte őket, létrehozott nekik egy új stúdiót Codemasters Evo néven, és hagyta, hogy azt csinálják, amit csak akarnak. Így született meg az OnRush, amiről teljesen őszintén bevallom, nem gondoltam sokat. Az előzetesek nem néztek ki valami jól, és amit mutattak, az is egy mezei árkád autóversenynek tűnt, csak éppen különböző képességekkel felruházott autókkal, olyat meg már láttunk (főleg az előző generációban) nem is egyet, és mindegyik megbukott.
Amikor aztán a kezeim közé kaptam a játékot, nagyon hamar kiderült, hogy ennél nagyobbat nem is tévedhettem volna. Az OnRush ugyanis pont minden más, csak nem egy mezei árkád autóverseny. Annyira, hogy az ember alaposan el is gondolkozik azon, hogy egyáltalán autóversenynek hívja-e. Mert oké, autók tényleg vannak benne, de ezen kívül? Ezen kívül aztán tényleg ott rúgja fel a műfajt szabályait, ahol tudja.
Az egész ott kezdődik, hogy az OnRush-ban nincsenek körök, nincsen célvonal, nincsenek helyezések.
A szó szoros értelmében vett autóversenyről tehát egyáltalán nincs szó. Aztán ott folytatódik, hogy nem is egyedül küzdünk a győzelemért, hanem egy ötfős csapattal, és vagy a csapat szintjén vesztünk, vagy a csapat szintjén győzünk, az egyén itt aztán teljesen háttérbe szorul. De, hogy kicsit érthetőbb legyen, miről is beszélek, nézzük meg konkrétabban a dolgokat. A tény, hogy nem egyedül vagyunk, az ugyebár feltételez egy csapatot: a csapattagjaink pedig lehetnek mesterséges intelligencia által vezérelt sofőrök, vagy ha online nyomulunk, akkor persze emberi társak. Akármit is csinálunk, mindig csapatban leszünk, és ez fix.
Aztán az a tény, hogy nincs célvonal és nincsenek helyezések, azt vetíti előre, hogy másféle feltételei vannak a győzelemnek. Valójában az OnRush-t tényleg csak azért lehet autós játéknak nevezni, mert autók (és motorok) vannak benne, mert egyébként jobban hasonlít bármilyen más kompetitív multiplayer anyagra.
Az OnRush összesen négyféle játékmódot kínál. Az Overdrive-ban csapat szinten minél több pontot kell elérnünk az által, hogy látványos trükköket, ugratásokat hajtunk végre, és menet közben (amolyan Burnout-módra) igyekszünk megsemmisíteni a többieket. A Countdown egy ellenőrzőpontra épülő mód, ahol menet közben folyamatosan kapukon kell átmennünk, hogy időt nyerjünk a csapatunknak, és alaposan meg kell fontolnunk, hogy adott esetbeninkább kilökünk-e valakit.
Elképesztően izgalmas tud lenni a végjáték, amikor már mindkét csapatnak csak pár másodperce van hátra, de valaki mindig átmegy egy-egy kapun, és folytatódik a küzdelem.
Aztán ott van a Switch, aminek az ötlete valószínűleg a Call of Duty-féle Gun Game-ből jött. Itt a gyenge, de fürge és manőverezhető motorokkal kezd mindenki (amivel ugye nem nagyon lehet keménykedni egy autó ellen), és a három életünkön keresztül, minden egyes halált követően egy újabb, egyre erősebb autóba kerülünk. Az a csapat veszít, ahol minden minden játékosnak elfogy a három élete. Itt megint csak sok lehetőség van a taktikázásra: vajon megéri-e hosszú ideig túlélni motoron, amivel ugyan el tudunk evickélni, de a többieket nem nagyon tudjuk kilökni, vagy inkább beáldozunk egy életet, és autóval kezdünk el rendet tenni a többiek között?
Végül pedig ott van a Lockdown, ami tulajdonképpen a King of the Hill helyi megfelelője. Itt egy zóna folyamatosan mozog a pályán, és a csapatunknak meg kell próbálni ezen belül maradni. Ismételten csak jön a taktika: a motorokkal könnyebb a zónában manőverezni, de hamar ki lehet őket lökni. A nagyobb autókkal viszont nehezebb bentmaradni, de adott esetben távol tudjuk tartani az ellenfelet is a zónától.
És akkor ugye ott vannak maguk a járgányok, amik eleve úgy működnek, mintha karakterosztályok lennének, a maguk saját képességeivel.
Szerencsére azonban ezt nem bonyolították túl. Az OnRush-ban a vezetés úgy működik, hogy tudunk fékezni (ritkán kell), gázd adni (ezt folyamatosan), és nyomni az X-et a turbóért (majdnem folyamatosan). A turbót jelző csíkunkat tölthetjük ugratásokkal, a másik játékoshoz közel vezetéssel, vagy egyéb trükökkel, valamint úgy is, hogy legyaluljuk a pályán folyamatosan spawnoló random NPC-sofőröket, akik teljesen egyformák, és tényleg csak táplálékul rakja be őket a játék.
Ezen kívül egy darab gombot kell még néha megnyomnunk: miután eleget nyomtuk az X-et (vagyis turbóztunk végig ezerrel) feltöltődik egy jelző, ami azt jelenti, hogy aktiválhatjuk a Rush-t. Ilyenkor golyó módra kezdünk el száguldani, sokkal könnyebben félrelökve az ellenfeleket. A járgányok képességei pedig ezekre csatlakoznak rá: magukat a képességeket nem kell külön gombokkal aktiválnunk, hanem a szituációhoz illeszkednek.
Van olyan autó, ami például tölti a turbónkat, ha közel vagyunk a csapattársainkhoz, aztán ha aktiváljuk a Rush-t, akkora többiekét tölti vissza. Akad olyan, amelyik a Rush bekapcsolására légörvényt, vagy éppen lángcsóvát hagy maga mögött, de olyan is, amelyik sebezhetővé teszi az ellenfeleket, vagy pajzzsal segíti a sajátjainkat.Ha pedig kilöktek, felrobbantottak, vagy összezúztak minket, akkor sincs vége a versenyünknek: hamarosan újra feltámadhatunk, ráadásul közben válthatunk járművet is, ha szeretnénk (ismét egy újabb olyan dolog, ami inkább a multiplayer, karakterosztály alapú FPS-ekre jellemző).
Az OnRush tehát azért imádnivaló, mert tényleg valami teljesen újat tud nyújtani, erre pedig abszolút nem gondoltunk volna az árkád autós játékok világában. Eszméletlenül látványos, annyira kaotikus, hogy néha sikongatni tudnánk, szuperül néz ki és konzolokon is atomstabil 60fps-sel fut.
Igazából az egyedüli gyengepontja, hogy kicsit kevés benne a tartalom. A tizenkét különböző pálya jól hangzik, de a gyakorlatban sokszor alig lehet megkülönböztetni őket. A négy játékmód nagyon szuperül működik, de jó lett volna még egy-kettő. A kampány pedig csak egymást követő versenyek sorozata, ami után marad a... nos jelenleg a gyorsverseny és a custom game, mert a rankednél még egy nagy "coming soon" felirat virít. De ne legyen félreértés: ez a játék közel van a kötelezőhöz már most is, némi tartalmi bővítés után pedig egészen biztosan az lesz.
