Shop menü

TÉNYLEG CSAK EGY NAGYRA NŐTT DLC? – CALL OF DUTY: MODERN WARFARE III TESZT

A multi talán megmenti az amúgy megbocsájthatatlan kampányt.
Török Roland
Török Roland
Tényleg csak egy nagyra nőtt DLC? – Call of Duty: Modern Warfare III Teszt

Szerzői értékelés

Olvasói értékelés

A Sony úgy megmozgatta még a politikát is a Call of Duty-ért, ami alapján tényleg úgy tűnik, hogy ez a világ legfontosabb videojátéka. Olyannyira kritikus jelentőséggel bír ez az évente megjelenő FPS-sorozat, hogy a PlayStation tulajdonosa az egész világot a Microsoft ellen próbálta ugrasztani, hogy azok nehogy véletlenül megszerezhessék a jogokat. Ha Dune hasonlottal akarnék élni, akkor azt mondanám: Akié a CoD, azé a videojátékpiac. 

Bár a tulajdonosváltást nem sikerült megakadályoznia a Sony-nak, azt sikerült elérniük, hogy a Call of Duty sorozat évekig elérhető maradjon PlayStation konzolokon és felhőben is. Külön öröm, hogy idővel még a Nintendo játékosok is megkaphatják majd az új részeket, hiszen egyelőre csak a megszokott PlayStation, Xbox és PC-s kiadás létezik belőle. 

A Modern Warfare III az első játék, ami már az Xbox zászló alatt érkezik, noha semmi köze nincs még a Microsoft csapatának hozzá. Ennek eredményeként ez a játék az önálló Activision utolsó dobása, ami vagy nagyon jól, vagy a kiadóhoz mérten nagyon kapzsira sikerülhetett. Az előzetes felhasználói értékelések szerint sajnos az utóbbiról van szó, a Call of Duty MWIII inkább tűnik túlárazott DLC-nek, mintsem valódi folytatásnak. Igaz lenne azonban ez a megállapítás, vagy csak a hangos rajongók túlzása hallatszik vissza az éterben? Ennek járunk most utána. 

A Call of Duty Modern Warfare III a 2. rész alig egy év alatt elkészült közvetlen folytatása. A játék a sorozat történetében először megtartja az MWII-ben összeszedett kitűzőinket, fegyvereinket és skinjeinket, ezt pedig tovább viszi az új részbe. Aki tehát folyamatában játszik a Call of Duty részekkel, az szerencsés esetben minden korábbi fejlődését megtarthatja, ezzel pedig zökkenőmentes átmenetben lehet része.  

A másik előnye annak, hogy ha folyamatában játszod a játékot, hogy már hozzászokhattál az univerzum legundorítóbb menüjéhez is.  

Először is ott van a Call of Duty HQ launcher, ami azt hivatott elintézni, hogy a játékoknak csak azt a részét telepítsük, ami érdekel minket. Szeretnél a kampánnyal játszani, de a multival nem? A játék kevesebb helyet fog foglalni. 

Ez viszont csak az egyik része, ahhoz, hogy elindítsd a játékot többször ki be fog lépni minden egyes frissítésnél a COD, baromi idegesítő ez a launcher keretprogram, mert ezerszer egyszerűbb módon is meg lehetne oldani ugyanezeket a dolgokat, akár a Steamen, akár a Battle.net-en keresztül is, ha éppen PC-ről beszélünk. 

De ha túléltük a launchert, az sem jelent semmit, a menü is évről-évre egyre rosszabb. A régi időkben volt egy főmenü, kiválaszthattad, hogy mivel akarsz játszani, egyszemélyes vagy multi, majd azon belül kis kategóriák voltak, minden logikusan egymás után következett. Sajnos azonban már ott tartunk, hogy a menühöz is tutorial készül, hogy mit hol találunk. Ezek az irányított menü tutorialok az őrületbe tudnak kergetni, de ha így folytatjuk, konkrétan iskolai tananyag is lehet majd abból, hogyan navigálj el egy Call of Duty játék menüjében. 

Amint megtanultuk, hogyan kell egyáltalán elindítani egy meccset, már ki is választhatjuk, hogy milyen móddal szeretnénk játszani.  Kezdem is a Call of Duty játékok egyik kedvenc részével, a kampánnyal... ami vállalhatatlanul rossz lett. 

Eleve le se töltsd. De tényleg. Még azt se éri meg, hogy ideiglenesen foglalja a helyet a háttértáradon. Nézd meg neten nyugodtan, már fel van töltve párszor a teljes 3 órás borzalom, mások már megkínozták magukat, hogy neked ne kelljen.  Ha mégis úgy döntesz, hogy mondjuk egy-két unlockolható skin vagy trófea miatt ezt akarod magadnak, akkor sajnos „jó szórakozást” se tudok kívánni, maximum azt, hogy „kitartást hozzá”. 

Az egész kampány olyan, mint egy battle royale játék, konkrétan, mintha a Warzone-t indítottad volna el a legbutább botokkal. Ledobnak minket valahova, találd meg a cuccokat pont úgy, mint a Warzone-ba. Menj el területekre, pont úgy, mint a Warzonban (ott szűkül a kör, itt nem), aztán öljé végig. Az egészben az a legszomorúbb, hogy ha a barátaiddal Warzone-ozol, és hallod, hogy a haverod cicája belenyávog a mikrofonba mielőtt elindul a meccs, már az szórakoztatóbb élményt nyújt, mint az egész Modern Warfare III sztorira kidobott időd, pénzed és energiád. 

Ezzel a játékkal ilyen formában fájdalom játszani. A játékmenet szintjén ez az egész olyan, mintha valaki fogta volna a Warzone-t és küldetéseket modolt volna hozzá. Ennyi erővel ne haragudjon már meg az ember, de a Battlefield 2042-höz is lehetne sztorimódot összehányni valahogy, mert semmivel sem szól többről a játék, mintsem szaladgálj a szabadon bejárható pályán és robbants fel ezt vagy azt. 

A Call of Duty játékok szinte mindig is csőjátéknak számítottak, vagyis meg volt szabva, hogy merre mész, minimális szaladgálási lehetőséged volt. Sokan nem szeretik ezt a stílust, de pont ez adja a filmérzetét ennek az egésznek, hiszen irányított volt az élmény. Az eredeti Modern Warfare sorozat pont emiatt tudott izgalmas, örökre az agyunkba vésett jeleneteket megmutatni számunkra, hiszen mi robbantunk fel a nukleáris csapás után, minket lőttek fejbe, mi sétáltunk végig a reptéren. 

Ehhez képest a mostani MWIII egy gyenge multiplayer játék egyszerű modja. A vicces az, hogy a régi időkben a kampány pályáiból csináltak multiplayer modokat, ehhez képest ma már ott tartunk, hogy a multi tákolmányaiból csinálnak kampányt. Hogy érzékeltessem mennyire értelmetlen az egész kampány, egy küldetést kiragadok. Van egy bázis a semmi közepén, egy elhagyott atomreaktor. Van ott három darab helikopter, amit el kell pusztítanunk, majd a reaktor belsejébe benézni, hogy mi van ott. Kiugrunk a repcsiből és úgy csináljuk meg a küldetést, ahogy akarjuk. Ránk van bízva. Csak közben a pályán elszórva lévő buta gépi ellenfelek próbálnak megölni minket. 

Értem én, hogy drága a bomba, meg a drón, de hagyjuk már, hogy olcsóbb Cpt. fckn Price-t leküldeni, hogy ő majd egyedül egy seregen átverekedve magát felrobbantja az amúgy űrből is látszó célpontokat. Se légvédelem, se radar, de még az őrök szeme és füle is tele lehet testnedvekkel, ha nem vesznek észre egy alacsonyan szálló szállító repülőt, majd az abból kiugró és ott landoló játékosokat. De a legjobb az egészben, hogy a pályán SZŐNYEGBOMBÁZÁS perket is lehet találni, ami azt jelenti, hogy 200 méteres magasságból egy giganagy repülő vagy 300 bombát dob le. Nincs értelme az ottlétünknek, semmi, nulla, de mégis ott vagyunk és egyesével szedjük le a félelmetesen buta botokat.  

A küldetés egy pontján persze baleset történik, de semmi para, hiszen a szupermenünk, avagy Price még a szarin gázt is túléli, kis köhögéssel és ájulással túl is van rajta. Még kezelni sem kell, annyira hihetetlenül kemény fickó. A fejlesztők arra se vették az időt, hogy ki Wikipédiázzák, hogy milyen tünettel jár az, ha valaki ki van téve a szarinnak. Nulla utánajárás, még kevesebb átgondolás az egész játékra vetítve. 

Galéria megnyitása

Maguk a küldetések logikai felépítése is sánta és idegesítően buta, valahol viszont megértem, hogy ilyenek lettek ezek. Képzeljük el a megbeszélést, amikor bejelentik, hogy el kell készülni a Modern Warfare 3-nak egy éven belül. Az emberek egymásra néznek azt nem értik mi van. Az íróknak a tarkójához a menedzserek fegyvert tartanak, akiknek van három teljes órájuk, hogy megírják a történetet. Amelyik író megkérdőjelezi a menedzser ötletét, hogy miért ugranak le ejtőernyővel, ha drónt is küldhetnének, egyszerűen tarkón lövik az akadékoskodó illetőt és mehet tovább az értekezlet.  

Ezt a forgatókönyvet simán eladhatnám az Activisionnek úgy érzem, mert kb. hasonló dolog történt Makarov kiszabadításánál is. Az egyik parancsnok egyszer megkérdőjelezte Makarovot, mire Makarov azt mondta, hogy „Az idő minden...” és puff, már átlátsz az ürge fején, ha megnézed a ballisztikus pályát a koponyáján belül. 

Most így belegondolva, Makarov karaktere az egyik ilyen Activision menedzserről lehetett mintázva. 

Az egész ember egy megalomán, pszichopata, de állítólag karizmatikus csóka. Mármint Makarov, most nem a játék menedzsereiről beszélek. Szóval Makarovot nagyon szereti mindenki, épp akkor is, amikor egy tömeg előtt eljátssza az előbb leírt jelenetet a játék elején. Szóval tényleg nem tartom kizártnak, hogy egyszerűen csak a főnököt mintázva készülhetett el a karakter, mivel épeszű vezető ezt a fekália kampányt nem hagyja jóvá. 

Galéria megnyitása

Ezt a teóriámat annál is inkább erősíti, hogy a teszt írásakor jött a hír, hogy a Sledgehammer kezét az Infinity Ward kötötte meg, akik mindenbe beleszóltak és nem hagyták a csapatot fejleszteni. A cruncholó, vagyis hétvégén éjjel is dolgozó Sledgehammer csapat ráadásul csak lassan kapott visszajelzéseket, vagyis nem tudtak haladni semmivel sem. Persze másnapra a Sledgehammer cáfolta ezt, állítólag hihetetlenül büszkék arra, amit letettek az asztalra. Bármelyik is az igazság, mindkettő nagy baj, mert erre a játékra büszkének lenni ennyi pénzért eléggé visszás. 

Ami azt illeti, a játékot tényleg a grafikusok és a pályaépítők próbálták megmenteni, akik igyekeztek minél változatosabb helyszíneket összehozni, hogy ha már a játék rossz is lesz, akkor is valahogy kinézzen. Makarov küldetései úgy ahogy vezeti a játékos kezét, pont, ahogy egy CoD-ban szokás, itt érezhető, hogy vannak emlékezetesebb pillanatok, de ezért megvenni a játékot 3000 forintért is sokalnám, nemhogy ennek tízszereséért. 

Aztán, ha végigszenvedted magad a kampányon, akkor jöhet a végső katarzis. Gondolhatnád, de erről szó sincs. 

Ismeritek a Keep Talking and Nobody Explodes játékot? Az egy ilyen rendkívül ötletes, több platformra is megjelent társasjáték, ahol az egyik játékos látja a bombát, a többieknek meg papír alapú leírás segítségével kell kitalálni, hogy mi a bomba deaktiválásának a menete. Kb. ennek egyszerűsített módját játsszuk a kampány utolsó pár percében, csak ez a játék 30 000 forintba, nem 3000-be kerül. Nem kérdés, hogy melyik játékot tudom javasolni megvásárlásra. 

Az egyetlen pozitívum, ami a kampányhoz hozzáfűzhető, az a színészi munka. Legyen szó mocap-ről vagy szinkronról, mindegyik hoz egy magas színvonalat, ami próbálja megmenteni az amúgy „low budget” City Interactive játékot.  

Galéria megnyitása

A legutóbbi COD, amiről írtam is, az a Vanguard volt. Nem volt izgi, nem volt kiemelkedő, de elvoltam vele. Tudtam, hogy el fogom felejteni a játék létezését is, de hozott egy szintet. Ez a Modern Warfare III kampány viszont annyira az alja bárminek, amit valaha Call of Duty-ban ember tapasztalhat, hogy kulturált szavakkal kifejezni nem tudnám. A legjobb az egészben, hogy még nincs vége, miért is lenne, hiszen ilyen alacsony erőfeszítéssel is végtelen mennyiségű pénzt tud termelni a játék, akkor jöhet majd az MWIV, nem hülyék, csak pszichopaták a Makarov szintű döntéshozók az Activisionnál. 

Nem tudom, de az biztosan látható, hogy ezt a sorozatot meg kell menteni, mert a következő ilyen már a Battlefield 2042 sorsára küldheti a világ legfontosabb játéksorozatát is. De legyen ennyi elég a kampányról. Áttérek a multira, ami amúgy megmenti a játékot. A multi menüről nem is beszélnék többet, mint amit fent már kipanaszkodtam magamból. Ha sikerül megtalálni a minket érdeklő játékmódokat, akkor lehetnek még vidám perceink. 

A multi hozza az elvárt szintet. Visszajöttek a régi Modern Warfare sorozatból ismert pályák, rengeteg helyszínen apríthatjuk őket, remek nosztalgia faktort hoz magával az egész. Nem tökéletes a rendszer, mert például nem lehet pályákat kiválasztani, csak szavazni, ez eléggé be fogja határolni, hogy a közösség miken szeret játszani és miken nem, sok lesz tehát idővel az ismétlődés. 

Ha a klasszikus modokat, mint amilyen az FFA, TDM, Hardpoint stb. keressük, akkor ezeket meg is fogjuk találni. Nem lesz itt nagy újítás, minden pont olyan, mint szokott lenni, a Call of Duty multiplayer élmény megmaradt, ez hosszú időkre le tudja kötni a vásárlókat. 

Az elérhető játékmódok a következők: 

  • Team Deathmatch 
  • Deathmatch/Free-For-All 
  • Domination 
  • Hardpoint 
  • Control 
  • Search and Destroy 
  • Gun Game 
  • Ground War 
  • Invasion 
  • War Mode 
  • Cutthroat 
  • Hardcore 
  • Firing Range 

A War Mode visszatért a COD WW2-ből, ami azt jelenti, hogy az egyik csapat támadást hajt végre, miközben különböző feladatokat teljesít, míg a másik csapat védekezik. Úgy kell elképzelni a támadó oldalról, hogy a csapatod először elfoglal két pontot, aztán jön egy tank, amit végig kell kísérni az utcán, hogy eljussatok egy rakéta silóhoz, aminek a belsejében CQB harcok során meg kell állítani a rakétakilövést. Összességében ez a játékmód látványosabb játékmenettel rendelkezik, mint a teljes MWIII kampány, pedig igazából nincs is története, csak a csapattal haladni kell előre. 

Galéria megnyitása

A másik érdekes játékmód a Cutthroat, amiben 3 csapat 3 fővel harcol egymással. Ezt én mini battle royale-nak írnám le, ugyanis az a csapat nyer, akinek az utolsó tagja életben marad vagy elfoglalja a bizonyos idő után megszerezhető zászlót.  Ha van egy teljes három fős csapatod baráti társasággal, akkor a taktikázás, lopakodás, kivárás, rajtaütés és sok minden mást megejthettek, igazán érdekes játékmód, ami remélhetőleg sokak számára sokáig kedvenc marad, mert ad lehetőséget a csapatmunkára. 

Ha csak a multiplayer érdekel, akkor természetesen meg lehet venni a Call of Duty Modern Warfare III-at. Nekem kétségeim vannak abban, hogy pár új pálya és pár új játékmód megérne ennyit, egészen biztosan nem adnék ki rá ennyi pénzt, legjobb esetben is csak a harmadát, de inkább ötödét az árának, de ha nem bírsz vagy nem bírtál várni, akkor nem én akarlak lebeszélni róla. Ha viszont a zombi mód érdekel, akkor azért csak megpróbálnálak jobb belátásra bírni.  

Az MWZ egy DMZ mapra rávetített zombis játékmód. Több csapat indul útjára, hogy megszerezze az értékes lootokat a zombikkal teli övezetekben, miközben akár küldetéseket is teljesíthetnek. Ha elég motyót sikerült bezsákolni, akkor pedig el is indulhat a csapat a kivonási ponthoz. 

A nehézséget az adja, hogy minél beljebb megyünk a pályán, annál keményebb zombik és szörnyek jönnek ellenünk. A helyzet viszont sajnos az, hogy ezzel ki is fullad a kihívás. Vagy túléljük a ránk támadó hordát, vagy nem. Túl sok taktikai lehetőség nincs, ahogy a többi játékos se fog az életünkre törni, mivel szövetségesnek tekinthetőek. Magyarul, ha találkozol egy másik osztaggal, akkor nem kell az összecsapástól tartani, egyszerűen csak ott vagytok egymás mellett. Ez lehetőséget teremthet akár ahhoz is, hogy keményebb zombik ellen küzdjetek, de összességében nincs sok értelme a módnak, hamar megunható volt számomra, pedig baráti társasággal mentünk neki.  

Lehetséges, hogy van ebben a módban annyi lehetőség, hogy megéri erre ráfeküdni, sőt, valakinek kedvencévé is válhat, de az eddig olvasott visszajelzések megerősítenek az unalmasságában. 

Galéria megnyitása

Technikai oldalról megközelítve, a játék konzolon és PC-n is szeret összeomlani, ilyenkor pedig nem is lehet visszalépni a meccsekbe. Elég szomorú ez. Bár játék közben nem volt jellemző a bug, a menü és a fejlődésrendszer sokaknál nem működik megfelelően, az MWII-es haladás sokaknak elveszett. A konzolosok többen panaszkodnak arra, hogy gyengült a hangminőség a játék közben, PC-n ilyet nem tapasztaltam, vagy csak nem tudom mit keressek füllel, mivel elég keveset játszottam az MWII-vel.  

Grafikailag pedig a gameplay videók szerintem manapság szépen visszaadják a dolgokat, ez egy Call of Duty, ha valaki elájul a látványától az maximum csak azért lehet, mert 2003-ból időutazott ide és nem látott még hasonlót. Mondjuk az is igaz, hogy az ultra grafikát a játék 120 fps melletti képmegállós szaggatással és összeomlással hálálta meg a 4070-es RTX-es kártyámon, de amúgy se szeretek minden effektet bekapcsolva multiplayer játékkal játszani, mert csak rontja az ellenfél észrevehetőségét. 

A Modern Warfare III akárhogyan is nézzük, hatalmas nagy csalódás, ami nem meglepő az Activision Blizzard érvényben lévő minőségi irányelvei mellett. A menü olyan, mintha Internet Explorert használva mentünk volna fel netezni és 523 620 vírus és adware fertőzte volna meg a gépünket; a kampány küldetéseinek 80%-a nem jobb, mint amit egy két fős indie stúdió összehozna; az MWZ pedig uncsi, bár akár még tovább fejleszthető idővel. 

Az MWIII egyetlen értékelhető pontja a multiplayer, ami viszont torzítás nélkül nem több, mint egy DLC csomag, amit a marketinges agytrösztök manipulációs eszközökkel megpróbálnak teljes játéknak hazudni. A MWIII egy legyártott lélektelen valami, ami az MWII-ből és a Warzone elemeiből építkezik. Mindezek ellenére a Sledgehammer Gamest nem tudom hibáztatni, mivel egyértelműen nem volt idejük arra, hogy ennél több kijöjjön ebből.  Örüljünk egyáltalán annak, hogy legalább a multit nem rontották el a kapkodásban, így lett egy működő pálya DLC csomagunk az MWII működő alapjaira.  

Sajnos ez a játék nem több ennél, mint egy nem elcseszett MWII multiplayer DLC. 

A Call of Duty Modern Warfare III tesztkódot a Magnew kiadó biztosította.

Összefoglalás

Szerzői értékelés

Én szeretek játékokat kapni és róluk bemutatót írni, de legfőképp azt szeretném, hogy ezek a címek megérjék a pénzüket, amivel elismerjük a fejlesztők és a kiadó munkáját. Nem szeretek rossz értékelést adni, mert, ha valamiben munka van, azt meg kell becsülni. Ám ha valamiért ennyi pénzt kérnek és átverést látok a háttérben, azt nem támogathatom, ezért muszáj szigorúan pontoznom. A kampány tőlem 40 pontot kapna, a multi megérhetne 90-et is, ha fele ennyibe kerülne. De mivel ez csak egy drága DLC csomag, a Call of Duty Modern Warfare 3 tőlem nem kaphat többet 60 pontnál, és ezzel jobb osztályzatot kapott tőlem, mint másoktól.
- Működik az MWII multijára épülő, kicsit módosított MWIII multi 
- Hozza COD élményt, de csak a multi 
- Van pár jó játékmód 
- Régi pályák, a nosztalgia faktor valós
- Ez egy pálya DLC csomag, megbocsájthatatlanul drágán 
- A menü olyan, mintha megfertőzte volna több ezer adware a gépünket. Egyszerre 
- A kampány gagyiságát nehéz kifejezni, ha ingyenes lenne, akkor se érné meg játszani vele 
- Természetesen a világ összes pénzét elköltheted skinekre, ami miatt Nicki Minaj vagy egy fa lehet a csapattársad. A multi vizuális ízlésterrorja nem más, mint nevetség tárgya

Az értékeléshez kérlek jelentkezz be!

Neked ajánljuk

    Tesztek

      Kapcsolódó cikkek

      Vissza az oldal tetejére