Friss információk:

8:58-kor legfújták a mai startot, a Rocket Lab nyilatkozata szerint azért, hogy további teszteket végezzenek a rendszeren. A startablak december 12-ig nyitott, hogy ez mit jelent a jövőre nézve, arról beszámolunk, amint tudunk valamit.

A BME kilövésnéző összejövetelén (start hiányában) a fejlesztők, az egyetem vezetősége részéről a VIK dékánja és Józsa János rektor, illetve Ferencz Orsolya űrkutatási biztos is beszéltek a projekt jelentőségéről, és a magyarországi űrkutatás jövőjéről.

Gschwindt András elmondta, hogy a majdani kilövés után nagyjából egy órával állítják pályára a kisműholdakat, amelyek jeléről – egy Új-Zélandon élő volt tanítványának köszönhetően – akár már két kör után értesülhetnek a földi irányítók. Magyarországon várhatóan 10–12 órával a pályára állás után vehetik a SMOG–P és az ATL–1 jeleit. A fejlesztők egyébként a szigetelőanyag-tesztelésre létrehozott ATL–1-be is beleraktak egy elektroszmogot mérő műszert, így még több esély van a hasznos adatok gyűjtésére.

Az ATL–1 és a SMOG–1 életnagyságú modellje

Dudás Levente, a VIK tanársegédje, a projekt egyik vezetője kérdésünkre elmondta, hogy a SMOG–P ikertestvére, a SMOG–1 startja jövő júliusra várható. Ezt egy orosz Szojuz fogja pályára állítani.

Charaf Hassan, a BME VIK dékánja a kisműholdazás oktatásban betöltött fontos szerepén túl a tegnap bejelentett, hazánkban először létesített űrmérnöki képzésről beszélt, amelyet már csak az egyetemi szenátusnak kell megszavaznia, amire decemberben kerülhet sor.

***

Ahogy arról korábban beszámoltunk, a két apró, mindössze pár centis műholdat négy másik űreszközzel együtt a Rocket Lab Electron rakétája emeli magasba, amelyet kifejezetten kisebb terhek felbocsátására terveztek. Az elmúlt években pikoműholdakat csak nagyobb űreszközök mellett, másodlagos rakományként vagy a Nemzetközi Űrállomásról kidobálva bocsátottak fel, ami nagyon drágává tette a startot a kisműholdak fejlesztői számára.

Részben ennek köszönhető, hogy a Föld emberi tevékenységhez köthető elektromágneses mezőjének tanulmányozására a BME-n fejlesztett SMOG–P-hez hasonló méretű, 5x5x5 centiméteres műholdból még eddig még egyet sem sikerült működőképesen feljuttatni az űrbe. A SMOG–P és ikertestvére, a várhatóan a következő hónapokban egy Szojuzzal startoló SMOG–1 küldetése tehát nemcsak azért fontos, mert a MASAT–1-en kívül még nem járt teljesen hazai fejlesztésű műhold odafent, hanem azért is, mert a két űreszközzel a fejlesztők az 1 PocketCube-os méretkategória létjogosultságát is igazolhatják a műholdazásban.

Ez az Electron 10. kilövése

A pikoműholdak lényege éppen az lenne, hogy ezeket az űreszközöket sokkal gyorsabban  és kevesebb pénzből létre lehet hozni, mint a nagyméretű műholdakat, mégis lehetséges velük hasznos és érdekes kísérleteket végezni. A Föld körüli elektroszmogot, vagyis hogy mennyi sugárzás jut ki a világűrbe a tévé- és rádióadók adásaiból, például eddig még senki sem vizsgálta. Pedig a SMOG–P és a SMOG–1 által gyűjtött adatok nagyon hasznosak lehetnek a jövőben a távközlési cégeknek az antennák méretezése során, de abból a szempontból is, hogy mi látható egy fejlett civilizációból az elektromágneses tartomány ezen részén, ha az űrből tanulmányozunk egy bolygót.

A BME Szélessávú Hírközlés és Villamosságtan Tanszékén a hallgatók és az oktatók által fejlesztett SMOG–P, és a szintén jelentős műegyetemi közreműködéssel készült ATL–1 indítási ablaka péntek reggel, közép európai idő szerint 9:20-kor kezdődik. A kilövésről élő közvetítés lesz a Rocket Lab oldalán, amely várhatóan 15–20 perccel a start előtt veszi kezdetét. Az esemény alkalmából a BME-n is lesz rendezvény, ahol a fejlesztőkkel együtt lehet izgulni a két új magyar műholdért. A rendezvényről élőben közvetítünk, úgyhogy érdemes lesz frissítgetni ezt a cikket, és követni a következő oldalakat is: