Az amerikai kormányzat egy rendkívül fontos bejelentést tett a minap a Fehér Ház sajtóközleményén keresztül, amiben arról tájékoztatták a publikumot, 2025 folyamán jelentősen megemelik az egyes kínai félvezetőipari termékekre vonatkozó büntetővámot. A tervek szerint a jelenlegi 25%-os tarifát 2025-ben 50%-ra emelik, vagyis lényegében megduplázzák a büntetővám mértékét, ami egészen biztosan fájni fog a különböző piaci szereplők, illetve a vásárlók számára is. A 100%-os emelés lényegében a félvezetőipari termékeket, az elektromos járműveket, az akkumulátorokhoz kapcsolódó komponenseket, a napelemcellákat, illetve számos egyéb alkatrészt és termékcsoportot is érint, amelyek mind-mind meghatározó jelentőségűek a mai technológiai iparban.
Hogy mégis miért volt szükség ekkora emelésre? Egyrészt ezzel a lépéssel szeretné védeni befektetéseit az amerikai kormányzat, vagyis azokat a beruházásokat, amelyek a hazai félvezetőipar fellendítését célozzák a korábban megszavazott CHIPS Act keretén felül. Mint ismeretes, ez a program első körben 280 milliárd dollárnyi keretösszeggel indult, amelynek célja, hogy amerikai földre csábítsák a különböző félvezetőipari gyártókat és fejlesztőket, például a TSMC-t, de ezzel egy időben a hazai vállalatokat, például az Intel is támogatják. Ezzel az elsődleges cél az, hogy az amerikai félvezetőipart ismét az élvonalba emeljék, amire egyebek mellett azért is van szükség, mert Tajvan körül forr a levegő, és ha Kína lerohanja a szigetországot, az egyebek mellett az amerikai gazdaság számára is végzetes következményekkel járhat. A TSMC lényegében a világ legnagyobb félvezetőipari bérgyártója, az amerikai chipiparnak pedig mintegy 92%-át látja el, azaz kifejezetten jelentős szereplő.
Azzal, hogy az amerikai kormányzat igyekszik elvágni a modern technológiáktól Kínát, azt eredményezte, hogy a kínai kormányzat gőzerővel elkezdte fejleszteni a hazai félvezetőipart annak érdekében, hogy minél hamarabb elérjék a korábban megfogalmazott célt, azaz minél jobban függetlenedni szeretnének a nyugati technológiáktól és beszállítóktól a félvezetőiparban (is). Az amerikai kormányzat a szövetséges országokat is rávette, hogy ne szállítsanak modern technológiákat Kínába, így a holland ASML legmodernebb gyártóeszközeit is nélkülözniük kell, legalábbis hivatalosan. Ez persze arra ösztönözte a kínaiakat, hogy gőzerővel elkezdjék a litográfiai eszközök fejlesztését: a Naura Technology be is jelentett, belép az említett eszközök szegmensébe, és a Shanghai Micro Electronics Equipment Group is hasonlóan döntött.
A büntetővámok növelését valószínűleg Kína sem hagyja majd szó nélkül. Az Washingtoni Kínai Nagykövetség szóvivője, Liu Pengyu már utalt rá, Kína nagy exportpiac az USA számára szójabab tekintetében, és a Tesla is több százezer elektromos autót értékesített az országban 2023 folyamán. Nem lenne meglepő, ha ezeken a területeken Kína szigorításokat eszközölne, ezzel reagálva az amerikai kormányzat friss döntésére.
A büntetővámok emelését a demokraták túlzásnak tartják, szerintük a döntés kifejezetten rossz hír az Amerikai Egyesült Államok számára, ugyanis jelentős korlátot jelent majd a tiszta energiák terjedésénél. Szerintük a büntetővám közvetlenül az amerikai vásárlókat érinti majd, ők fogják megfizetni az árát. A republikánusok ezzel egy időben nem tartják elég erősnek az új döntést, lényegében megkésett akcióként jellemzik, ami szerintük csak egy trükk a választókkal szemben, hogy Biden azt mutassa, kemény Kínával szemben – miközben valójában nem az.
