Tenda Nova MW6: több száz négyzetméter lefedése WiFi-vel, költséghatékonyan

A Netgear Orbi szettje után egy lényegesen olcsóbb megoldást is kipróbáltunk, hogy lássuk, mit nyújt a Tenda Nova MW6 a maga ~62 000 forintos áráért cserébe.

Tenda Nova MW6: több száz négyzetméter lefedése WiFi-vel, költséghatékonyan

Kapcsolódó termékek arrow_backward arrow_forward
0% THM
Kiemelt
Új
Teszteltük
{{ product.commentCount }}
{{ couponAdditionalProduct.originalPrice|formatPrice }} Ft
Ajándékutalvány
{{ product.displayName }}
nem elérhető
{{ product.originalPrice|formatPriceWithCode }}
{{ product.grossPrice|formatPriceWithCode }}
{{ discountPercent(product) }}
{{ product.grossPrice|formatPriceWithCode }}
{{ product.displayName }}

Legutóbb a Netgear Orbi névre keresztelt Mesh rendszerét próbáltuk ki, ami összességében nagyon jól vizsgázott, ám a három eszközből álló csomag 110 000 forint körüli ára nem éppen a költséghatékony eszközök közé sorolja be az Orbit. Éppen ezért most egy jelentősen olcsóbb, ugyanúgy három eszközből álló szettet próbálunk ki, ami a Tenda műhelyéből érkezett és a leírása szerint akár 500 négyzetméteres családi házakat is képes stabil WiFi kapcsolattal ellátni. A jelentősen alacsonyabb árért cserébe persze kompromisszumokra is kényszerülünk: a szoftver egyszerű, dedikált, külön csatornás kapcsolat pedig nincs az egységek között, ami elvben negatív hatást gyakorol a teljesítményre. A kérdés csak az: vajon a kompromisszumok vállalhatóak az ár függvényében? Ennek fogunk az alábbiakban utánajárni.

A csomag

A Tenda Nova MW6-os szett három aprósága 867 Mbps-os 802.11ac és 300 Mbps-os 802.11n WiFi sebességet nyújt, vagyis az AC1200-as sebességosztályba tartozik. A szett egy elegáns dobozban érkezett meg, amelyben katonás rendben foglalnak helyet a termékek, illetve az üzemeltetésükhöz szükséges tartozékok.

A Tenda mesh rendszerének alapjai 100 x 100 x 100 milliméteres kockák, amelyek alján négy darab csúszásgátló láb foglal helyet – a házat összetartó csavarok ezek alatt rejtőzhetnek. Mindegyik egység mellé kapunk egy-egy tápadaptert, amelyek 12 Voltos feszültséggel és 0,5 Amperes áramerősséggel látják el az eszközöket, vagyis az adapterek maximum 6 Wattnyi teljesítményt nyújtanak. A csomag rejt még egy Ethernet kábelt is, amelyen keresztül a routerhez/modemhez csatlakoztathatjuk az egyik egységet. Mindhárom egység rendelkezik Gigabites LAN és Gigabites WAN porttal, valamint mindegyik ugyanazt a hardvert rejti, így teljesen mindegy, melyik lesz az átjáró az internet felé, ugyanazt a teljesítményt nyújtják majd. A csomag némi dokumentációt is rejt, amit érdemes átlapozni, mielőtt a rendszer beüzemelésére kerülne sor.

A szükséges eszközök birtokában könnyedén össze lehet állítani a helyi vezeték nélküli hálózatot, ám mielőtt még erre sort kerítenénk, feltétlenül érdemes néhány pillantást vetni a hardverre is.

A hardver

Mindegyik Tenda Nova egység alapját egy Realtek RTL8197FS típusú, egyetlen processzormaggal ellátott SoC egység adja, ami egy 802.11 b/g/n típusú vezérlőt is tartalmaz. Ehhez 128 MB-nyi beágyazott rendszermemória, valamint 16 MB-nyi NAND Flash tárterület jár – utóbbi a szoftvernek ad helyet. Az 5 GHz-es frekvenciatartományt egy másik, PCI Express alapú vezérlő, a Realtek RTL8812BRH szolgálja ki.

A WiFi kapcsolatot 2x2:1 antenna konfiguráció biztosítja. Ebben az esetben dedikált backhaul nincs, ami azt jelenti, hogy az egységek egymással is a többi eszköz számára fenntartott csatornán keresztül kommunikálnak, ez pedig alacsonyabb sebességet eredményezhet ahhoz képest, mint amit a korábbi Orbi tesztnél tapasztaltunk, ahol 867 Mbps-os dedikált backhaul is rendelkezésre ált. A Nova MW6 esetében az 5 GHz-es frekvenciatartomány a 40-es, a 2,4 GHz-es frekvenciatartomány pedig a 6-os csatornán működik – a csatornák fixek, nem lehet váltani köztük. Azt a vezérlő dönti el, melyik sávra kapcsolja az adott eszközt – az 5 GHz élvez prioritást.

Fotó: FCC

A melegedő komponensekre fémlemez is került, ami a ház alján található szellőző segítségével oldja meg a hőleadást. Alul kaptak helyet a csatlakozók is: egy LAN és egy WAN port, valamint a tápcsatlakozó lapul itt. A kábelek elvezetését a ház alján kialakított kis mélyedés segíti.

A Nova egységek a hivatalos információk szerint egyenként 30-35 eszközt tudnak kiszolgálni, így a három egységből álló csomag tagjai együttesen akár 90-100 eszközt is el tudnak látni WiFi kapcsolattal. A ténylegesen kiszolgálható eszközök száma persze erősen függ a környezettől, illetve attól, hogy milyen adatforgalmat generálnak ezek az eszközök (a 30-35 elég optimista becslésnek tűnik valós felhasználás során). A Nova hálózat igény szerint tovább bővíthető külön egységek megvásárlásával, így akár 10 ilyen Nova kocka is alkothat egy vezeték nélküli hálózatot, ám a stabilitás érdekében nem ajánlott hatnál több Nova egységet használni a gyártó szerint.

Beüzemelés

A rendszert nagyon egyszerű összeállítani és beüzemelni, hiszen pont az a lényeg, hogy bárki telepíthesse, külön szakmai hozzáértés nélkül. A Nova MW6 esetében a vezérlést csak és kizárólag iOS-re vagy Androidra letölthető telefonos appon keresztül oldhatjuk meg, webes felhasználói kezelőfelület jelenleg nincs, de a gyártói weboldal megfogalmazása alapján nincs kizárva, hogy később lesz.

A Tenda WiFi app letöltése után létre kell hozni egy felhasználói fiókot, amihez egy e-mail címre és egy jelszóra van szükség – ez a jelszó legyen könnyen megjegyezhető, de biztonságos, máshol nem használt karaktersor. A Nova egységeket a tervezett helyükön be kell kapcsolni, majd a Gateway szerepkörre szánt példányt az internetszolgáltató modemjéhez kell csatlakoztatni, a modemet azonban a felhasználói kézikönyv szerint érdemes előtte kikapcsolni. Arra érdemes figyelni, hogy az egyes Nova egységek között ne legyen 10 méternél nagyobb távolság, illetve ne legyen közöttük kettőnél több fal se, ellenkező esetben gyengén muzsikál majd a hálózat.

A rendszer ezután ellenőrzi az internetkapcsolat típusát, amit esetünkben félrediagnosztizált, így szükség esetén automatikus helyett manuális beállítást is eszközölhetünk. Ha ez kész, be kell állítani a WiFi hálózat SSID-jét és jelszavát, majd a Nova egységek megkeresik egymást és elvégzik a maradék konfigurálást.

Galéria megnyitása grid_on

Az alkalmazás beállítási lehetőségei között csak a legfontosabbakat találjuk. A főoldalon ellenőrizhetjük, rendben működik-e a hálózat, valamint azt is megnézhetjük, hány eszköz csatlakozik az egységekhez – ezeket akár feketelistára is tehetjük. Igény esetén létrehozhatunk vendég WiFi hálózatot is, külön jelszóval és SSID-vel, amelynél megadható az érvényesség időtartama is (4 vagy 8 óra, de lehet folyamatos is). A szülői felügyelet funkció segítségével csoportokba rendezhetjük a hálózati eszközöket és egy gombnyomással megvonhatjuk tőlük az internetkapcsolatot, ha szükséges. Az internetelérést időzíthetjük is, hogy mely napokon mettől meddig legyen aktív. Fejlettebb beállítások sajnos nincsenek, mint ahogy QoS beállításokat sem találunk.

A DHCP szervert és a DNS szervert viszont módosíthatjuk, valamint UPnP támogatás is rendelkezésre áll, és a Port Forwarding funkcióról sem kell lemondani. A Firmware frissítése egyszerűen, mobilappon keresztül történik, de keresni manuálisan kell. Esetünkben a 3312-es szoftver futott az eszközökön, ami a 4258-as verzióra frissült. Utóbbi stabilabb hálózatot és jobb együttműködést ígér a régebbi WiFi eszközökkel. Az utolsó menüponton keresztül a tervezett „karbantartást” állíthatjuk be, ami tulajdonképpen csak annyit jelent, hogy beállíthatjuk, mikor induljon újra a rendszer saját magától. Extra opció, hogy az újraindítást el lehet tolni, vagyis ha 3 KB/s-nál nagyobb hálózati forgalom zajlik, akkor ennek a végét megvárja a rendszer.

Tapasztalatok

Ha nem látják egymást a helyi hálózat gépeiElső körben érdemes egy Network Resettel kezdeni, vagyis a hálózatot alapértelmezettre kell állítani minden gépnél, ha ilyesmi tapasztalunk. Esetünkben ez nem nyújtott megoldást, így egy kicsit mélyebbre kellett nyúlnunk. A Windows frissítések okozhatnak hasonló galibát és nálunk épp a teszt előtt frissült az egyik rendszerünk. Ilyenkor az segíthet ha a szolgáltatások között (a futtatás menübe írjuk be, hogy services.msc) leellenőrizzük, hogy mi fut ebből a négyből: DNS ügyfél, Funckiófelderítő erőforrás közzététele, SSDP kereső, UPnP eszközállomás. Esetünkben a 1803-as Windows frissítőcsomaggal ellátott rendszereknél csak az első futott, a többi kézi módra volt állítva, így mindegyiket átállítottuk késleltetett módú automatikus indításba. Az összes rendszer és a hálózat újraindítása után végre elkezdtek megjelenni a különböző konfigurációk a listában, így elkezdődhetett a teszt is. Akinél még ez sem hoz megoldást, írja a futtatás mezőbe a CMD parancsot, majd a feljövő parancssor ablakba írja be az ipconfig szót – ezzel megállapíthatja az adott rendszer aktuális IP címét. Ha a fájlkezelőbe két fordított perjellel (\\) beírjuk ezt az IP címet, az adott PC látni fogja a célrendszert, az IP cím pedig bekerül a bal oldali listába.

A Tenda MW6 esetében a helyi hálózat létrehozása kisebb nehézségekbe ütközött, ugyanis sem a vezetékes, sem pedig a vezeték nélküli konfigurációk nem látták egymást. Némi próbálkozás után annyit sikerült elérni, hogy az IP címek ismeretében már kapcsolatot lehetett teremteni az egyes eszközökkel, ám ez átlagfelhasználói szinten körülményes móka, így picit utánajártunk, mi lehet az ügy hátterében. Tanácsok a kiemelt bekezdésben.

Eszközök terén egy érdekes hibába is belefutottunk. Mivel kíváncsiak voltunk, hogyan teljesít egy felsőkategóriás eszközzel a Tenda szett, beszereztünk egy ASUS USB-AC68-as WiFi sticket is. Letöltéseknél nagyon szépen dolgozott az eszköz, de ahogy a vele felszerelt noteszgépről akartunk másolást indítani a hálózat bármelyik másik számítógépe felé, rögtön 300-500 KB/s körüli maximális feltöltési sebességet tapasztaltunk, de csak ezzel az egyetlen eszközzel.

Ugyanez a WiFi stick egy TP-Link routeren keresztül hibátlanul működött, a Tenda MW6-os Mesh rendszerével azonban nem akart együttműködni, tehát kompatibilitási problémák előfordulhatnak, egy későbbi firmware viszont javíthatja a hibát. Tesztünk ideje alatt folyamatosan monitoroztuk a szoftverfrissítést, de sajnos a 4258-as verziónál frissebb firmware nem érkezett.

A működő hálózaton egy másik, kissé kellemetlenhibába is belefutottunk. Hiába engedélyeztük a Fast Roaming funkciót, egyik szobából a másikba lépve mégsem történt meg tökéletesen az automatikus kiszolgáló-váltás, ami rosszul hatott a sebességekre. Ekkor a WiFi kapcsolatot manuálisan kellett inaktiválni és újra aktiválni, a maximális sebesség érdekében. Automatikus váltás esetén 20 MB/s körüli, manuális váltásnál azonban már 30 MB/s körüli csúcssebességeket mértünk fájlmásolás alkalmával – nem mindegy, de aki csak a mobilján böngészik/facebookozik/stb., az nem fogja észrevenni ezt a különbséget.

A próba

A méréshez ugyanazt a tesztkörnyezetet használtunk, mint a Netgear Orbi esetében, vagyis az eredményei összehasonlíthatóak maradtak. A Tenda Nova MW6-os szettjét a rendelkezésre álló 3 szobában „egyenlően” osztottuk el, ahogy a lehetőségek engedték. A gateway középre került, így tőle 3,5-4 méter távolságban foglaltak helyet a szatellitek: egyik az egyik szoba közepén, a másik pedig a másikban. A két szatellit között összesen ~8 méter távolság volt, amit két fal is tarkított. Extraként kipróbáltuk, hogy milyen jelerősség mutatkozik kültérben. Az első teszthelyszín 12 méteres távolságra volt az első szatellittől, itt egy falon kellett áthaladniuk a rádióhullámoknak, a második teszthelyszínt pedig egy kerti hinta biztosította, ami a második szatellittől mintegy 10 méteres távolságot jelentett.

A mérésekhez háromféle konfigurációt használtunk: két PC-t, illetve egy Intel Dual Band Wireless-AC 7260 WiFi kártyával felszerelt noteszgépet. Az első számú PC egy RYZEN 3 1300X processzort, egy GeForce GTX 750 Ti videokártyát, valamint 2 x 4 GB-nyi DDR4-2667 MHz-es rendszermemóriát és egy 512 GB-os Samsung 850 EVO SSD-t használt.

A másik PC egy AMD A10-5800K APU egységet, 2 x 4 GB-nyi DDR3-1866 MHz-es rendszermemóriát, illetve egy ADATA SX930-as SSD-t tartalmazott. Mindkét PC Gigabites Ethernet porton és CAT6-os UTP kábelen keresztül kommunikált a routerrel, illetve az adott szatellittel. Noteszgépből egy Thinkpad Edge E540-es modellt használtunk, egy Intel Dual Band Wireless-AC 7260 WiFi kártyával. A hálózatot egy 150 Mbps-os Realtek RTL8723BE vezérlővel is kipróbáltuk, ami 150 Mbps-os adatátviteli sávszélességet biztosított a 802.11 b/g/n tartományban – a 2,4 GHz-es tartományt csak így sikerült tesztelni (a többi gép valamiért nagyon ragaszkodott az 5 GHz-hez).

Extraként két USB-s 802.11ac WiFi stick is bekerült a mérésbe, ugyanis az ASUS fentebb említett USB-AC68-as kétantennás AC1900-as eszközét, valamint a Tenda U12-es AC1300-as WiFi stickjét is felhasználtuk. Az ASUS terméke 600 Mbps-os 802.11b/g/n és 1300 Mbps-os 802.11ac WiFi kapcsolatot kínál, méghozzá 3x4 MIMO antennával. A Tenda U12 ehhez képest 867 Mbps-os 802.11ac és 400 Mbps-os 802.11 b/g/n kapcsolattal és belső PIFA antennával gazdálkodhat. Utóbbinál a gyári alkalmazás hat SSID-t „látott” a Nova esetében: minden egységnél rendelkezésre állt egy 2,4 GHz-es és egy 5 GHz-es sáv, de ezekre külön nem lehetett csatlakoztatni, ugyanis a rendszer automatikusan az 5 GHz-es frekvenciára irányított minket. Ezért vetettük be a régebbi Realtek vezérlőt is, ami 5 GHz-ről még csak a mesékben hallott.

Az első mérés alkalmával megnéztük, hogy két PC esetében, amelyek egy adott Nova eszköz WAN és LAN portját használják, milyen sávszélesség mutatkozik. Ahogy az a fenti diagramról is leolvasható, feltöltés és letöltés esetén is sikerült elérni a 83 MB/s-os tempót, ami nem kiemelkedő, de teljesen rendben van.

A második mérés alkalmával azt vizsgáltuk, hogy a vezetékes hálózati kapcsolatot használó eszközök milyen sebességgel tudnak kommunikálni egymással, ha különböző Nova egységekre kapcsoljuk őket. Szépen látszik, hogy ha a router és valamelyik szélső Nova egység között kellett másolgatni, akkor 50-60 MB/s körüli tempó jött össze, de ha a két szélső Nova egységre kapcsoltuk a konfigurációkat, már csak 30 MB/s körüli tempót mértünk. Ez az átka annak, hogy hiányzik a dedikált backhaul, amelyen keresztül a többi eszköztől függetlenül kommunikálhatnának a Nova egységek, mint például a Netgear Orbi sorozatának tagjai.

A további teszteknél egy gyors PC-t csatlakoztattunk a középső Nova egységre, ami Gateway szerepkörben üzemelt, majd fogtunk egy 150 Mbps-os 802.11 b/g/n WiFi vezérlővel szerelt noteszgépet és lemértük, milyen sebességek mutatkoznak a különböző helyszínek között. A WiFi vezérlő belső antennákat használt.

Meglepő, de majdnem minden helyszínen sikerült 8-10 MB/s körüli tempót elérni. Ez a belső méréseknél nagyon stabil volt, a külső helyszíneken azonban már 3-4 MB/s-os kilengések mutatkoztak, de a kapcsolat egyszer sem szakadt meg. Egy Full HD-s videó streamet még a kertben is lehetett nézni ezzel a sebességgel.

A következő kör az Intel gyártmányú 802.11ac WiFi vezérlővel szerelt noteszgépé. Itt már érdekes hibába ütköztünk: a rendszer első csatlakozáskor csak 20 MB/s körüli maximális tempót engedélyezett, de újbóli csatlakozás alkalmával beálltak a fentebb látható eredmények. A Gateway mellett nagyon szép, 40-50 MB/s-os tempót mértünk, a két szélső Nova egységnél azonban már szerényebbek voltak a számok, hiszen foglalta a sávot a két Nova eszköz közötti kommunikáció is. A kültérben zajló mérések a beépített WiFi antenna ellenére egész jó eredményt hoztak.

Végre elérkeztünk az egyik USB-s külső WiFi vezérlőhöz, a Tenda U12-es adapterhez, ami a belső helyszíneken 30-35 MB/s-os stabil kapcsoltot nyújtott. Itt is fennállt az a hiba, amit fentebb említettünk: első csatlakozásnál csak 20 MB/s körüli tempót sikerült elérni, de újracsatlakozás után beálltak a fenti eredmények. A kültéri méréseknél remekül látszik az is, mennyit számít a külső WiFi adapter, ami ugyan csak belső antennákat kapott, de azok szabadabban veszik a jelet, mint egy átlagos noteszgép belső antennái.

Az utolsó teszt egy nagy reménységgel, az ASUS USB-AC68-as eszközével zajlott, amellyel nem igazán működött együtt a Nova MW6-os mesh rendszer. A letöltési sebességek 30 MB/s körül helyezkedtek el beltérben, a 40-50 MB/s-os értéket még a Gateway mellett sem sikerült elérni – még úgy sem, hogy a többi Nova egységet ideiglenesen lekapcsoltuk. Kültérben nagyon szépen működött a két külső antennával szerelt USB-AC68, hiszen a 20 MB/s-os tempót is elérte. A jó hír azonban eddig tart, hiszen a feltöltési sebességek egészen egyszerűen gyalázatosak: csak a 0,5 MB/s-os tempóig jutott a rendszer, akár noteszgépben, akár asztali PC-ben próbáltuk. És biztosan nem az ASUS WiFi stickje volt a hiba forrása, hiszen ugyanez a stick egy TP-Link router mellett hibátlanul működött mind feltöltés, mind pedig letöltés terén. Tehát a Nova MW6 jelenlegi szoftvere nem szereti az ASUS termékét.

Verdikt

A Tenda Nova MW6-os szettje összességében egy érdekes terméknek bizonyult, amelynél a koncepció remek, de szoftver terén még szükség van némi fejlődésre. A beüzemelés könnyű és gyors, viszont a helyi hálózat gépei elsőre nem látják egymást, ami Windows hiba és router hiba ugyanúgy lehet. Az azonban sokat elmond, hogy a Netgear drágább rendszerével nem tapasztaltunk ilyen hibákat, valamint saját TP-Link routerünk is gond nélkül teszi a dolgát – minden PC lát minden PC-t extra beállítások nélkül is.

A dedikált backhaul hiánya mindenképpen rányomja bélyegét a sebességre, vagyis többnyire lassabb a Nova MW6, mint a korábban tesztelt Orbi szett volt, de érdekes módon volt olyan eset is, amikor egy picit jobban teljesített a konkurensnél.

Az admin felület puritánsága átlagfelhasználói szemmel nézve szerintünk nem tragédia, mint ahogy a webes felhasználói kezelőfelület hiánya sem, hiszen ez az eszköz pont azoknak lett kitalálva, akik nem szeretnének mélyebb beállításokkal foglalkozni. Szoftveresen viszont még mindenképpen fejlődnie kell a Novának. A rendszer nem mindig „tudja kitalálni”, az adott eszköz számára melyik Nova egység lenne a legideálisabb, így sok esetben manuális újracsatlakoztatásra van szükség, ha maximális sebességre vágyunk. Internetezésre persze az automatikus tempó is bőven elég lehet, de fájlmásolás esetén már nagyon nem mindegy, hogy 20 vagy 35 MB/s körüli tempót kapunk-e.

Hiányosságai miatt a Nova MW6 főleg akkor ajánlott, ha 802.11ac alapú mobileszközökkel és noteszgépekkel szeretnénk használni, elsősorban internetezésre. Pozitívum, hogy a WiFi kapcsolat az esetek többségében stabil, az általános beüzemelés egyszerű – a fájlmegosztásos fiaskótól eltekintve –, maguk az eszközök pedig kompaktak és keveset fogyasztanak. A szett a maga 61 890 forintos árával jó vétel lehet a jövőben (vagy akár most is, ha a fentebb említett szoftveres nehézségekkel együtt tudunk élni), hiszen a sebessége az árához képest egész jó. A szoftverén viszont tényleg érezni, hogy egy legolcsóbb háromeszközös mesh megoldásról van szó.

Ha viszont már az árnál tartunk, érdemes megjegyezni, hogy a Nova családban MW3 néven ennél olcsóbb szettek is találhatóak, kisebb hatótávval, és alacsonyabb teljesítménnyel.

Tesztek

{{ i }}
arrow_backward arrow_forward
{{ content.commentCount }}

{{ content.title }}

{{ content.lead }}
{{ content.rate }} %
{{ content.title }}
{{ totalTranslation }}
{{ orderNumber }}
{{ showMoreLabelTranslation }}
A komment írásához előbb jelentkezz be!
Még nem érkeztek hozzászólások ehhez a cikkhez!
Segíts másoknak, mond el mit gondolsz a cikkről.
{{ showMoreCountLabel }}

Kapcsolódó cikkek

Magazin címlap arrow_forward