Réges-rég egy messzi-messzi 1995-ben, a Lucasarts új játéka alapjaiban változtatta meg a videojátékok piacát. Az új, akkor még Doom-klónnak számító cím olyan addig „elképzelhetetlen” újításokat hozott magával, mint a fel és lefelé célzás, az ugrás, guggolás vagy a lépcsők segítségével több szintesre tervezett pályák.
A cél sem annyi volt immár, hogy a megfelelő kulcs magtalálása után elérjünk a kijáratig és extra csavart jelentett például a hírhedtté vált csatornás pálya, ahol a vízszint csökkentésével és emelésével oldhattuk meg a kijutást. Mindehhez a cég a saját fejlesztésű Jedi engine-t használta, amit kifejezetten a Dark Forces-hez készítettek és az Outlaws-ban használták még – érdekesség, hogy a Dark Forces II. már egy újabb motort használt, ami szintén saját volt és a Sith engine nevet kapta.
A Dark Forces sikere a franchise-nak is nagyon jól jött, mivel tovább növelte az addigi konzolos játékok sikereit és ott volt mögötte a mára klasszikussá nemesedett és a maga nemében ugyanolyan zseniális X-Wing és a Star Wars: Rebel Assault is 1993-ból. A történet az Új remény és a Birodalom visszavág között játszódik, a főszereplő Kyle Katarn, aki birodalmi ügynökből lett zsoldos és első küldetéseként a Halálcsillag terveit lopja el a lázadóknak a Danuta bolygón található titkos birodalmi bázisról. Ennek következményeivel mindenki tisztában van, aki valaha látta a filmek klasszikus első két részét.
A Birodalom azonban egy újabb projekttel, egy még félelmetesebb fegyverrel áll elő, amit Dark Troopernek neveznek. Itt van egy kis kavarodás, hogy mit is rejt valójában ez a kísérleti egység, ugyanis a játékok, könyvek, sorozatok önmagukban is jól meg tudják kavarni a SW világát, de a kanon és legends kettébontás csak tovább növelte ezt a káoszt.
Egyfelől egy ember által viselt csatapáncél volt az eredeti ötlet, de a DT szériájú harci droidok is nagyon hasonlóak. Emellett a 2-4. generációig nem csak sokféle változáson mennek át ezek az egységek, de komoly hasonlóságot mutatnak a Purge trooperekkel is. Kanonikussá a The Mandalorian 2. évedában vált, amikor is a harmadik generáció már ténylegesen harci droidokat jelent, majd egy negyedik generációs egységből Moff Gideon készít csatapáncélt magának.
A Nightdive csapata által elvégzett remaster egész jól sikerült. A grafikai felturbózás, beleértve a CGI átvezetőket főként akkor látványos, ha visszaváltunk az eredeti 1995-ös verzióra. Emellett a játék widescreen és kontroller támogatást is kapott és nagyon sokan értékelni fogják azokat az archívumból előkerült kincseket, amiket hozzácsaptak a remasterhez. Koncepciórajzok, skiccek, az UI tervezés előzményei, színpaletták full HD szkennjei és képernyőmentései kényeztetik el a rajongókat, de a hab a tortán a The Avenger bónusz pálya, ami egy csillagromboló fedélzetén játszódik és eredetileg a CES résztvevői számára készítették játszható demónak.
Van néhány dolog amire még ráfért volna egy kis csiszolás vagy ötletelés, hogy miként lehetett volna többet kihozni belőle, bár az is igaz, hogy a Nightdive több helyen is nyilatkozott arról, hogy ez a remaster rengeteg fejfájást okozott nekik a sokféle 2D, 3D jellegű, átvezetőket, animációkat is érintő megoldásai miatt. Ennek köszönhető, hogy a 2D-s animált jelenetek néhol furcsán néznek ki és a régebbi MIDI hangokat is mintha túlságosan is retróvá akarták volna „újítani” néhol.
A mai játékosoknak pedig szokatlan és frusztráló lehet az a csavaros és feleslegesen bonyolult pályatervezés, amibe részben a Boltgun is belefutott, de itt is komoly eltévedéseket, rengeteg ide-oda rohangálást és fejvakargatást okozhat, mire megtaláljuk a továbbjutást vagy a kijáratot.
Letagadhatatlan nosztalgiafröccs a Dark Forces és a jobb grafika nem csak az új retró hullám előtt lehet főhajtás, de látszik, hogy komoly erőfeszítést kapott a modernizálásre törekvés is. Összességében tisztességes munkát végzett a Nightdive Studios, de egy mai FPS játékos valószínűleg sikítva menekül el a játék elől. Ez viszont egyáltalán nem baj, a célközönséget ismerve a Star Wars rajongói és azok, akik az eredetivel is játszottak bőven elég érdeklődést mutatnak a remaster felé.
A nosztalgia és az extra archív csemegék, valamint a The Avenger extra pálya a gyűjtők számára is érdekessé és értékessé teszi a játékot és így mindenki találhat valamit benne, amiért újra Kyle Katarn bőrébe akar bújni. Már csak egy Jedi Knight: Dark Forces II remaster kell, hogy teljes legyen sorozat és ha valaki listát ír jövőbeli felújítandó Star Wars játékokról, a Rebel Assault is felkerül rá, ugye?
