A tajvani TSMC, a világ legnagyobb félvezetőipari bérgyártója, amely piacvezetőnek tekinthető modern csíkszélességek terén, elég rossz helyen van, már ami a földrajzi elhelyezkedését illeti, ugyanis Kína régóta kacsintgat Tajvan felé, benne van a levegőben egy fegyveres konfliktus kirobbanásának lehetősége. Ez természetesen nem egy nagy meglepetés, ismert a geopolitikai feszültség jelentette veszély, éppen ezért próbálnak is felkészülni az érintettek, illetve a globális félvezetőipar nagy része is.
Az amerikai kormányzat számára az is fontos, hogy ha Kína egy esetleges katonai művelet során megtámadná Tajvant, akkor a TSMC csúcstechnológiát alkalmazó félvezetőgyártó üzemei, eszközei, illetve a félvezetőipari gyártáshoz kapcsolódó egyéb technológiák is biztonságban legyenek. Ezt az amerikaiak Seth Moulton, egy kongresszusi képviselő szerint úgy is elérhetik, hogy egy esetleges kínai támadás esetén egyszerűen porig rombolják a TSMC üzemeit, így azok biztosan nem kerülhetnek rossz kezekbe. Ezzel a lehetőséggel a Tajvani Biztonsági Iroda természetesen nem ért egyet, szerintük ugyanis sokkal többre van szükség csúcstechnológiás chipek gyártásához, mint csak gyárakra. A TSMC-nek számos komponenst kell integrálnia ahhoz, hogy csúcskategóriás chipeket gyártson. A komponensek vagy az ASML litográfiai eszközei nélkül, illetve a kulcsfontosságú összetevők hiányában nincs rá mód, hogy a TSMC folytassa a termelést.
Tajvan kormányzata ugyanakkor világossá tette azt is, hogy mindenképpen megvédik a vállalatot akármilyen formában éri agresszió, és az akárhonnan is érkezik – még az egyesült államokkal szemben is felveszik a kesztyűt, ha szükséges. Amennyiben a vállalatot támadás éri, van lehetőség arra, hogy távolról működésképtelenné tegyék a gyártóeszközöket, ám ennek módszerével kapcsolatban konkrét információkat nem osztottak meg, ami nem egy túl nagy meglepetés. Már eleve az is meglepő, hogy ezt nyíltan elismerték.
A geopolitikai feszültségek jellemzően messze túlnyúlnak az üzleti érdekeken, vagyis ha a kínai vezetés tudja, hogy a tajvani üzemek elfoglalása hiábavaló küldetés, mert ott úgysem tudnak csúcstechnológiás termékeket gyártani a távolról üzemképtelenné tett futószalagokon, a művelet mégis megérheti, hiszen azzal, ha „kiütik” a TSMC-t a globális félvezetőipari láncolatból, óriási károkat okoznak az Amerikai Egyesült Államok gazdaságának. Ezzel együtt persze a globális gazdaság is megérzi, ha egy efféle támadásra sor kerül, de az már egy másik történet.
A fenti veszély miatt döntöttek úgy a TSMC és az ASML szakemberei, hogy a modern gyártóeszközökbe beépítenek egy védelmi opciót, amelyen keresztül távolról lehet üzemképtelenné tenni az adott EUV gépet. Ezzel lényegében az amerikai aggodalmakat próbálták kezelni, vagyis az új védelmi opció jóvoltából hiába szerzi meg Kína a TSMC üzemeit, használni nem fogja tudni azokat.
Közben az Amerikai Egyesült Államok és Kína között zajló kereskedelmi háború új szintre lépett. Az amerikaiak jelentősen, duplájára emelik az egyes kínai termékekre vonatkozó büntetővámok mértékét a következő évtől kezdve, ami óriási érvágás lehet a későbbiekben – nemcsak a kínaiak számára. Közben a kínai elnök arról tett említést, az ország mindenképpen folytatni tudja a technológiák fejlesztését, akár vannak amerikai kereskedelmi szankciók, akár nincsenek. Noha Kína eléggé le van maradva a csúcstechnológiától, már ami a félvezetőipari csíkszélességeket illeti, a kiforrott technológiák terén már most komoly gyártókapacitással rendelkezik, és a kínai kormányzat is rendületlenül támogatja a félvezetőipar fejlesztését, a szoftver- és hardverfejlesztést, illetve az új üzemek építését is annak érdekében, hogy saját, házon belül kifejlesztett technológiáik révén ellenállóak legyenek a külső hatásokkal szemben.
