55 évvel Gagarin űrrepülése után ambiciózus űrkutatási projektet jelentett be Jurij Milner orosz milliárdos és Stephen Hawking fizikus. A 100 millió dollár alaptőkéjű Breakthrough Starshot kezdeményezés célja olyan űreszközök kifejlesztése, amely kevesebb mint 20 év alatt képesek elérni a Naphoz legközelebbi csillagot, a 4,37 fényévre található Alfa Centaurit.

Milner és meglehetősen impresszív neveket felvonultató tudományos kutatócsoportjának tagjai úgy vélik, hogy az elmúlt évek nanotechnológiai és lézeres fejlesztései lehetővé teszik, hogy egy generáción belül egészen picike, mindössze néhány grammos szondákat küldjenek csillagszomszédunkhoz. Ezek az űreszközök aztán képeket és különböző méréseket készítenének a helyszínen, majd hazaküldenék az adatokat a Földre.

A szondák meghajtását lézervitorlák alkalmazásával képzelik el a kutatók. A Kaliforniai Egyetem kutatója, Philip Lubin által kidolgozott koncepcióról néhány hete mi is beszámoltunk. Lényegében arról van szó, hogy a 10 centiméternél nem nagyobb szondákat egyméteres, tükröződő vitorlákkal szerelnék fel, amelyeket aztán egy nagyteljesítményű lézerrel „fújnának meg”. Az elképzelés tehát a napvitorlákkal azonos elven működne, csak a lézernyalábbal jóval nagyobb sebességre lehetne gyorsítani az űrjárművet, mint amire a Nap fotonnyomása képes.

Lubin számításai szerint egy 50–70 GW-os lézerrel egy egyméteres vitrolát 10 perc alatt a fénysebesség negyedére lehetne gyorsítani. Így a vitorlán szállított, kistömegű eszköz 30 perc alatt elérhetné a Marsot és 15 év alatt megérkezhetne az Alfa Centauri rendszerébe. Az eredeti tervekhez képest annyi változott, hogy a keddi bejelentésben már 100 GW-os lézerekről beszéltek, amelyekkel Lubin kezdeti tervével ellentétben nem Föld körüli pályáról, hanem bolygónk felszínéről vennék célba a vitorlákkal felszerelt szondákat.

Milner állítása szerint a koncepció megvalósításának nincs fizikai akadálya, és bár a sikerhez legalább húsz komoly technikai kihívást meg kell oldaniuk, egyik sem tűnik lehetetlen feladatnak. A kezdeményezés azért különösen érdekes, mert a csillagközi utazással kapcsolatban rengeteg különféle terv létezik papíron, ezek azonban támogatás hiányában többnyire odáig sem jutnak el, hogy működőképességük eldönthető legyen. Milner, aki korábban több tudományos díjakat alapított, illetve a földön kívüli civilizációk nyomait kutató SETI-t is támogatja, pontosan ezt szeretné megváltoztatni.

Lubin projektjét a Milner által összehívott tudományos bizottság választotta ki több terv közül. A következő évek során Lubin és kollégái létre akarják hozni járművük prototípusát. A cél az lenne, hogy egy-egy ilyen, pici mérete ellenére mindenféle műszerekkel felszerelt nanoszonda egy iPhone árából előállítható legyen. A kutatók ilyen módon egyszerre több ezer kicsiny űrjárművet indíthatnának útjára az Alfa Centauri felé. Azért van szükség ilyen nagy mennyiségre, mert a szakértők úgy vélik, nagy veszteségekkel kell számolniuk az út során, hiszen a gyorsan haladó űrjárművekben a legkisebb porszem is helyrehozhatatlan károkat okozhat, ha érzékeny helyen találja el a rendszert.

Ha kész vannak az első nanoszondák, azokból néhány száz darabot a Hold irányába küldenek majd, hogy demonstrálják a technológia működőképességét. Erre akár már két éven belül sor kerülhet, ha a lézeres meghajtást a holdi utazás során kihagyják a pakliból, állítják a Breakthrough Starshot kezdeményezés résztvevői. Az Alfa Centauri irányába történő indításra ugyanakkor valószínűleg csak évtizedek múlva kerülhet sor. Az első pillantásra méretesnek tűnő kezdőtőke legfeljebb a fejlesztési fázisra lesz elegendő, a tényleges küldetéshez azonban ennél sokkal több pénzre lesz szükség.

Ezt Milner is így gondolja, és abban reménykedik, hogy a projekt idővel a James Webb űrtávcsőhöz vagy a Nagy Hadronütköztetőhöz hasonló, nemzetközi tudományos vállalkozássá növi ki magát. Ami a szakmai közvéleményt illeti, sokan kétkedésüket fejezték ki Lubin terveinek néhány éven belüli megvalósíthatóságával kapcsolatban, a többség azonban úgy véli, hogy még nagyon kezdetleges szondák esetén is megér egy próbát a projekt, ha ennek révén a következő 50 évben közelebbi pillantást vethetünk az Alfa Centaurira, amelynek elérésére méretesebb szondákkal jelenleg és közeljövőben biztosan nem lesz lehetőség.