A legfrissebb elemzések szerint Kínában rekordmértékben csökkent az importált chipek volumene, már ami az értéket illeti, ugyanis éves szinten 15,4%-kal alacsonyabb értékben érkeztek különböző félvezetőipari termékek az országba. A chipek forgalma 2023 folyamán nagy általánosságban csökkenő tendenciát mutatott, ami a gyengülő globális gazdaságnak köszönhető, a Kína által importált chipek mennyiségének és értékének csökkenése pedig részben azzal magyarázható, hogy az ország gazdasága problémákkal küzd. A problémák egyik okozója az amerikai kormányzat által bevezetett, és fokozatosan szigorított exportkorlátozás, amelynek köszönhetően Kína nem juthat hozzá a csúcsteljesítményű hardverekhez, már ami az AI piacot illeti. Hogy nem hivatalosan hozzájutnak-e a szükséges gyorsítókhoz? Ez már egy másik történet…
A számok alapján remekül látszik a csökkenés mértéke, ugyanis még 2022-ben a Kínába importált chipek értéke elérte a 413 milliárd dolláros értéket, addig 2023 folyamán ez a szám már csak 349 milliárd dollárt tett ki, vagyis 15,4%-kal csökkent. Ez összességében nem olyan nagy meglepetés, hiszen még maga a TSMC, a világ legnagyobb félvezetőipari bérgyártó vállalata is csökkenést tapasztalt chipeladások terén, méghozzá 4,5%-os mértékűt. A 15,4%-os visszaesés persze ennél jelentősebb, ami azt mutatja, Kína esetében nemcsak a gyengébb kereslet okozta a visszaesést.
Kínában jelenleg deflációs időszak zajlik, ami az infláció ellentéte: ilyenkor nem egyre kevesebbet, hanem egyre többet ér az adott ország hivatalos pénze. Noha ez jobban hangzik, mint az infláció, ami egyebek mellett az Egyesült Királyságot és az Amerikai Egyesült államokat egyaránt sújtotta, mégis számos probléma forrása lehet. Egy deflációs piaci környezetben előfordul, hogy a vásárlók visszafogják költéseiket, hiszen a pénz értékének jövőbeli növekedésével később még többet vásárolhatnak ugyanakkora pénzmennyiségért cserébe. Egyszóval a defláció is csökkentheti a keresletet bizonyos termékek, így például a félvezetőipari megoldások iránt is.
A szállítási mutató alakulását vizsgálva már más kép tárul elénk, ott ugyanis csak 10,8%-os visszaesés volt, szemben az importértéknél tapasztalható 15,4%-kal, ami azt mutatja, hogy azok a chipek, amelyek nem érkeztek Kínába 2023 folyamán, az értékesebbek közül valók voltak. Ez egybecseng az amerikai exportkorlátozások hatásaival, ezek miatt ugyanis elérhetetlenné váltak a H100-as és a H200-as sorozatú gyorsítók, majd később a H800-as modellek is, plusz a gamerek számára érvágás lehetett, hogy a GeForce RTX 4090 is eltűnt a boltok polcairól. Utóbbi persze új formában visszakerült, nagyjából 5,5%-os teljesítménycsökkenést követően, ugyanazon az áron.
Az import terén tapasztalható változás mögött az is állhat, hogy Kína próbál egyre inkább a saját fejlesztésű, országon belül gyártott chipekre támaszkodni. Az ország a jelek szerint remekül halad a korábbi cél teljesítésével, azaz 5 éven belül duplájára akarják emelni a félvezetőipari gyártókapacitást, ehhez állami támogatásokkal is segítik a szektort. A háttérben már számos gyártástechnológia fejlesztése zajlik, köztük az 5 nm-es csíkszélességé, valamint konzumerpiaci processzorokat és videokártyákat is képesek már országon belül fejleszteni és gyártani, ami segít a függetlenedésért zajló célok teljesítésében. Ezzel együtt adatközpontokba szánt processzorok és AI piaci gyorsítók fejlesztésén is dolgoznak a kínai szakemberek.
Összességében a függetlenedést célzó törekvések miatt természetes folyamat lesz az chipimport volumenének csökkenése, de jelenleg nem tudható, hogy a 15,4%-os mérséklődést pontosa mekkora részben okozták a fentebb említett hatások.
