Több mint 500 olyan halfajt ismernek a szakértők, amely képes nemet váltani, ha erre kényszerül. A folyamat genetikai és anyagcserét érintő változásait azonban mostanáig alig ismertük, egy új vizsgálat viszont példátlan részletességgel taglalja, hogyan változik a nőstény kékfejű öves ajakoshal hímmé.

A kékfejű öves ajakoshalak hímnemű tagjai egy háremnyi nősténnyel élnek együtt. Ha azonban a domináns hímmel történik valami, a legnagyobb nőstény 10 nap leforgása alatt képes szaporodóképes hímmé változni. A kérdéses egyed percekkel a hím elvesztése után elkezdi az átalakulást, először a színét változtatja meg, majd viselkedése is egyre férfiasabbá válik, végül petefészkei elkezdenek visszafejlődni, miközben teljesen működőképes heréket növeszt, mondja Erice Todd, az új-zélandi Otagói Egyetem kutatója.

A szakértő és társai vizsgálatai arra is fényt derítettek, hogy a nőstények hada közt hímmé válni evolúciósan annyira előnyös lépés, hogy a közepes méretű nőstények időnként háremet váltanak, hogy jobb esélyük legyen a nemi átalakulásra. Todd és kollégái most megjelent tanulmányukban először ismertetik azokat a génkifejeződési változásokat, amelyek a halak nemváltását kísérik.

Mint a vizsgálatokból kiderült, a folyamat a nemi mirigyek teljes áthuzalozásával jár együtt. Először is a petefészkeket fenntartó gének lekapcsolódnak, majd egy új genetikai útvonal nyílik meg, amely a herék formálódását segíti elő, mondja Todd. Az egész folyamat az aromatáz nevű enzimet kódoló gén gátlásával indul be.

Mivel a halak nemi fejlődésével kapcsolatos gének jelentős része az emberben is hasonló szerepet tölt be, a folyamat lépéseinek felderítése az ember nemi fejlődésének megértésében is segíthet, teszi hozzá a kutató. A jelenség felderítésének a halak kapcsán ugyanakkor komoly gyakorlati haszna is lehet, egyes nemváltó fajokat ugyanis tenyésztenek is. Ilyen például az ázsiai sügér, amely kapcsán a tenyésztőknek fontos, hogy nemi arányok szempontjából is szabályozni tudják az állomány.

A halak nemváltása kapcsán ugyanakkor továbbra is sok a megválaszolatlan kérdés. Ezek közül a legnagyobb, hogy egyáltalán miért olyan flexibilis az állatok neme, hogy felnőttként is napok alatt képesek megváltoztatni azt. És hogy miért fejlődött ki egymástól függetlenül többször is ez a képesség. Todd szerint a válasz része lehet, hogy a halak esetében jóval egyszerűbb külső nemi szervekről beszélhetünk, mint az emlősöknél, így kisebb fokú átrendezésre van szükség.

A belső változások azonban így is jelentősek, hiszen el kell sorvasztani a teljesen egészséges petefészkeket, hogy ezeket hereszövettel lehessen helyettesíteni, ami kapcsán egyelőre nem világos, hogyan mehet végbe olyan könnyedén, ahogy ezt megfigyelték. Szintén rejtélyes, hogy a domináns hím eltűnése miként indítja be a folyamatot, és hogy miért csak a legnagyobb nőstény változik meg, holott a többiek között akadnak olyanok, amelyek alig kisebbek nála.