Ahogy arról előző héten beszámoltunk, problémák léptek fel a Hubble űrtávcsővel, a 28 éves űreszközben ugyanis a pozícionálást végző rendszer giroszkópjai közül egy újabb mondta fel a szolgálatot. A NASA biztonsági módba állította a teleszkópot a probléma megoldásáig, amelynek ideje alatt a megfigyelések értelemszerűen szünetelnek.
A szakértők a napokban kísérletet tettek a tartalék giroszkóp aktiválására, hogy amíg az elromlott giroszkóp vizsgálják, addig is lehessen észlelni az űrtávcsővel. Ez az eszköz azonban nem működött megfelelően, így a Hubble továbbra is biztonsági üzemmódban van. Ha sem a tartalékot, sem az eredeti giroszkópot nem sikerül megszerelni, a Hubble-nak két működő giroszkópja marad. Az optimális működéshez három ilyen eszközre van szükség, de korlátozottabb megfigyelésekre egy giroszkópos módban is van lehetőség. Így ha minden kötél szakad, a maradék két giroszkópot sorra „elhasználva” fog működni az űrtávcső, remélhetőleg még jó pár évig.
A Hubble ugyanakkor nem az egyetlen elöregedő űreszköz, amelyen kezd kiütközni a kora. Jelenleg a NASA-nak több más széles körben ismert rendszere is biztonsági módban van vagy nem kommunikál a Földdel. Az Opportunity esetéről más többször itt is beszámoltunk: a 2004 eleje óta a Marsot járó roverrel júniusban, egy egész bolygóra kiterjedő homokvihar nyomán veszett el a kapcsolat. Bár a légkör szeptemberben kellően kitisztult, az Opportunity azóta sem jelentkezett, így egyre valószínűbb, hogy vagy valamilyen komoly kár érte a viharban, vagy a napelemeit annyira betemette a homok, hogy nem jut energiához.
A következő hasonló „áldozat” a Kepler lehet, a 2009-ben fellőtt űrtávcső ugyanis lassan kifogy az üzemanyagból. A Kepler pályafutása alatt több ezer exobolygót fedezett fel, köztük nagyjából 30 Földhöz hasonló planétát is. Az űrtávcsőről a mérnökök tudták, hogy idén valamikor valószínűleg elfogy a pozícionáláshoz szükséges hajtóanyaga, azt azonban nem tudták megmondani, hogy erre mikor kerül sor.
A távcső végül júliusban kezdte annak jeleit mutatni, hogy alig maradt üzemanyaga. Ekkor biztonsági módba kapcsolták, majd augusztusban újabb egy hónapra sikerült aktiválni, és normál működésre bírni, azóta azonban újra le kellett kapcsolni. A napokban ismét aktiválták a rendszert, hogy letöltsék a korábban begyűjtött észlelési adatokat, de komoly kérdés, hogy a bolygóvadász fog-e újra észlelni pályafutása során.
Szeptember közepén aztán a Curiosity is ráijesztett irányítóira, központi számítógépe ugyanis meghibásodott, így nem tudta hazasugározni a mért adatokat. A szakértő ezért lekapcsolták a marsjárót, majd a múlt héten a tartalék számítógéppel indították újra. Az egyelőre továbbra is bizonytalan, hogy a fő rendszerrel mi történt. Végül pár napja az eget a röntgentartományban vizsgáló Chandra űrtávcső is biztonsági módba lépett, egyelőre nem tudni miért. De egy pénteki NASA-közlemény szerint azt gyanítják, hogy egyik giroszkópjával lehet probléma.
A problémák alapvetően nem meglepőek, hiszen az említett űreszközök egy elöregedett flotta tagjai, amelyek messze túlteljesítették tervezett élettartamukat. A Hubble küldetését 15 évre tervezték, és 28 éve van fent. A Chandra tervezett élettartama 5 év volt, és a nyáron töltötte 19. évét az űrben. Az Opportunity-ról azt remélték, hogy 90 napig kihúzza a Marson, végül több mint 14 évet volt aktív mostanáig. A Keplert egyszer már majdnem eltemettük, amikor négy reakciós kerekéből kettő meghibásodott, egy zseniális megoldással, a Nap fotonnyomásának kiaknázásával azonban sikerült módot találni a távcső irányban tartására az észlelések folytatásához.
Ilyen körülmények között várható, hogy a gondok egyre szaporodnak. Ettől függetlenül, ha bármelyik űreszközről kiderül, hogy végleg kidőlt a sorból, nagyon fog hiányozni, hiszen mindegyikük rengeteg izgalmas eredményt szállított az elmúlt években és évtizedekben. És a hiányérzet annál is inkább nagy lehet, mert több esetben is kérdés, hogy mikor sikerülhet egy hasonló eszközzel pótolni a kiesett rendszert.
