Teljesen összeolvad párja testével a horgászhal

A mélytengeri élőlény hímje szöveti szinten fuzionál a nősténnyel, és egyes esetekben akár annak vérkeringésére is rákapcsolódhat.

Teljesen összeolvad párja testével a horgászhal

A horgászhalaknak 168 ismert faja van: ezek nagyjából 300 méteres mélységben élnek, és egy világító csalit használnak arra, hogy magukhoz csalogassák zsákmányukat. A bevezetőben leírt szöveti egyesülés ezek közül néhányra jellemző. A jelenséget szexuális parazitizmusnak nevezik: a gyakran alig több mint 10 milliméteres hímek hozzákapcsolódnak a jóval nagyobb nőstényekhez, mintha egyetlen élőlényt alkotnának. Egyes fajok esetében az egyesülés ezen módja csak időleges, másoknál viszont örökre szól: a kültakaró teljesen fuzionál, majd a két hal keringési rendszere is összekapcsolódik, és a hím ezt követően a nőstény szervezetéből vételezi magának a tápanyagokat.

Míg az összes többi gerinces fajban egy ilyenfajta egyesülés komoly immunreakciót váltana ki, mivel a halak védekező rendszere kölcsönösen idegenként ismerné fel a másik hal sejtjeit, a horgászhalak esetében ez nem történik meg. A Max Planck Immunbiológiai és Epigenetikai Intézet kutatói 10 faj 31 egyedének genomját elemezték annak feltárása érdekében, hogy ez hogyan lehetséges. Mint kiderült, a kérdéses horgászhalakból kulcsfontosságú, minden más ismert gerincesben meglévő immunrendszeri gének hiányoznak.

Galéria megnyitása

Míg a gerincesek univerzálisan rendelkeznek valamiféle adaptív immunitással, amelynek keretében az idegen patogénekre specifikus T és B limfociták termelődnek, amelyek felismerik és megtámadják ezeket, a fuzionáló horgászhalakból ez a rendszer részlegesen hiányzik. És míg az adaptív immunrendszeri problémákkal küzdő emberi páciensek például nagyon sérülékenyek mindenféle fertőzéssel szemben, a halak úgy tűnik, hogy különösebb negatív következmény nélkül voltak képesek feladni ezt a védelmi vonalat a reprodukciós siker érdekében.

Az időlegesen összekapcsolódó fajokból az úgynevezett aicda gének hiányoznak, amelyek az antitestek éréséhez szükségesek, a véglegesen fuzionáló fajokban pedig ezen felül a rag gének sem működnek, amelyek a T limfociták receptorainak létrejöttéhez kellenek. Az egyelőre rejtély, hogy ezek hiányában a halak hogyan képesek megvédeni magukat a patogénektől, amelyek a tenger mélyén is jelen vannak, mondják a szakértők.

Neked ajánljuk

Kiemelt
-{{ product.discountDiff|formatPriceWithCode }}
{{ discountPercent(product) }}
Új
Teszteltük
{{ product.commentCount }}
{{ voucherAdditionalProduct.originalPrice|formatPrice }} Ft
Ajándékutalvány
0% THM
{{ product.displayName }}
nem elérhető
{{ product.originalPrice|formatPriceWithCode }}
{{ product.grossPrice|formatPriceWithCode }}
{{ product.grossPrice|formatPriceWithCode }}
{{ product.displayName }}

Tesztek

{{ i }}
{{ totalTranslation }}
Sorrend

Szólj hozzá!

A komment írásához előbb jelentkezz be!
{{ orderNumber }}
{{ showMoreLabelTranslation }}
A komment írásához előbb jelentkezz be!
Még nem érkeztek hozzászólások ehhez a cikkhez!
Még nem érkeztek hozzászólások ehhez a cikkhez!
Segíts másoknak, mondd el, mit gondolsz a cikkről.

Kapcsolódó cikkek

Magazin címlap