A két kisműhold a Rocket Lab Electron rakétája segítségével emelkedhet a magasba az új-zélandi kilövőhelyről. A kifejezetten kisméretű űreszközök felbocsátásra tervezett, 150–225 kilogramm teherbírású rakétatípusnak ez lesz a 10. kilövése, amelyből az elsőt kivéve mindegyik sikeres volt.

A mostani start pedig különösen izgalmas lehet számunkra, hiszen a rakományban hat kisműholdból álló rakományban két magyar fejlesztésű űreszköz is helyet kap: a SMOG–P és az ATL–1. A SMOG–P a BME Szélessávú Hírközlés és Villamosságtan Tanszékén, hallgatók bevonásával készülő SMOG–1 ikertestvére és előfutára. Ahogy arról korábban többször írtunk, a SMOG–1 a Föld rádiófrekvenciás környezetét fogja vizsgálni, vagyis azt, hogy a 470–800 MHz-es frekvenciasávban mennyi „elektroszmog” jut ki a világűrbe bolygónkról.

Az évek óta tolódó start kapcsán a küldetés is módosult némileg, a műholdból két röpképes példány is készült, és ha minden jól megy, rövidesen mindegyik eljuthat a világűrbe. A SMOG–P néhány napon belül, a SMOG–1 pedig a következő hónapok során. Utóbbi egy Szojuz rakétán teszi majd meg az utat az olasz Unisat–7 műhold belsejébe csomagolva.

A küldetések célja kettős: azok során egyrészt az egy egységes, 5x5x5 cm-es PocketCube műholdak működőképességét kívánják igazolni a fejlesztők, ennyire pici űreszközt ugyanis még senki sem tudott működésre bírni az űrben. Ennek oka részben az, hogy a hasonló eszközök kilövésére mostanáig alig nyílt lehetőség,  a másik pedig, hogy senkinek sem sikerült megoldani a kis mérettel járó technikai kihívásokat. A másik cél pedig a bolygó körüli mesterséges elektromágneses környezet feltérképezése, amit eddig senki sem vizsgált.

Az, hogy két műholdat is felküldenek, egyrészt növeli a küldetés sikereit, másrészt arra is lehetőséget ad, hogy a SMOG–P kapcsán előzetes tapasztalatokat szerezzen a műhold jeleit vevő csapat a következő műhold felbocsátása előtt.

A másik magyar érdekeltség, a két PocketCube méretű ATL–1 szintén jelentős műegyetemi szellemi közreműködéssel, de magánvállalkozásban készült. A kisműhold egy, az ATL Ipari és Kereskedelmi Kft. fejlesztésében készülő speciális szigetelőanyag űrbeli viselkedését fogja vizsgálni a fedélzetre telepített kísérlet keretében. A küldetés projektvezetője, ahogy a SMOG-műholdak esetében is, Gschwindt András villamosmérnök, BME címzetes egyetemi docense, aki az első magyar műhold, a MASAT–1 fejlesztésében is kulcsszerepet játszott.

A startra a jelenlegi információk szerint november 28-án (csütörtök) közép-európai idő szerint 8:56–10:22 között fog sor kerülni. A kilövést élőben közvetítik Youtube-on, de a BME-n is lesz kapcsolódó rendezvény. Ezekkel és minden más fejleménnyel kapcsolatban jelentkezünk, amint megtudunk valami új információt.

(A mellékelt felvételek forrása a SMOG–1 Facebook-oldala.)