A Hubble űrtávcsővel vizsgált WASP–121b az első olyan planéta, amely esetében a hidrogénnél és a héliumnál nehezebb elemek elszökését figyelték meg. A forró jupiterek többsége ugyanis, bár nagyon meleg, van annyira nagy méretű, hogy légkörükben a nehezebb elemek felhőkbe kondenzálódnak. A most megfigyelt égitest azonban annyira közel kering csillagához, hogy légköri hőmérséklete meghaladja a 2500 ºC-ot. A bolygó felső légkörében tízszer melegebb van, mint a második legforróbb ismert exobolygó atmoszférájában.

A WASP–121 rendszere mintegy 900 fényévre van a Földtől. A Napnál forróbb központi csillag annyira felmelegíti a b jelű bolygó légkörét, hogy abban a többi ismert hasonló bolygóval szemben nemcsak az alacsonyabb rétegekben vannak jelen a nehezebb elemek, hanem olyan magasságban is, ahol gravitációsan már nem kötöttek, mondja David Sing, a Johns Hopkins Egyetem kutatója, a vizsgálat vezetője. A magnézium és a vas magaslégköri jelenléte ráadásul tovább fokozza a forróságot, ugyanis felerősítik az üvegházhatást, folytatja a kutató.

A WASP–121b 18 százalékkal nagyobb és nehezebb a Jupiternél, és 1,27 naponta kerüli meg csillagát. Annyira közel van a központi égitesthez, hogy a csillag árapályerői nyomán a bolygó inkább hasonlít egy tojásra, mint egy gömbszerű objektumra. A szakértők csillaga előtti átvonulás közben vizsgálták a bolygó légkörét, kiaknázva, hogy a csillag fénye átsüt az atmoszférán. Így derült ki, hogy a szakértők által előzetesen várt magnéziumon túl vas is párolog a bolygóról.

Az égitest vizsgálata annak szélsőséges tulajdonságainak feltárása mellett azért is érdekes lehet, mert tovább bővítheti a képet azzal kapcsolatban, hogyan veszíthetik el a hasonló bolygók kezdeti légkörük javát. Amikor az ilyen planéták formálódnak, a teóriák szerint méretes hidrogén–hélium-légkört gyűjtenek maguk köré, amelynek nagy részét aztán elveszítik, amikor közelebb vándorolnak a csillagukhoz.

A forró jupiterek kapcsán a szakértők egy ideje már tudják, hogy ezek különösen könnyen veszítenek légkörükből. A WASP–121b pedig a Hubble megfigyelései szerint gyakorlatilag ontja magából a hidrogént és a héliumot, amely menet közben nehezebb elemeket is magával ragad, mondja Sing.