2611 - iPon Black Friday - All-in

A legidősebb nem a permafrosztból előkerült genetikai állomány egy barlangi medve apró fülcsontjából származik, amely a kaukázusi Kudaro-barlangok egyikéből került elő. Az újonnan szekvenált genom révén a kutatók új információkat derítettek ki a barlangi medvék evolúciójával kapcsolatban.

Axel Barlow, a Nottinghami Trent Egyetem paleogenetikusa, a leletről beszámoló tanulmány első szerzője szerint a DNS sikeres kivonásával és szekvenálásával új távlatok nyílhatnak meg az ősi genomok permafroszton kívüli kutatásában. A kérdéses barlangi medve genomja ugyanis hétszer korábbi volt, mint amivel kutatócsoportja eddig találkozott, ami jól demonstrálja, hogy bizonyos esetekben a genomikai adatok akár 300 ezer éven túl is megőrződhetnek a mérsékeltebb éghajlatokon. (Az állandóan fagyos területeken, ahogy arról nemrégiben írtunk, már több mint egymillió éves csontokból is nyertek ki szekvenálható genomot.)

A barlangi medvék a pleisztocén alatt egész Eurázsiában elterjedtek voltak, majd 25–27,8 ezer évvel ezelőtt végleg kihaltak. Az állatok nagyobbak voltak a barna medvéknél, nagyjából másfél tonnásra nőttek meg, és vélhetően mindenevők lehettek. A barlangi medvék és a ma élő medvék, így a barna medvék és a jegesmedvék egy közös őstől származnak, és fejlődésük nagyjából 1 millió évvel ezelőtt válhatott külön, bár a szakértők bizonytalanok abban, hogy pontosan mikor. Ennek megállapítását az is megnehezíti, hogy a különböző fajok között a fejlődési ágak szétválása után is gyakori volt a kereszteződés, ami egyébként ma is meglepően gyakorinak számít.

Galéria megnyitása

A kaukázusi fülcsont a pleisztocén középső időszakából származik, és a benne található DNS annak köszönheti kiváló állapotát, hogy a barlangban, ahol megtalálták nagyjából egyenletes és alacsony hőmérséklet, illetve páratartalom volt jellemző az elmúlt évezredekben. A másik ok, hogy a kérdéses csontrész az emlős csontváz legkeményebb csontjainak egyike, így különösen jó eséllyel őrzi meg a genetikai állományt.

A szekvenálás során a szakértők több milliárd rövid DNS-fragmentumot vizsgáltak meg és illesztettek össze, miután kigyomlálták az állományból a medvétől független genetikai elemeket, amelyekkel az elmúlt 360 ezer évben szennyeződött a lelet. Referenciaként egy mai jegesmedve genomját használták a munka során.

Az egyik fontos kérdés a DNS elemzése során az volt, hogy a kérdéses barlangi medve mennyiben hasonlított az utolsó időszak barlangi medvéire, amelyek 50 ezer évvel ezelőtt vagy még később éltek ugyanebben a régióban, és hogy mit árul el mindez a korábbi evolúcióról. Ennek érdekében ilyen frissebb genomokkal is összevetették a leletből nyert genetikai állományt – mind a mitokondriális, mind a sejtmagi genomot. Ebből az összevetésből, és más, mai medvegenomok összehasonlítása nyomán az derült ki, hogy a barlangi medvék és a modern medvék evolúciója nagyjából 1,5 millió éve vált külön.

Érdekes módon ez a szétválás és a barlangi medvék körében megfigyelhető leszármazási ágak szétválása jellemzően a jégkorszakon belüli hidegebb időszakok elejére tehető, vagyis úgy tűnik, hogy az éghajlati viszonyok kulcsszerepet játszottak a barlangi medvék evolúciójában. Az elemzésekből ugyanakkor az is kiderül, hogy a kereszteződések gyakorlatilag folyamatosan voltak a fajok és fajok belüli ágak között.

Hírlevél feliratkozás
A feliratkozással elfogadom a Felhasználási feltételeket és az Adatvédelmi nyilatkozatot.

4 hozzászólás

A komment írásához előbb jelentkezz be!
Meteoreso
Meteoreso
2021. márc. 2. 19:13
#2

Létezik teljes mamut dög még sztéket is ehettek volna belőle amikor megtalálták a jégbe fagyva mégsem csinátak belőle elefánttal mamutot.

Ezek a fránya emberi törvények amik tiltják a  klónozást.

Szerintem itt nem a teljes DNS kinyeréséről van szó hanem a dns törefezett darabokban találják

amit ki lehetne pótolni a medve genomjával vagy addig rakosgatod a kis töredékeket mint a puzzlet hogy kirakod. De nem hiszem hogy annyira nagy a z evolúciós változás hogy megéri.

Egy dolgban viszont érdekes az ősleletek. Az ember genomjára hatással vannak a vírusok, ma már nem élő vírusokra is immunasok vagyunk  viszont fordítva is igaz lehet ők még azokra is immunisak amikre mi már nem...  Ősvírust az emberiségnek a leletekből az kell még ide :))))

Kovid ie 30000 :D

Renhoek
Renhoek
2021. márc. 28. 0:05

@Meteoreso A mára eltűnt vírusokra nem vagyunk immunisak egyáltalán. Egyszerűen csak pl az oltásnak hála eltűntek, kialakult a nyájimmunitás...de valójában ez azt jelenti, hogy 1-2 generációval később már 100% senki nem immunis rá. Még abban az esetben sem, ha az antitestek és memória B-sejtek hosszú évekig, évtizedekig fennmaradnak.

Tehát a nyájimmunitás nem jelent egyáltalán egyéni szinten immunizációt. Azt minden embernek magának kell felépítenie születéstől fogva. Nem öröklődik pl a vírusok elleni immunitás. A babának a veleszületett immunrendszere van, ami mindenre támad. Viszont oltásokkal és áteséssel a tanult immunitása is kialakul.

manbali82
manbali82
2021. márc. 2. 17:11
#1

Vajon ha már ennyire nagy arcok és ennyire unatkoznak (és ezért jó sok pénz üti a markukat), miért nem keltik életre?

Nem hiszem hogy innentől kezdve nagy vasziszdasz lenne egy mai barna medvével kihordatni a módosított genomú petét...

Az igazán nagy vadasparkok tuti vevők lennének 1-2 barlangi medvére, és nem gyenge látogató vonzó dolog lenne :)

de ugyan ez a kérdés a mamuttal kapcsolatban is... meg még jó pár kihalt óriás emlőssel

peti19870621
peti19870621
2021. márc. 2. 21:50

@manbali82  Ugyanaz az esett, mikor egy angol masztiff nyalja a pofánkat.. -Óriási. -Képzeld mekkora  piaci vissza esést okozna, ha mamutok ugyan ekkora nyelvvel, egy nyalással kiszorítanák az eddigi bányász dömpereket a kitermelésből.. Frédi dinója nem örülne neki.. .https://en.wikipedia.org/wiki/Mastiff.

Vissza az oldal tetejére