Megjelentek az újdonságok és rengeteg teszt is készült róluk.

A RYZEN 7000X3D sorozat három tagja közül kettő, a RYZEN 9 7950X3D és a RYZEN 9 7900X3D már kapható kereskedelmi forgalomban, viszont a RYZEN 7 7800X3D-re még sajnos várni kell egy hónapot, az ugyanis majd csak 2023. április 6-án jelenhet meg. Az újdonságok közül az eddig látottak alapján csak a zászlóshajót, a RYZEN 9 7950X3D-t tesztelte a média képviselőinek többsége, igaz, néhányan kreatív módon RYZEN 7 7800X3D modellt is készítettek belőle a 3D V-Cache nélküli CCD letiltásával.

A kép eléggé vegyes, ahogy az várható volt, lényegében a játékok alatt jön össze a RYZEN 9 7950X-hez képest korábban ígért 10-15% körüli gyorsulás, igaz, egyes esetekben akár 25%-kal jobb eredményt is képes felmutatni a 3D V-Cache alapú újdonság, például Tomb Raider alatt. Egyes játékok persze 10% alatti gyorsulást mutatnak, és a végső gyorsulás sok függ attól is, milyen felbontásban fut az adott cím. A legnagyobb gyorsulást 1080p-ben produkálja a RYZEN 9 7950X3D, míg 1440p és 2160p esetében már kisebb sebességnövekedés mutatkozik. A Core i9-13900K-hoz képest néhol látványosan gyorsabb a RYZEN 9 7950X3D, néhol viszont veszít vele szemben – akár 11%-kal is gyorsabb lehet egyes estekben, míg máshol néhány százalékos lemaradást szedhet össze. A RYZEN 9 7950X-hez képest általában tényleg gyorsabb, hála a 3D V-Cache nyújtotta előnynek, leszámítva azokat a címeket, ahol az órajel-előny többet hoz a konyhára, például a World of Tanks benchmark alatt, ahol a Core i9-13900K-tól és a RYZEN 9 7950X-től egyaránt látványosan lemarad a kissé drága újdonság. Érdemes átlapozni a lentebb linkelt teszteket ahhoz, hogy részletes képet kapjunk.

A produktivitást segítő alkalmazások, vagyis azok, amelyeket tipikusan a tartalomkészítők használják, már nem profitálnak jelentősebben a 3D V-Cache nyújtotta előnyből, sőt, ezek alatt az alkalmazások alatt néhol a RYZEN 9 7950X-hez képest is lassabb lehet a RYZEN 9 7950X3D, hála az alacsonyabb órajeleknek. Ezekben az alkalmazásokban esetenként az Intel Core i9-13900K minősül a leggyorsabbnak, főleg az Adobe Premiere Pro és az Adobe Photoshop emelhető ki ezen a téren. Az AMD processzorainak viszont sokkal jobban fekszik a 7Zip kitömörítéses tesztje, amiben látványosan gyorsabbak az Intel Core i9-13900K-nál.

Igazából a rangsor és a tényleges gyorsulás az egyes játékoktól és beállításoktól is nagyban függ, mint ahogy attól is, beépített tesztprogrammal vagy konkrét játékkal tesztelik-e az egyes processzorok teljesítményét. Normál alkalmazások terén többnyire az a döntő tényező, hogy az adott szoftver képes-e profitálni az extra L3 Cache-ből, és érzékeny-e a RYZEN 9 7950X-hez képest alacsonyabb órajelekre.

Fogyasztás terén igencsak impresszív eredményeket tud felmutatni a RYZEN 9 7950X3D, ami az alacsonyabb üzemi feszültségeknek köszönhető, illetve az is szerepet játszhat, hogy a RYZEN 9 7950X megjelenése óta fejlődhetett a gyártás, jobb minőségű lapkák készülhetnek, amelyek az alacsonyabb szivárgási áram miatt alacsonyabb fogyasztás mellett is képesek boldogulni. A tesztek meglehetősen színesek, így érdemes őket átlapozni, még úgy is, hogy csak a diagramokat pörgetjük végig, és ugyanezt a videóknál is megtehetjük.

Az alábbiakban néhány tesztet linkelünk is, íme:

Az aktuális konklúziók alapján úgy tűnik, a RYZEN 9 7950X3D egy igazán kiváló zászlóshajó, ha játékokról van szó, fogyasztás tekintetében is rendkívül kellemes meglepetéseket tud okozni az eddigi tesztek alapján, így ha játékra és munkára is gyors processzorra vágyunk, és mindenképpen az AMD térfelén maradnánk, mert szükségünk van a 16 magra és a 32 szálra, illetve a 3D V-Cache nyújtotta előnyökre, a RYZEN 9 7950X3D jó választás lehet. Ha viszont már inkább csak munkára keresünk gyors processzort, akkor a RYZEN 9 7950X gyorsabb lehet egyes terhelésformáknál, plusz még olcsóbb is, és a Core i9-13900K-t sem szabad elfejteni, bizonyos alkalmazások alatt ugyanis az a legjobb választás, és árazás terén is jó helyzetben van. Játékra egyébként a RYZEN 7 5800X3D is jó választás lehet még mindig, ha AM4-es platformban gondolkodunk, és az Intel térfelén lévő Core i5-13600K is egy erős versenyző ezen a téren. 

Összességében mérlegelni kell, mire van szükség, mennyibe kerülnek az egyes platformok a kiválasztott teljesítményszinten, milyen anyagi lehetőségeink vannak, hogyan alakul az általunk használt alkalmazások alatt az egyes rendszerek teljesítménye és energiahatákonysága, majd ennek megfelelően dönthetünk. Amennyiben nem sürgős, érdemes megvárni a RYZEN 7 7800X3D-t is, ha a 8 maggal és 16 szállal rendelkező processzor elegendő az általunk futtatott alkalmazások igényeihez, illetve akkor is, ha csak és kizárólag játékra keresnénk új processzort. Az áprilisi tesztekben a RYZEN 7 7800X3D mellett a releváns Intel processzorok is jelen lesznek, igaz, az előzetes tesztek alapján már sejthető, nagyjából mire számíthatunk az újdonság esetében, hála a fentebb linkelt emulált teszteknek, viszont a fogyasztástesztek majd csak a tényleges RYZEN 7 7800X3D mérések alapján mutatják meg a teljes képet.

Mit ne felejtsünk el, ha ilyen processzort vásárolunk?

Ezek a tanácsok nemcsak a RYZEN 9 7950X3D-re és a RYZEN 9 7900X3D-re, hanem a későbbi slágerterméknek ígérkező RYZEN 7 7800X3D-re is vonatkoznak. Elsősorban érdemes beszerezni a legfrissebb BIOS-t az adott alaplaphoz annak érdekében, hogy a rendszer működése optimális legyen. A nagy alaplapgyártók mindegyike bejelentette már azokat az új BIOS-okat, amelyek támogatják a RYZEN 7000X3D sorozat tagjait, azaz feltétlenül érdemes ellátogatni az adott alaplap gyártójának hivatalos weblapjára, ha már rendelkezünk Socket AM5-ös platformmal és RYZEN 7000X3D processzorra váltanánk. Új alaplapoknál az elkövetkező hónapok folyamán lesz rá esély, hogy már a friss BIOS-szal kerülnek forgalomba, addig viszont érdemes BIOS frissítéssel kezdeni a rendszer beüzemelését. Itt az AGESA 1.0.0.5C mikrokód meglétét érdemes keresni, ez szükséges az új processzorok zökkenőmentes működéséhez.

Nagyon-nagyon fontos, hogy a RZYEN 7000X3D processzorokhoz új lapkakészlet-driver készült, ami két nélkülözhetetlen komponenst vezet be. Az egyik új komponens az AMD PPM Provisioning File Driver, míg a másik az AMD 3D V-Cache Performance Optimizer driver. Ha ezeket nem telepítjük, a Gamers Nexus tesztje szerint igen masszív, 20-30%-os teljesítményvesztést szenvedhet el a rendszer játékok alatt, de a tartalomgyártók által használt szoftverek esetében is előfordulhat 1-5% körüli lassulás.

Előbbi, vagyis az AMD PPM Provisioning File driver azért szükséges, mert segít abban, hogy a játékok a 3D V-Cache gyorsítótárral ellátott chipletet használják, ami jellemzően jobb teljesítményt kínál az extra L3 Cache jóvoltából. Ezzel egy időben a másik CCD lapka pihen, gyakorlatilag parkoló üzemmódban várja, hogy szükség legyen rá a több szálat kihasználó munkafolyamatok vagy akár háttérfolyamatok miatt. Kiemelt jelentőségű, hogy ez a driverkomponens csak akkor tud működni, ha a Windows 10 vagy Windows 11 alatt elérhető Game Mode aktív és az Xbox Game Bar is fut a háttérben, erről biztosan „tudja” ugyanis a rendszer, hogy itt most játékra kerül sor, a 3D V-Cache alapú CCD lapkát be kell izzítani.

Az AMD 3D V-Cache Optimizer driver fontos információkat továbbíthat a processzor fedélzetén dolgozó, a különböző lapkák kezeléséért felelős rendszernek, ami alap esetben az operációs rendszertől függetlenül működik, de hatékonyabb lesz, ha az OS „súg neki”, éppen milyen terhelésforma fut. A munkafolyamatot igazából a gyorsítótár-használat alapján egész jól meg tudja határozni a rendszer, így a magasabb egyszálas teljesítményt igénylő munkafolyamatokat a 3D V-Cache nélküli CCD kaphatja, amelynél magasabb a boost órajel, míg az extra gyorsítótárból profitálni képes munkafolyamtok – például a memória-intenzív terhelésformák és a játékok – már a 3D V-Cache gyorsítótárral ellátott lapkára kerülhetnek, amivel jobb teljesítményt érhetnek el. Az operációs rendszerrel való együttműködés tovább segíti a teljesítmény növelését.

A friss lapkakészlet-driver innen tölthető le, előtte viszont meg kell adni a rendszerünk legfontosabb paramétereit. A verziószám esetében viszont figyeljünk oda, hogy legalább 5.01.29.2026-os kiadás legyen a driver, ugyanis az a korábbi hírek alapján már biztosan tartalmazza a fent említett két új komponenst. Ha ennél újabb driver áll rendelkezésre, az még jobb – összefoglalónk írásakor az 5.02.19.2221-es verzió állt rendelkezésre. Az utolsó, amire érdemes figyelni, hogy a Windows 10 és Windows 11 Energiagazdálkodás menüjénél beállítható Energiaséma kiegyensúlyozott módban legyen, ugyanis az AMD ezt ajánlja a lehető legjobb teljesítmény elérésének érdekében.

Der8auer már meg is leste, mi van a RYZEN 9 7950X3D hővezető sapkája alatt

Ahogy az várható volt, a híres-neves német tuningmester a tesztre használt RYZEN 9 7950X3D processzort szokásához híven egy picit közelebből is szerette volna megnézni. A gondolatot tett követte, rutinos mozdulatokkal sikerült eltávolítani az IHS-t, pedig a RYZEN 7000-es sorozat első tagjainak „megskalpolása” óta tudjuk, ez a folyamat a szokásosnál is nagyobb körültekintést igényel, ugyanis az IHS közvetlen környezetében nagyon sok SMD komponens kapott helyet.

A kupak alatt igazából a szokásos RYZEN 9 7950X látvány fogad minket, az új processzor lapkája első ránézésre semmiben sem különbözik normál társától, pedig az egyik CCD tartalmaz egy 3D V-Cache lapkát is. Ahogy azt az AMD korábban elárulta, a 3D V-Cache alapú CCD mindig a bal oldalon foglal helyet a két CCD-vel rendelkező processzoroknál, azaz a RYZEN 9 7950X3D és a RYZEN 9 7900X3D-nél, viszont puszta ránézésre nem lehet semmi érdekességet látni – ha egy RYZEN 9 7950X és egy RYZEN 9 7950X3D lapkája kerülne egymás mellé, nem igazán lehetne megkülönböztetni őket a jelenlegi tapasztalatok alapján. Fontos, hogy az előbbi megállapítás csak akkor érvényes, ha úgy fordítjuk a processzort, hogy az I/O lapka legyen alul, a két CCD pedig felül, amikor az élére állítjuk.

RYZEN 9 7950X3D tuning – Keményebb dió, mint egy szorzózár-mentes RYZEN 7000-es processzor tuningja

A RYZEN 9 7950X3D esetében, ahogy a többi RYZEN 7000X3D processzornál is, nincs engedélyezve a szorzózár módosítása, valamint a klasszikus feszültségemelésre sincs mód, ugyanis a 3D V-Cache lapkával szerelt CCD jóval érzékenyebb a melegedésre és az üzemi feszültségre, mint egy normál CCD, ahogy azt a RYZEN 7 5800X3D-nél megszokhattuk. Ennek ellenére a RYZEN 7000X3D sorozatnál szélesebbre tárta a kapukat az AMD a tuningosok előtt, mint az első 3D V-Cache processzornál: rögtön háromféle módszer is elérhető a processzor teljesítményének növelésére. Erről egy profi tuningos, SkatterBencher számolt be a minap, méghozzá egy hosszú blogposzt és egy 36 perces YouTube videó formájában, amelyek minden szükséges információt tartalmaznak annak érdekében, hogy sikerrel járjunk a tuningban.

A tuningos egy ASUS RoG Crosshair X670E Extreme alaplapot, egy G.Skill Trident Z5 DDR5-6400 MHz-es memóriacsomagot, valamint EK-Quantum Velocity2 EK-Quantum Power Kit Velocity² 360 hűtést, illetve az ElmorLabs Easy Fan Controller és az Elmorlabs EVC2SX-et hívta segítségül a teszt folyamán, a teljes konfiguráció pedig egy Open Benchtable V2 típusú nyitott tesztpadon kapott helyet. Az Elmorlabs termékek a ventilátor fordulatszám-görbéjének módosítását, valamint a környezeti hőmérsékletet és a folyadékhűtő szett hűtőközegének hőmérsékletét mérték.

Annak érdekében, hogy legyen összehasonlítási alap, első körben a gyári beállítások mellett üzemelt a RYZEN 9 7950X3D, igaz, a rendszermemória nem az effektív DDR5-6400 MHz-es, hanem csak DDR5-6000 MHz-es órajelet alkalmazott, ennél feljebb ugyanis stabilitással kapcsolatos problémák jelentkeztek.

Az alap mérések után következett a lényegi tuning, amelynek során a processzor teljesítményét növelő Precision Boost Overdrive 2, illetve a memória-alrendszer teljesítményét optimalizáló EXPO jutott szerephez. Utóbbi lényegében a memóriaprofil, ami az Intel XMP 3.0-s technológiájához hasonlít, segítségével könnyedén beállíthatóak a rendszermemória névleges paraméterei. Előbbi viszont azért érdekes, mert segít a gyári órajelek fölé emelni a processzor órajeleit, ám az aktuális órajel több szemponttól is függ: a hőmérséklettől, a fogyasztástól, az áramfelvételtől, illetve az aktív magok számától is. A PBO esetében beállíthatóak az AMD gyári értékei, az alaplap gyári értékei, illetve egyedi értékek is megadhatóak. Ezek közül az alaplapi értékeket választotta a tesztelő, amelyek hatására az alábbi gyorsulás jött össze.

Ahogy az a fentiekből is látszik, az alapértelmezett szinthez képest maximum 78%-os sebességnövekedés mutatkozott, két szoftvernél: az egyik a CineBench R23 többszálas tesztje, a másik pedig az AI Benchmark. A GeekBench 6 többszálas tesztje 6% körüli gyorsulást produkált, ám a többi tesztnél jellemzően 0-3% közötti sebességnövekedés jött össze. Ez nem sok, viszont egyszerűen hozzájuthatunk, csak engedélyezni kell a PBO funkciót és használni kell az EXPO memóriaprofilt, ha van. A 3DMark CPU Profile teszt még ekkora gyorsulásokat sem mutatott.

A második körben már a Curve Optimizer is szerephez jutott, amelynek segítségével optimalizálni lehet a PBO 2 működését, például el lehet érni azt, hogy a maximális boost órajelet átlépje a rendszer. Ez már egy bonyolultabb folyamat, ami magonkénti beállítások elvégzését is igényli, ahogy az a részletes leírásból is kiderül. Cserébe viszont nagyobb gyorsulásra is számíthatunk, elég csak ránézni a lenti diagramokra:

A gyorsulás itt már a 11% körüli szintet is eléri az AI Benchmark és a GeekBench 6 többszálas tesztje esetén, de a GeekBench 5 többszálas tesztje is 9% körüli gyorsulást ért el. A többi alkalmazás esetében már 1-4,5% közötti gyorsulás körvonalazódik, azaz érdemes lehet egy kicsit bíbelődni a beállításokkal, ami igazából elég sok tesztelést igényel, hiszen az egyes processzorok képességei között bőven lehetnek különbségek. A 3D Mark CPU Profile tesztjénél 3-5% közötti gyorsulás látszott.

A harmadik módszerhez már a Precision Boost Overdrive 2 mellett az ECLK, azaz az External Clock Generator is bekapcsolódik, amellyel megemelhető az buszsebesség, így az alapértelmezett 100 MHz helyett magasabb órajel is beállítható, jelen esetben 104 MHz volt a végleges érték, ugyanis a 105 MHz már túl nagy lépést jelentett volna és nem is működött volna az aktuális feszültségértékek mellett, amelyek felfelé nem módosíthatóak. Az eCLK aszinkron módjának engedélyezését követően itt is módosítani kell a Curve Optimizer értékét az egyes processzormagok esetében, viszont itt nem negatív, hanem pozitív előjel kell az értékek elé, ezt a BIOS-ban a megfelelő menüben be lehet állítani. A teljes leírás itt olvasható.

A harmadik stratégia alkalmával ismét sikerült 9% körüli gyorsulást elérni a GeekBench 6 többszálas tesztjében, a többi alkalmazás azonban látszólag kevesebbet profitált a tuningból nagy általánosságban, 11% körüli gyorsulásra nem is volt példa. A 3DMark CPU Profile tesztje 2,5% és 5% közötti gyorsulást mutatott.. Ez a tuning-metódus főként az egyszálas teszteknél jöhet jól, főleg ott, ahol a munkafolyamat a 3D V-Cache alapú CCD-n fut.

Összességében a második stratégia hozta a leglátványosabb előrelépést, ekkor sikerült elérni az 5900 MHz-es maximális boost órajelet is, ám ez még így is messze van a manuális tuning adta lehetőségektől, a RYZEN 7 5800X3D-nél érvényben lévő korlátozásokhoz képest viszont sokkal jobb a helyzet.