Szemek nélkül is láthatnak egyes kígyókarúak

A tengericsillagokhoz hasonló kinézetű állatok ráadásul a vizsgálatok valahogyan a színváltással összefüggésben valósítják meg a látást.

Szemek nélkül is láthatnak egyes kígyókarúak

A szakértők egy ideje már tudják, hogy a kígyókarúak testén szerteszét fényreceptorok találhatók, az azonban mostanáig nem volt világos, hogyan használják ezeket az állatok. Lauren Sumner-Rooney, az Oxfordi Egyetem kutatója kollégáival két szoros rokonságban álló kígyókarú fajt vizsgált meg, az Ophiocoma wendtii és az O. pumila nevű fajokat. Mindkét fajra jellemzőek a fotoreceptorok, ugyanakkor mindkettőre igaz az is, hogy az egyedek erősen fénykerülők, és életük javát sziklák alá rejtőzve töltik.

Sumner-Rooney arra volt kíváncsi, hogy vajon a kígyókarúak képesek-e bármiféle részletgazdagabb „látásra”, vagy pusztán csak azt érzékelik, hogy van-e fény vagy nincs. A kísérletek során kiderült, hogy az O. wendtii képes különféle intenzitású fényforrásoknak megfelelően orientálni magát, míg az O. pumila nem tudja megvalósítani ugyanezt.

Galéria megnyitása

A kutatók a vizsgált állatokat egy 60 centiméter átmérőjű, hengeres tartályba helyezték. A tartály falát egy keskeny sávban feketére színezték, majd fehér szegélyt vontak a sáv köré, míg a fal többi részét meghagyták szürkének. Mivel a fekete és fehér részek nagyon közül voltak egymáshoz, a róluk visszaverődő fény interferálva a szürke részekkel azonos intenzitást eredményezett. Ez azt jelenti, hogy egy pusztán a fotonok jelenlétét érzékelni képes állat nem lehet képes azonosítani a fekete sáv helyét a tartályban. Az O. pumila esetében így is történt, az O. wendtii azonban megtalálta a sötétebb sávot, és elindult felé, hogy jobb búvóhelyet találjon.

A szakértők véleménye szerint az eltérő fényérzékelés azzal lehet összefüggésben, hogy az O. wendtii színt vált, míg a másik faj nem képes erre. A fényérzékenyebb kígyókarú faj tagjai fényben vöröses-barnás színűek, a sötétben viszont halvány bézs színt vesznek fel. Az állatok kültakarójának mikroszkópos és RNS-vizsgálata során az is kiderült, hogy a pigmenteket tartalmazó sejtek összeszűkítik a fényreceptorokat, így azok csak kevesebb irányból képesek a beérkező fotonokat érzékelni. Ez pedig valószínűleg egyfajta „térlátást” biztosíthat számukra, részletesebb információkat biztosítva környezetük kontrasztosságáról.

Galéria megnyitása
Összeszűkített fotoreceptor (A, D, G)

Sumner-Rooney szerint az O. wendtii ezen képessége megkönnyíti számára, hogy biztos rejtekhelyet keressen az olyan vizuálisan összetett élőhelyeken, mint a korallzátonyok. További érdekesség, hogy a szintén a bőrükkel „látó” tengerisünök esetében is léteznek a fotoreceptorokat korlátozó, irányító pigmenttartalmú sejtek, így lehetséges, hogy esetükben is hasonló a fényérzékelés mechanizmusa, bár az egyelőre egyik állat esetében sem világos, hogy ez pontosan hogyan zajlik.

Neked ajánljuk

Kiemelt
-{{ product.discountDiff|formatPriceWithCode }}
{{ discountPercent(product) }}
Új
Teszteltük
{{ product.commentCount }}
{{ voucherAdditionalProduct.originalPrice|formatPrice }} Ft
Ajándékutalvány
0% THM
{{ product.displayName }}
nem elérhető
{{ product.originalPrice|formatPriceWithCode }}
{{ product.grossPrice|formatPriceWithCode }}
{{ product.grossPrice|formatPriceWithCode }}
{{ product.displayName }}

Tesztek

{{ i }}
{{ totalTranslation }}
Sorrend

Szólj hozzá!

A komment írásához előbb jelentkezz be!
{{ orderNumber }}
{{ showMoreLabelTranslation }}
A komment írásához előbb jelentkezz be!
Még nem érkeztek hozzászólások ehhez a cikkhez!
Még nem érkeztek hozzászólások ehhez a cikkhez!
Segíts másoknak, mondd el, mit gondolsz a cikkről.

Kapcsolódó cikkek

Magazin címlap