Egyre többször kerül elő témaként, hogy az élő szolgáltatásoknak hála a videojátékok folyamatosan tűnnek el az internetről. A játékos megvásárol magának egy címet, ám ha a kiadó úgy dönt, hogy nem kívánja azt tovább támogatni, akkor a szándékosan erőltetett szerverstruktúra leállításával a játék maga is használhatatlanná válik.
Sokan ilyenkor arra hivatkoznak, hogy ha elolvassuk a felhasználói szerződéseket, akkor jól láthatjuk, hogy az adott szoftver nincs is a mi birtokunkban, lényegében csak engedéllyel kölcsönözzük. Mivel mi ezt a vásárlásnál rendszeresen elfogadjuk, később egy szavunk sem lehet a kérdésben, a játék tulajdonosa jogosan tűntetheti el a játékát a Föld színéről.
Az ügyesen megfogalmazott szerződési feltételek azonban nem írhatják felül a törvényeket, márpedig egyre inkább úgy tűnik, hogy a videojátékok kiadói és terjesztői több ponton is megsérthetik az Európai Unió törvényeit.
Több EU-ban élő videojátékosnál a The Crew játék szándékos leállítása volt az, ami végleg kihúzta a gyufát, a tökéletesen működő élő szolgáltatás címet ugyanis a Ubisoft úgy húzta ki a konnektorból, hogy 12 millió vásárlónak többé nincs lehetősége elindítani se.
A Stop Killing Games kezdeményezés tehát ezt a helyzetet kihasználva indult útjára.
„Egyre több videójátékot adnak el úgy, hogy azok teljesen használhatatlanok legyenek mindenkinek, amint a kiadó általi támogatás leáll. E gyakorlat jogszerűségének kivizsgálására még nem került sor világszerte, és sok kormánynak nincsenek ezzel kapcsolatban világos törvényei. Célunk, hogy rávegyük a hatóságokat ezen viselkedés kivizsgálására, és remélhetőleg befejezésére, mivel ez egyaránt támadja a fogyasztói jogokat és a média megőrzését” – írják a honlapjukon.
A kezdeményezés célja a kezdetektől fogva az volt, hogy az EU foglalkozzon a kérdéssel, ám ennek volt egy átfutási ideje. Most azonban végre hivatalossá vált az, hogy az EU is feljegyezte a kérdést, innentől kezdve pedig már biztos, hogy foglalkozni fognak az üggyel.
Az Európai Unió törvényei ugyanis egy-két extrém kivételtől eltekintve nem engedik meg, hogy egy eladott terméket utólag a gyártó megsemmisíthessen.
A törvény szerint „Mindenkinek joga van ahhoz, hogy jogszerűen szerzett tulajdonát birtokolja, használja, azzal rendelkezzen, és azt örökül hagyja. Tulajdonától senkit sem lehet megfosztani, kivéve, ha ez közérdekből, a törvényben meghatározott esetekben és feltételekkel, valamint az ezáltal elszenvedett veszteségekért kellő időben fizetett méltányos összegű kártalanítás mellett történik. A tulajdon használatát, az általános érdek által szükségessé tett mértékben, törvénnyel lehet szabályozni.”
Ha az EU utána megy a dolgoknak, és valóban felfedez olyan gyakorlatokat, amik a fogyasztók érdekeit csorbítja, akkor örökre megváltozhat a játékok működését ellehetetlenítő gyakorlat.
Több játékfejlesztő pozitív példával próbálja megmutatni, hogy igenis lehet az élő szolgáltatás játékokat a hivatalos támogatás megszűnése után is működtetni, mindössze csak szándék szükséges ehhez.
