Bevezető

Szünetmentes tápegységekből már régóta rengeteg félét lehet kapni, így ár tekintetében is hatalmas a szórás a piacon. Az „olcsó húsnak híg a leve” megállapítás egyes esetekben – mint mindenhol máshol, úgy – itt is helytálló, de ezen kár is meglepődni. A választás úgyis a felhasználón múlik, illetve azon, hogy mekkora a rendelkezésre álló pénzmag, amiből kivitelezni kell a projektet.

A feltűnően olcsó „noname” UPS-ektől érdemes óvakodni, ha pedig olyan UPS-t néztünk ki, ami nem túl ismert gyártó terméke, akkor érdemesebb szakfórumokon nyomozni egy kicsit, nehogy véletlenül beletenyereljünk egy rossz vételbe. A nevesebb, drágább modellek mellett szólhat a jó terméktámogatás, illetve az a tény, hogy a kiforrottabb, jó nevű gyártók által kínált UPS-ekhez jó alkatrész ellátottság társul, így például egy „elfáradt” akkumulátort sokkal könnyebb pótolni, mint egy „noname” szünetmentes táp esetében. Persze utóbbinál sem lehetetlen feladat, maximum esetenként kényelmetlenebb, körülményesebb lehet, mint általában. Rövidre fogva: érdemes vásárlás előtt a fent említett dolgokat megfogadni és a döntést kellő körültekintéssel meghozni.

Jelenlegi tesztünkben tehát egy szinuszos kimeneti jelalakkal dolgozó szünetmentes tápegységet próbálunk ki, amely az APC Smart-UPS sorozatából érkezett. Ebben a családban csak szinuszos modelleket találunk 500 VA-től egészen 3000VA-es teljesítményig. Mi egy 750VA-es példányt láttunk vendégül, ami az alábbi specifikációkkal rendelkezik:

A szinuszos szünetmentes tápegység előnye, hogy bármilyen fogyasztó üzemeltethető róla – az UPS névleges teljesítményét, illetve terhelhetőségét szem előtt tartva – amely egyébként 230V-os hálózatból is üzemel, hiszen ezek a szünetmentes tápegységek ugyanolyan jelalakkal rendelkező hálózati feszültséget állítanak elő, mint amilyen a „konnektorból jön”. Utóbbi miatt ezeket a szünetmentes tápegységeket előszeretettel alkalmazzák keringetőszivattyúk táplálására - legyen szó egyszerű, kazán alapú fűtőrendszerekről, vagy használati melegvizet előállító napkollektoros rendszerekről.

Leegyszerűsítve ezeknek az UPS-eknek ennyiben, azaz univerzális alkalmazhatóságukban rejlik a lényegük, viszont ennek megfelelően sajnos drágábbak is, mint négyszög-, illetve kvázi-szinusz jelalakkal dolgozó társaik. Valamit valamiért, ugye.

Hardver

A csomag tartalma és a hardver

Az APC Smart-UPS 750VA 230V LCD névre hallgató modell, amely egyébként SMT750I termékkóddal rendelkezik, egy nagyobbacska, meglehetősen nehéz csomag formájában érkezik. A kartondoboz belsejében a szünetmentes tápegységet gondosan becsomagolva találjuk meg, természetesen a szükséges tartozékok társaságában.

A dobozban két darab IEC 320 C13-as tápkábel lapul, amelyekkel az asztali számítógépet és a monitort kapcsolhatjuk rá a szünetmentes tápegységre. Kapunk USB 2.0-s és RS232-es adatkábeleket is – ezekkel a szünetmentes tápegység monitorozását lehet megoldani. Utóbbi kábeleknek és a mellékelt kezelőszoftvernek köszönhetően a helyi hálózat több számítógépét is vezérelhetjük saját gépünkről, azaz egy-egy áramszünet alkalmával a szerverként funkcionáló rendszer adja ki a többi PC számára a „lekapcsoló parancsot”, ha a szünetmentes tápegység akkumulátora már kezd lemerülni. A szoftver működésével a következő oldalak egyikén még foglalkozunk.

No, a pici kitérő után térjünk vissza a tartozékok bemutatásához. A kábelek között sajnos C14-es tápkábelt – olyat, amilyen a monitorokhoz és az asztali számítógépek tápegységeinek többségéhez kell – nem találunk, így vagy a monitor, vagy a PC IEC 320 C14-es tápkábelét kell feláldoznunk ahhoz, hogy a szünetmentes tápegységet áram alá helyezzük. Ez végül is nem meglepő tény: a mellékelt felhasználói kézikönyv szerint a gyártó abból indult ki, hogy legalább egy C14-es tápkábellel már amúgy is rendelkeznünk kell, így a csomag ilyet nem tartalmaz. Költséghatékonyság. Ezzel az esetek többségében nincs is baj.

A tartozékok között a szokásos dokumentációk – gyors üzembehelyezési útmutató és felhasználói kézikönyv – is megtalálhatóak, plusz két telepítő lemez is, amelyeken a szünetmentes tápegységhez tartozó Windows-os, Linux-os, és Solaris-os szoftverek, illetve a felhasználói kézikönyv többnyelvű digitális kiadásai lapulnak.

Maga a szünetmentes tápegység 161 (Ma) x 138 (Szé) x 363 (Mé) milliméteres mérettel rendelkezik, súlya pedig 13,18 kilogramm. A robosztus fém ház elején egy műanyag előlap van, amely az információs LCD kijelzőnek és a kezelőszerveknek is helyet ad. Az LCD kijelzőn keresztül folyamatosan nyomon követhetjük a szünetmentes tápegység pillanatnyi állapotát: a legfontosabb információk öt másodpercenként váltják egymást, így a pillanatnyi terhelés, a hálózati feszültség, a hatásfok, az akkumulátor töltöttségi szintje és a várható áthidalási idő mellett a legutóbbi eseménnyel kapcsolatban is kapunk információt. A kezelőszervekkel egy komplett menü tárul elénk, amely még több státusz információról rántja le a leplet, de a különböző teszteket is elindíthatjuk innen, sőt, még némi konfigurálásra is van lehetőségünk. A menüben naplót is találunk, ami a különböző események számáról ad tájékoztatást, de a kezelőszervek segítségével a szünetmentes tápegység azonnali, illetve késleltetett kikapcsolására, és azonnali, illetve késleltetett újraindítására is van mód. Ezeket az opciókat a Windows-os szoftveren belül is elérjük, sőt, ott még néhány extra szolgáltatás is rendelkezésünkre áll. Ezekkel a következő oldalon bővebben is foglalkozunk majd. Az LCD kijelző felett néhány piktogramot is láthatunk, amelyek a hálózati- és akkumulátoros üzemmódról, az esetleges hibákról és az akkumulátor cseréjének időszerűségéről tájékoztatnak minket.

Az előlap mögött van a lepecsételt, karbantartást nem igénylő, felitatott elektrolittal érkező, szivárgásmentes ólom-sav akkumulátort. Az 5 kilogrammos súlyú, 108 x 132 x 150 milliméteres mérettel rendelkező akkumulátor a gyártó állítása szerint 3-5 éves várható élettartammal bír és 3 óra alatt teljesen feltölthető. Az akkumulátorhoz úgy férünk hozzá, ha az előlap felső részét, a jobb és bal oldali mélyedéseknél megfogjuk, majd magunk felé húzva lepattintjuk.

Az első leszedés nehézkes lesz, de utána már könnyebben lejön majd az előlap. Optimális esetben úgyis csak 3-5 évente – az esetleges akkumulátorcsere alkalmával – kell leszednünk az előlapot, így ezzel a „nehézséggel” csak nagyon ritkán kell megküzdenünk. Természetesen a művelet előtt kapcsoljuk ki a szünetmentes tápegységet és teljesen áramtalanítsuk, nehogy „megrázó” élményben legyen részünk. Tényleg nem játék. Az akkumulátort egyébként érdemes havonta egyszer egy teljes lemerítési és teljes feltöltési ciklusnak kitenni annak érdekében, hogy élettartama a lehető leghosszabb legyen. A felhasználói kézikönyvben a gyártó kiemeli, hogy normál üzemeltetés első négy órájában az akkumulátor 90% -os kapacitásra tölt fel. Ez alatt a

kezdeti feltöltési időszak alatt a leírás alapján nem számíhatunk teljes áthidalási teljesítményre.

Némi információ a rendszer hatásfokáról:

[list type="unordered"]

[/list]

Az előlap és a hatásfok vizsgálata után most vessünk néhány pillantást az oldallapokra is. Ezeken egy-egy nagyobb rácsozatot találunk, amelyek biztosítják az elektronika megfelelő szellőzését és így annak hűtését. Észrevételeink alapján – hosszas tesztelés tapasztalataiból kiindulva – az elektronika nagyrészt 35-37 Celsius fokos nyugalmi üzemi hőmérsékleten működik, komolyabb melegedést nem vettünk észre, legalábbis normál módban. Az elektronikának minimális hangja van, amikor töltődik az akkumulátor, de ezt csak nagyon közelről hallhatjuk, távolabbról is csak akkor tűnik fel, ha extrém csendes szobában van a szünetmentes tápegység.

Az oldallapokon tehát semmi érdemleges nincs, a hátlap azonban már sokkal több érdekességet tartogat. Haladjunk fentről lefelé. A felső sorban a diagnosztikai csatlakozókat találjuk: a bal szélső az USB-s adatkábelt, míg a mellette lévő a speciális, RS232-es csatlakozóval ellátott kábelt fogadja. A jobb szélen egy TVSS Ground feliratú csavart találunk, amely arra való, hogy a szünetmentes tápegység és az egyéb, túlfeszültség-védelmet kínáló eszközök megfelelő pontjait összekapcsolhassuk, így azok a UPS földelését használják.

Lejjebb haladva hat darab, túlfeszültség-védett IEC 320 C130-as aljzatot találunk, amelyekbe speciális kábelek csatlakozhatnak. A mellékelt két tápkábellel a monitort és az asztali számítógépet könnyedén rákapcsolhatjuk a szünetmentes tápegységre, ám a modem, a router, a switch és egyéb olyan eszköz, amelyek adaptert, vagy speciális tápkábelt használnak, már fejtörést okozhatnak. Az egyik lehetséges megoldás, hogy venni kell szerelhető IEC 320 C13-as lengődugót, illetve egy ugyancsak szerelhető villás lengődugót, amelyekből egy háromeres 230V-os kábel segítségével átalakítót készíthetünk, így akár normál 230V-os kapcsolós elosztót is használhatunk a szünetmentes tápegységhez. Radikálisabb megoldás, ha az elosztó lengődugóját levágjuk és a helyére szerelhető IEC 320 C13-as lengődugót szerelünk – ez is járható út. Mi személy szerint több „átalakító közdarabot” is készítettünk, hogy a terhelés lehetőleg ne egy aljzaton keresztül érje a szünetmentes tápegységet. Az alábbi képen pont egy ilyen „speciális szerelt kábel” látható. Ehhez hasonló barkácsolásnak mindenki csak saját felelősségére kezdje neki. Az ebből eredő esetleges károkért és sérülésekért nem vállalunk felelősséget.

A konnektorok alatt találunk egy fura kis műanyag dobozt, amelynek nyitható tetején egy akkumulátor piktogram látható. Ezzel a szerkezettel leválaszthatjuk az akkumulátort a rendszerről, amit mind UPS szállítás, mind akkumulátorcsere alkalmával érdemes elvégezni. Mellette egy szabványos IEC 320 C14-es aljzat lapul – ilyennel találkozhatunk az asztali számítógépek tápegységének hátulján is. Jobbra egy túlterhelésvédő biztosíték van, ami megvédi a szünetmentes tápegységünket a túlterhelés okozta károsodástól. A sort a Smart Slot névre keresztelt bővítőhely zárja. Utóbbi különböző bővítőkártyákat fogad, amelyekkel helyi számítógépes hálózatra kapcsolhatjuk a szünetmentes tápegységet, így távolról is menedzselhetjük. Egyes bővítőkártyák részletes diagnózist is kínálnak a szünetmentes tápegység pillanatnyi állapotával kapcsolatban.

Az UPS stabil gumilábakon áll, amelyek megakadályozzák, hogy a termék csúszkáljon a különböző felületeken – igaz, a nagy súly miatt alap esetben is nehezen lehet csúszkálásra bírni, hát még gumilábakkal. De ezt csak úgy zárójelben.

Most, hogy a hardver legfőbb tulajdonságaival megismerkedtünk, vessünk néhány pillantást a gyári szoftverre is. A bemutató végén egy sokak számára hasznos trükkről is lerántjuk a leplet, amelynek köszönhetően könnyedén megoldható, hogy a szünetmentes tápegység ne csak a számítógépeinkkel, hanem hálózati adattárolónkkal is együttműködjön.

A szoftver és egy hasznos tipp

A szoftver

A szünetmentes tápegységhez tartozó szoftverek a mellékelt telepítő lemezen találhatóak. Amennyiben azonnal a lehető legfrissebb verziót szeretnénk mindegyik szoftverből telepíteni, látogassunk el a gyártó hivatalos weboldalára és töltsük le a legfrissebb kiadásokat. Utóbbi forrást az esetleges firmware frissítések miatt is érdemes olykor-olykor felkeresni.

A PowerChute névre keresztelt alkalmazáscsomag korábbi cikkünkből már ismerős lehet: akkoriban a PowerChute Personal Edition járt a tesztelt UPS-hez, mostani tesztünk főszereplőjéhez pedig a PowerChute Business Edition legfrissebb kiadását kaptuk.

A hálózat összes PC-jére telepíteni kell a Windows Agent szoftvert - ezekre a konfigurációkra a WindowsConsole-t is telepíthetjük. A Windows Server alkalmazást csak egy gépre kell telepíteni, méghozzá arra, amelyhez kapcsolódik a szünetmentes tápegység - akár USB porton, akár RS232-es porton keresztül. A szervernek kinevezett PC-ről így lehetőség nyílik az egyes Agent-ek különböző beállításainak menedzselésére. 

A szoftver rengeteg mindent tud. Többek között nyomon követhetjük a fogyasztást - akár forintosítva is - menedzselhetjük az egyes konfigurációkat, a szerver esetében időzített ki- és bekapcsolási időpontokat adhatunk meg, beállíthatjuk, hogy áramszünet esetén mennyi idő után és milyen módszerrel - leállítás, hibernálás - álljanak le a hálózat konfigurációi. Az alkalmazás segítségével a szünetmentes tápegység diagnosztizálására és tesztelésére is van mód. Engedélyezhetjük, illetve letilthatjuk a hangjelzést áramkimaradás esetén, valamint beállíthatjuk, hogy milyen alacsony és milyen magas hálózati feszültségszintnél avatkozzon be a szünetmentes tápegység.

Összességében a beállítások elvégzése egyszerű, az alkalmazás kezelése pedig szinte gyerekjáték. A különböző beállításokat webböngészővel is elérhetjük a szerveren, méghozzá jól áttekinthető, könnyen kezelhető felhasználói kezelőfelülettel. Ezt láthatjuk a fenti képen.

Számoljunk le a pénztárca-apasztó készenléti állapottal

Sok helyen olvashatjuk, illetve sok helyről hallhatjuk, hogy érdemes áramtalanítani minden olyan készüléket, amely rendelkezik készenléti állapottal, ha hosszabb ideig nem használjuk. Összességében egy háztartás éves szinten ezzel a gyakorlattal elég sok pénzt megspórolhat - és ez a tény akkor is igaz, ha sokan csak legyintenek rá. Sok kicsi bizony ebben az esetben is nagyon sokra megy.

Mi a következőt találtuk ki a problémára. Adott ugye a szünetmentes tápegység, amelynél két tápkábelen két különböző PC foglal helyet. Az egyik tápkábelre és a hozzá kapcsolt elosztóra az Intel Atom alapú konfigurációt, a NAS-t, a külső merevlemezeket, a routereket és a switchet csoportosítottuk, míg a másik kábelen és a hozzá tartozó elosztón az i7-es PC és a hozzá tartozó monitor "leledzik". Utóbbival nem foglalkozunk, hisz mivel ritkán használjuk, így általában áramtalanítjuk a kapcsolós elosztót, így nincs készenléti fogyasztás. Hogy a napi használatban lévő eszözök elosztóinál ezt ne kelljen eljátszani, beiktattunk egy digitális időkapcsolót, amely napi szintű programozhatóságot kínál.

Hogy a fenti elv érthető legyen, vegyünk szemügyre egy példát. Az időkapcsoló mondjuk reggel 6:50-kor bekapcsol, majd a PC 6:55-kor, a NAS pedig 7:00-kor szintén elindul az előre beállított bekapcsolási időzítésnek köszönhetően. A nap végén, éjjel 0:05 perckor elmegy aludni a PC, a NAS pedig 0:10 perckor követi. Az időkapcsoló - az esetleges Windows frissítések miatt - 0:30 perckor áramtalanítja az elosztókat.

Egyszerű megoldás, de hosszabb távon megéri - még úgy is, ha a digitális időzítő bekerülési költségét is szem előtt tartjuk.

[bold]No, de mi legyen a NAS-sal? Honnan tudja, hogy elment az áram?

[/bold]

A fenti kérdés joggal merül fel mindenkiben, aki rendelkezik hálózati adattárolóval. A dilemma oka egyszerű: a szünetmentes tápegység - a megfelelő bővítőkártya megvásárlása nélkül, ami 70E-90E forint közötti összegbe kerül - egyszerre csak egyetlen egy konfigurációhoz kapcsolható USB 2.0-s vagy RS232-es porton keresztül. Mivel alap esetben hálózati támogatás nincs, így teljes mértékben meg vagyunk lőve: vagy a PC-t, illetve PC-ket kapcsolja ki a szünetmentes tápegység egy-egy áramszünet alkalmával, amikor az akkumulátor töltöttségi szintje az előre meghatározott szint alá apad, vagy a NAS-t - más választás látszólag nincs.

Mielőtt belecsapnánk a közepébe, érdemes megjegyezni, hogy az általunk használt Synology NAS esetében lehetőség van hálózati UPS IP címét megadni, de ez a funkció úgy nem működött, hogy az APC Windows Server szoftverével ellátott konfiguráció IP címét megadtuk: áramszünet esetén a NAS nem értesült arról, hogy ideje lenne kikapcsolnia, mert az UPS akkumulátora már igencsak merül. Sajnos ez nem túl meglepő, de kár búsulni, hiszen már megvan a megoldás a problémára!

Mire jó egy ingyenes szoftver, meg némi kutatás: bemutatkozik a WinNUT

A fenti helyzetet a külföldi fórumokon való kutakodással oldottuk meg, amelynek eredményeként rátaláltunk a WinNUT alkalmazásra. A szoftver ingyenes és túlzás nélkül egyszerű, mint egy faék. Na jó, utóbbi kijelentés azért valahol mégiscsak túlzás, mert megfelelő leírást nem találtunk a szoftverhez, ami működne a rendelkezésre álló infrastruktúrával, így az apró információmorzsákat kellett összegyűjteni annak érdekében, hogy a próbálkozásokat végül siker koronázza.

WinNUT - Az első lépések

Miután innen letöltöttük a WinNUT legfrissebb kiadását, telepítsük azt minden PC-re a hálózaton. A szoftvernél ki kell pipálni az "Install As Service" opciót, a kikapcsolás módját pedig "Forced"-re érdemes állítani. Ez utóbbi, azaz a kikapcsolási módnál tapasztalt lehetőségek alapján sajnos egy kis üröm vegyül az örömbe: hibernálásra nem lehet hatékonyan alkalmazni a szoftvert. Hibernálásnál a rendszert az alkalmazás szépen hibernált állapotba küldi, de ahogy ismét bekapcsoljuk a konfigurációt, az operációs rendszer betöltődése, valamint a WinNUT szolgáltatás elindítása után ismét hibernálódik a rendszer, legalábbis mi 64-bites és 32-bites Windows 7 operációs rendszerek alatt ezt tapasztaltuk.

A normál leállítás - amit a felhasználó megszakíthat, ha a felugró párbeszédablakon a "cancel" gombra kattint - sem mindig hatékony, ha sok alkalmazás van megnyitva és valamelyik véletlenül nem válaszol, így ha biztosra akarunk menni, akkor érdemes a Forced vagy Forced if Hung opciókat választani - utóbbi a nem válaszoló alkalmazásokat erőszakosan bezárja. Az "erőszakos" leállítás egyébként még mindig jobb, mint a szabálytalan vagy a sikertelen leállítás. Egyébként pedig a tartási idő ismeretében érdemes munkáinkat folyamatosan menteni áramszünet esetén, így ha a szünemtentes tápegység akkumulátora eléri a kritikus szintet, nem okoz majd problémát az alkalmazások erőszakos leállítása.

Jöhet a NAS beállítása

Ha az említett beállításokat elvégeztük, akkor mielőtt még az "Apply and Start WinNUT" gombra kattintanánk, állítsuk be a NAS-t is. A WinNUT Configuration Tool-t ne zárjuk be, még szükség lesz rá.

 Mi csak egy Synology NAS-sal tudtuk kipróbálni a szoftvert, így most ennek beállítását mutatjuk be.

A NAS webes kezelőfelületén - esetünkben a Synology DiskStation Manager-ben - a vezérlőpultban a tápfeszültség menün belül megtaláljuk a szünetments tápegységgel kapcsolatos beállításokat (UPS menüpont). Itt engedélyezzük a szünetmentes tápegység támogatását, majd állítsuk be, hogy mikor kapcsolja le a rendszer a klienseket. Érdemes 2-4 percre állítani az időzítést, hogy legyen idejük kikapcsolni a PC-knek. Esetünkben a példa fotón "Alacsony akkumulátorszintig" beállítás látható.

Amennyiben ezzel megvagyunk, utána meg kell adni a hálózatban található PC-k IP címét, így ezeket "vezérelni fogja" a NAS, pontosabban a PC-ken futó WinNUT kliensnek mindig elküldi majd a státuszfrissítést, amely alapján a szoftver megteheti a szükséges lépéseket. Most, hogy ezekkel a beállításokkal megvagyunk, jöhet a mélyvíz.

[italic][bold]WinNUT - A konfigurációs fájlok létrehozása, illetve a meglévő fájlok tartalmának módosítása

[/bold][/italic]

A viszonylag egyszerű bemelegítés után most létre kell hoznunk a WinNUT kliens működéséhez szükséges konfigurációs fájlokat, bennük a megfelelő tartalommal, valamint a meglővő konfigurációs fájloknál is eszközölnünk kell néhány módosítást. Ezeken múlik, hogy működik-e majd a rendszer, vagy sem.

Először is keressük fel a ProgramFiles(x86) könyvtárat - mi 64-bites operációs Windows 7-es operációs rendszerrel dolgoztunk, de a szoftver 32-bites - majd keressük meg a WinNUT mappát. A mappán belül találunk néhány fájlt, ezeket egyelőre ne bántsuk. Ha TotalCommandert használunk, SHIFT+F4 billentyűparanccsal hozzunk létre egy új fájlt, amelynek a neve legyen ups.conf. A fájlban az alábbi tartalmat helyezzük el:

[italic][bold]

[ups]

       driver = apcsmart

       port = auto

       pollinterval = 10

       desc = "UPS"[/bold][/italic]

Ezután a fent ismertetett módszerrel hozzunk létre egy újabb fájlt, aminek a neve legyen upsd.users. Ebbe a fájlba az alábbiakat pakoljuk (a jelszót megváltoztathatjuk, de a későbbiekben ezt  a konfigurációs fájl módosításakor majd vegyük vigyelembe és a saját jelszavunkat használjuk):

[italic][bold][monuser]

       password  = Ge89JhőÜs

       allowfrom = localhost

       actions   = SET

       upsmon master[/bold][/italic]

Ha ezzel megvagyunk, akkor már csak egy fontos teendő van. Keressük meg a mappában az upsmon.conf fájlt és nyissuk is meg szerkesztésre. A fájlba szúrjuk be az alábbi sort:

MONITOR ups@192.168.1.64 1 monuser Ge89JhőÜs slave

Értelemszerűen az IP cím helyére saját NAS-unk IP címét írjuk, a jelszóhoz pedig az általunk fentebb megadott jelszót. Ha ezzel megvagyunk, mentsük el a fájlt. A WinNUT Configuration Tool "Apply and Start WinNUT" gombjára most már rákattinthatunk és ezzel a lendülettel újra is indíthatjuk a PC-ket. Az újraindítás után szimuláljunk áramszünetet - húzzuk ki a konnektorból a szünetmentes tápegység tápkábelét - majd figyeljük, hogy minden konfiguráció kikapcsol-e. Amennyiben a fenti leírást szóról-szóra követtük, úgy hiba nélkül le kell állniuk a PC-knek a NAS menüjében megadott idő után. Ha kevésbé radikális módszerrel szeretnénk ellenőrizni, hogy rendben működik-e a kapcsolat a NAS és a WinNUT kliensek között, akkor látogassunk el a WinNUT könyvtárba és keressük meg a WinNUTUpsMon.log fájlt. A fájlt megnyitva láthatjuk, hogy létrejött-e a kapcsolat az adott WinNUT kliens és a NAS között.

Részlet az említett fájlból, amit félig-meddig már magyarítottunk:

[italic][bold]Level    ALERT 01/28/2012 19:42:19 WinNUTUpsMon Service is starting to monitor UPS

Level   NOTICE 01/28/2012 19:43:23 A kapcsolat létrejött.[/bold][/italic]

A WinNUTUpsMon.log fájl idővel nagyon meghízik, így bizonyos időközönként érdemes a tartalmát törölni.

A fenti tipp biztos, hogy működik Netgear NAS-oknál is, hiszen kutakodásunk alkalmával ezekhez a NAS-okhoz is találtunk WinNUT-os leírást. Bár a WinNUT hasznos, kétségtelen tény az is, hogy egyelőre nem hibátlan. Az erőszakos leállításon kívül jelenleg nem működik más opció, de még ez is jobb, mint kommunikáció hiánya miatt történő szabálytalan, esetlegesen adatvesztéssel is járó leállítás.

Az igazsághoz hozzá tartozik, hogy a NAS-ra kapcsolt szünetmentes tápegységet Windows alól a gyári szoftverekkel nem érjük el, így részletes diagnosztikára csak a termék LCD kijelzőjén keresztül van mód. A töltöttséggel kapcsolatos állapotot a NAS webes kezelőfelületén is ellenőrizhetjük.

Ha arra gondolunk, hogy így megspóroltunk egy méregdrága bővítőkártyát, akkor azért mégsem állunk olyan rosszul.

Zajszint, tartási idő, fogyasztás

[bold]Tapasztalatok - Zajszint, tartási idő, fogyasztás

Zajszint

[/bold]

A Smart-UPS család 750VA-es tagja alaphelyzetben, teljesen feltöltött akkumulátornál csak alig hallhatóan "serceg": ezt a jellegzetes hangot csak közelről, csendes szobában halljuk. Ha átvált a rendszer akkumulátoros módba, akkor az inverter "zizegése" már jóval erőteljesebb hanghatásként jelentkezik, de korábbi tesztünkben hallottunk már ennél hangosabb megoldásokat is. Akkumulátortöltésnél jelentős zajszint nincs, csak csendes szobában lehet hallani a halk sistergést/zizegést, de ez szerencsére abszolút nem zavaró. Az akkumulátortöltés alkalmával a nyugalmi 35,5-36,9 Celsius fokos üzemi hőmérséklet felugrik egészen 44 Celsius fokig és a termék háza is elkezd átmelegedni, de ez sajnos természetes jelenség. Forróságról nem beszélhetünk. Összességében a zajszinttel és az üzemi hőmérséklettel elégedettek voltunk, itt nincs semmi baj.

Tartási idő

A másik fontos szempont - ami talán még a zajszintnél is fontosabb - az az, hogy egy adott konfigurációt mennyi ideig tud akkumulátorról táplálni a rendszer. Első körben egy energiatakarékosabb rendszert kapcsoltunk a szünetmentes tápegységre, amely az alábbi összetevőkből állt:

[list type="unordered"]

[/list]

A fenti rendszer üresjáratban 100-105 watt közötti fogyasztással terhelte a szünetmentes tápegységet. Üresjárat mellett megvizsgáltuk, hogy meddig bírja akkumulátorról a szünetmentes tápegység, eredményként 40 perc 45 másodpercnyi tartási időt mértünk. Ekkor teljes lemerülésig hajtottuk az akkumulátort.

Második körben a pici PC-t egy Core i7-920-as processzorral, 12 GB-nyi memóriával, SSD-meghajtóval, Radeon HD 4890-es videokártyával és 550W-os Enermax MODU 87+-os tápegységgel ellátott konfigurációval helyettesítettük, minden más maradt változatlan. Az üresjárati fogyasztás a csere hatására 227,5 wattra ugrott. Ennek megfelelően csökkent az áthidalási idő is: a fenti konfigurációt és a fentebb említett összetevőket 18 perc 32 másodpercig tudta üzemeltetni a szünetmentes tápegység. Végül azt is megnéztük, hogy mi a helyzet, ha a fentebb említett összes eszközt rákapcsoljuk a szünetmentes tápegységre: ekkor 275 wattos átlagfogyasztás mellett 13 perc 22 másodpercig üzemelt a rendszer akkumulátorról.

Fogyasztás

Érdekességképpen azt is megvizsgáltuk, hogy hogyan alakul a szünetmentes tápegység fogyasztása, hiszen biztos, hogy ez az információ is sokakat érdekelhet. Teljesen lemerült akkumulátornál, rákapcsolt fogyasztók nélkül 84,5 wattos fogyasztás mellett üzemelt a szünetmentes tápegység. Az akkumulátor teljes feltöltődése után a szünetmentes tápegység üzemi fogyasztása 10,5 és 11,4 watt közé csökkent. A pillanatyi fogyasztás az említett két érték között ugrált, így kis túlzással 10,95 wattos átlagfogyasztásról beszélhetünk. Áramszünet-mentes időszakban utóbbit kell alapul venni. Ha a szünetmentes tápegységek az LCD menün keresztül kikapcsoljuk, akkor ebben a "kikapcsolt állapotban" 6,2W-os fogyasztást tapasztalhatunk.

Végszó

Az APC Smart-UPS családjának 750VA-es tagja összességében bőven elegendő tartási időt biztosított rendszerünk számára, de ez nem is meglepő, hisz kiválasztása előtt számba vettük a komponensek fogyasztását és ennek megfelelően választottuk ki tesztalanyunkat. UPS kiválasztásánál érdemes hasonlóképpen eljárni, azaz a feltétlenül szükségeshez képest érdemes túlméretezni a szünetmentes tápegységet, hogy később, például egy esetleges rendszerbővítés alkalmával se érjen minket kellemetlen meglepetés.

Az SMT750I modell halkan üzemel, még akkumulátoros módban is bőven elviselhető a zaja, emellett kezelése is egyszerű - egyszóval nem lehet rá egyetlen rossz szavunk sem. A mellékelt szoftverrel a helyi hálózat PC-i gond nélkül vezérelhetőek, így áramszünet esetén az alkalmazás mindegyik PC-t ki tudja kapcsolni a megadott idő után - ha mindent megfelelően állítottunk be. Most már az sem lehet akadály, ha NAS is van a rendszerben, hiszen az előző oldalakon olvasható tippel hatékonyan megoldhatjuk a vezérlés kérdését. Utóbbi lehetőség persze kompromisszumokkal jár, de cserébe nem igényli a plusz bővítőkártyát - amelynek ára egyébként 80E forint magasságában van.

A Smart-UPS sorozatba tartozó termék az aktív PFC-s Chieftec tápegységekkel is jóban van, mint ahogy minden olyan 230V-os eszközzel, ami egyébként konnektorból üzemel. Utóbbiaknál persze oda kell figyelni arra, hogy a tápegységet ne terheljük túl.

A tesztpéldánynak a tapasztaltak alapján nyugodt szívvel odaítéljük az ajánlott vétel plecsnit!