Megérkezett. El se hiszem, végre itt van a kezeim között a PlayStation 5 konzolom, amit a futár november 11-én, a PlayStation 3 megjelenésének a 15. évfordulóján nyújtott át nekem tűzijátékkal, minőségi szivarral és pezsgővel együtt. Legalábbis jó lett volna, ha így történik, ehelyett résnyire nyitott zárt ajtón keresztül csúsztattam ki egy lezárt kis tasakban az izolált pénzt, ugyanis végül én is meg lettem koronázva és ha nem muszáj, nem akarnám, hogy ő is ugyanezen a horroron menjen keresztül, mint én.
Miután letetettem vele az ajtó elé a csomagot és elindult a lifttel lefele, még abban sem voltam biztos, hogy lesz-e egyáltalán erőm kibontani a gépet, nemhogy játszani vele bármit is. Viszont ha az ember majdnem egy éve arra vár, hogy végre megkapja az előrendelt gépét, akkor azért valahogy csak megoldja a dolgot, így én is, még aznap este újra PlayStation játékossá váltam.
PlayStation élményeim 1.rész
Egy évvel vagyunk a PlayStation 5 megjelenése után, de még mindig egészen hihetetlen, hogy több hónapos várólista van arra, ha valaki normális áron venne magának egyet. Én január óta pályázok egy ilyen gépre és végül egy májusi előrendelésem érkezett meg a napokban (a januárit pár hónapja lemondtam, mert abban a boltban előre ki kellett fizetni a rendelést és nem akartam ott tartani a pénzem).
Lehetséges, hogy nem lenne ekkora hiány a gépből, ha nem vásárolnák fel többen csak azért a készleteket, hogy felárral ők maguk eladhassák, de nem egy olyan boltról tudok, ahol ezt próbálják már valahogy kivédeni és el is küldik az olyanokat, akiknek korábban már adtak el egy ilyen gépet. Ráadásul úgy tűnik, hogy a globális chiphiány miatt a Sony idén év végére egymillióval kevesebb gépet tud legyártani, mint amennyit eredetileg szeretett volna, vagyis közel sincs még vége a magyar egészségüggyel versenyző várólistának.
Mindenesetre végre itt van gép és meg is tudom nektek mondani, hogy szerintem miért nagyobb a PlayStation 5 füstje, mint a lángja.
Karácsonyfa kivilágítása helyett PS5
A hatalmas doboz kibontása során először a különböző papírkötegekkel és kiegészítőkkel fogunk találkozni. A kontroller nincs külön becsomagolva, egy kis zacskóból vesszük ki, a HDMI, USB-C, táp kábelek pedig a doboz kis üregeiben kaptak helyet. Maga a PS5 minden alatt van és az eszköz maga brutálisan nagy. Miután kiveszed hamar rájössz, hogy annyi helyet foglal, mintha egy lakótársad lenne.
A készülékből két változat került piaci forgalomba, az egyik a digitális kiadás, a másik a lemezes és értelemszerűen az a különbség közöttük, hogy az egyikbe lehet lemezt rakni, a másikba nem. Én nagyon régóta nem foglalkozom már lemezekkel, nem szeretem pakolni őket ide-oda, a digitális játékok meg nagyon jó leárazással szoktak futni a PlayStation Store-ban, ezért én a digitális változatot választottam. Ezzel a döntésemmel olcsóbban jutottam a géphez, cserébe nem fogom erősíteni a használt játékok kereskedelmét, szóval nem fogom tudni kipróbálni alacsony kockázat mellett a játékokat. Ráadásul a Sony pénzvisszatérítési üzletpolitikája nem is annyira egyértelmű, mint mondjuk a Steamé, szóval, ha nem tetszik a játék, akkor buktad a pénzed.
PlayStation élményeim 2.rész
Az első két játékom nem volt más, mint a GTA III és Mafia. Ez a két családbarát játék a nyílt világával és grafikájával mindenki agyát felrobbantotta akkoriban, számomra pedig különösen hihetetlen élmény volt ennyire összetett és nagyszerű címeket játszani televízión. A GTA III eleve korszakalkotó volt, a Mafiát viszont a kontroller miatt először irányítani sem tudtam, nem is tetszett, ám végül annyira megszerettem, hogy mai napig is ott a helye a TOP 10 kedvenc játékaim között. A PS2 korszakom tehát nagyon jól indult, egészen addig, amíg nem találkoztam a korszak konzoljait jellemző csodálatos hibával, az olvasófej problémával, hivatalos nevén a Red Screen of Death jelenséggel.
A PlayStation 2 konzolok ugyanis olyan érzékeny olvasófejjel voltak felszerelve, hogy nagyon könnyen elromlottak és ilyenkor ugye használhatatlanná váltak a gépek, szervizbe kellett vinni, hogy kicseréljék azt. Ez pedig sose volt olcsó mulatság, így hatalmas nagy csalódás volt, hogy alig fél évvel, hogy megkaptam életem legjobb elektronikai kütyüjét, máris szervizbe kellett vinni, hogy megjavítsák. Végül ki lett javítva a probléma, de ez a hiba még számtalanszor előjött, szóval volt ezzel gondom rendesen.
Ha megtaláltad a géped számára a megfelelő pozíciót, akkor összeilleszteni a dolgokat nem nagy tudomány. Ha szükséges és állítva használnád, egy külön talpat is csavarozhatsz a gép aljára, hogy stabilabban álljon a lábán és nehogy véletlen felborítsd. A bekapcsolás után azonnal szembetűnik, hogy a Sony mindent megtett annak érdekében, hogy senki figyelmét ne kerülje el a konzol, hiszen nem csak óriási, de még világít is a sötétben. A Sony-nak a PS4-óta mániája ez az undorító LED-es fényszennyezés erőltetése és mindenki megnyugodhat, a PS5-nél ez még rosszabb, mint korábban volt. Tényleg szép meg minden, ilyen minőségi fénytörést tényleg csak a NASA-nál használnak, de ezzel el is érkeztünk ahhoz a problémához, hogy ez a világítás még csak ki sem kapcsolható.
Ha tehát van egy jó kis OLED TV-d és a szobádban élvezni akarod a fekete nyújtotta remek kontrasztot, akkor a periférikus látásodnak hála mindig ott fogja égetni a retinádat a fehéren világító konzol. Nem tudom mi értelme van ennek, tán biztonsági előírás, hogy éjszaka botorkálva se menjünk neki egy ekkora objektumnak a szobánkban? Mindenesetre a tapasztalt közösség tanácsa a fekete szigetelőszalag használata, mellyel máris átélheted a moddolás gyönyöreit is. Természetesen a kontroller maga is világít, de ennek elsötétítésére már nehezebb ízléses megoldást találni.
Ezt a negatívumot gyorsan felhoztam pusztán azért, mert sokakat, így engem is végtelenül irritál a PS4 vezérlőjének a fényszórója és már annak a konzolnak az érkezésekor rengeteg kritikát kapott a Sony, hogy nem kéne mindenhol ledekkel bombázni az embereket, vagy ha ragaszkodnak ehhez, legyen az kikapcsolható. Ennek megfelelően nekem hamar csalódás lett, hogy nem hallgattak a közösségre ez ügyben.
A rendszer a lelke mindennek
TV és a konzol bekapcs, meg is kezdődhet az első telepítés magyar nyelven. Ez a folyamat nem bonyolult, könnyű bejelentkezés után pedig már láthatjuk is az elérhető játékainkat és beállításainkat. Ha régebbről van PS fiókunk, akkor természetesen már lehet itt egy-két játék, ha nincs, akkor viszont érdemes lehet hamar lecsapni a PlayStation Plus előfizetésre, ami azonnal rengeteg játékot dob hozzá a könyvtárunkhoz.
A PS+ előfizetés mellé ugyanis jár egy úgynevezett PS Plus Collection, ami 18 PS4 játékot tartalmaz, így biztosan nem unatkozik az, aki most ugrik bele először a PS5 világába. A játékok között olyan címek vannak, mint a Detroit: Become Human, Bloodborne, The Last of Us Remastered, God of War, Persona 5 és még sorolhatnám, szóval a Sony szinte az összes sikercímét odaajándékozza nekünk.
Ez nagyon jó start, de ezekhez a játékokhoz csak akkor férhetünk hozzá, ha aktív előfizetésünk van, szóval a Sony elég hamar fizetési csapdába csalja a játékosokat, de ehhez hozzátartozik az, hogy a multiplayerhez (amennyiben nem ingyenes multi játékról van szó), a PS+ előfizetés elengedhetetlen. Persze hasonló a helyzet az Xbox-nál is, a Microsoft célja ugyanúgy az előfizetők megszerzése és megtartása, ám ők nem kicsit jobban csinálják, hiszen nem tesznek különbséget Xbox és Xbox felhasználó között, mindenkit egyenlően kezelnek, de erről majd később beszélek.
Miután nem volt PS+ előfizetésem, gondoltam aktiválom a 14 napos próbaverziót, amit a konzol felajánl a menüjében. A Sony viszont valamiért - nem indokolta meg, hogy miért -, ezt máshogy gondolta és azt írta, hogy nem érhető el a szolgáltatás. Mivel sehogy sem akarta engedni ezt a módszert, ezért hozzácsatoltuk a húgom fiókját a géphez, így ő azonnal meg is kapta a PS4 gépére is a már említett kollekciót, míg én elkezdtem tudni játszani az ő játékaival, miközben a multiplayer is aktiválódott nálam.
Ha tehát van valaki, akivel meg tudod osztani a PS+ előfizetést, akkor elég csak az egyikőtöknek fizetnie azt, mindketten élvezhetitek annak előnyeit.
PlayStation élményeim 3.rész
A következő PlayStation gépem egy PSP volt. Mennyire szerettem én azt a kis masinát, ez volt ugyanis az első kézikonzolom. Ami azt illeti, azóta sem volt másik, pedig a Vita is nagyon vonzott. Mindenesetre rengeteg remek játékkal játszottam rajta, számtalanszor húzott ki a bajból, ha éppen az unalom próbált volna megostromolni. Később, a PS3 idején pedig szintén rengeteg konzol exkluzív címet ismerhettem meg, nagyszerű játékokkal hozott össze az élet, ám amikor megvettem a GTX 970-es kártyámat a számítógépembe, már nem volt többé hívogató ezen a konzolon játszani, így végül pár évre a megvásárlása után eladtam. Azóta se volt PlayStation konzolom, de szerencsére a húgom PS4 Pro gépén azért ki tudtam játszani pár PS exkluzív címet, amire máshogy nem lett volna lehetőségem.
A konzol menüje még mindig a PSX-ben először használt XrossMediaBar, avagy az XMB; ez azt jelenti, hogy a különböző elemek és kategóriák függőleges és vízszintes menükön keresztül foglalnak helyet. Ha valakinek van otthon PS4-e - akár legyen szó PS4 Pro-ról -, az tudja, hogy a konzol menüje annyira lomha és rossz, hogy fizikai fájdalommal jár bármit is megtalálni rajta. A PS5-nél erre azért már vigyáztak és egy sokkal gyorsabb rendszert tettek a konzol alá. Szerintem ez még mindig messze van a Microsoft-féle megoldástól, de mégis jobban használható, mint a korábbi XMB.
A konzol bekapcsolásra nem indul el gyorsan, kell neki idő, hogy felpörögjön. Jó, ez már tényleg szőrszálhasogatás, mert valójában tényleg csak fél perc kérdése az, hogy újra játékba kerüljünk, de picit tényleg lassabb, mint a Series S gépem. Továbbá a Series konzolokkal ellentétben nem tudunk egyik játékból a másikba azonnal ugrálva váltogatni. Viszont jó hír, hogy maga a játék hidegindítás folyamata itt jóval gyorsabb, a Sony ugyanis nem engedélyezi azt, hogy a stúdiólogók 2 percig díszelegjenek a képernyőn, mire a felhasználó átveheti az irányítást, hanem szinte azonnal a főmenübe dob minket a játék.
Ez egy nagyon pozitív funkció, hiszen amióta a világ a világ, a stúdiók és a kiadók szeretik reklámozni magukat a játékok kezdete előtt. Ez nem lenne baj, de néha annyira túlzásba esnek, mert szerintük kell nyolcfajta látványos animáció, ilyen figyelmeztetés, olyan licenc feltüntetése, így sokszor tényleg 2 perc az, hogy a játék menüjében találjuk végre magunkat. Nagyon jó, hogy a Sony meglépte és ezeket kivágatta a kukába és tényleg csak a játék számít, nem az önfényezés, még akkor is, ha ez a levágás nem mindig működik.
Ha tehát egyik játékból a másikba lépünk, a Series jobb élményt kínál, de a PS5 így is sokkal jobb, mint amit PC-n vagy a korábbi konzoloknál megszokhattunk, vagyis sokak számára megváltás ez a sebesség.
Van mivel játszani, de…
A Sony most jobban ráfeküdt a visszafelé kompatibilitásra, mint korábban. Eddig úgy volt, hogy nem nagyon foglalkozott az előző generációkkal, azokat magára hagyta, ám ezúttal a PS4-es játékok is képesek futni a PS5 gépen. A kiadókon múlik viszont, hogy mennyire csinálják kompatibilisre a PS4 játékokat a PS5-tel. Van olyan kiadó, aki drágábban adja szinte ugyanazt a játékot PS5-re, csak azért, mert az „next-gen”, míg mások akár ingyenes frissítést is kínálnak. A helyzet viszont az, hogy egy-egy játékból meg lehet venni a PS4 és a PS5 változatot is akár PS5 gépen is, ez pedig nagyon zavaró lehet egyeseknek, ha véletlenül rossz verziót vásárolnak.
Azt sem érzem, hogy a Sony egyformán kezelné a PS4 és a PS5 tulajdonosokat. Az az érzésem, hogy ők is úgy látják, aki PS5 gépet vett, arról több pénzt le lehet gombolni. Így például vannak játékok, amik hiába vannak meg nekünk PS4-en, szándékosan nem fognak működni addig, amíg fel nem frissítjük azokat pénzért PS5 verzióra. Például a Final Fantasy VII PS+ változat tökéletesen fut PS4-en, de én, mint PS5 tulajdonos ki vagyok zárva a használatából, súlyosan fizetnem kéne azért, hogy a játék elinduljon a konzolomon. Ez számomra elfogadhatatlan üzlet.
Ezen kívül más játékok is vannak, amiket egyszerűen nem telepíthetek. Nem rakhatom fel a PS5-re a Knowledge is Power-t, Beyond: Two Souls-t, Detroit: Become Humant, Little Big Planet 3-at és még sok mást, hiába vannak meg PS4-en. Ilyet Xbox-on elképzelhetetlen, hogy tapasztaljak. Amit megvettem ott Xbox 1-re játékot, azt még a 4. Xbox generáción is szó nélkül elindíthatom, nem kér arra a Microsoft, hogy vegyem meg ezeket a játékokat újra.
A másik dolog, ami kiakaszt, hogy nincs felhőmentés Plus tagság nélkül. A Microsoft eltörölte egy évvel ezelőtt azt, hogy a felhőbe történő mentéshez előfizetés szükséges, a Sony viszont nem. Ha folytatni akarom a játékot, akkor USB-re le kell mentenem a PS4-es mentésemet és USB-t bedugva a PS5-be telepítenem kell oda. Ha idő előtt eladtad a PS4-ed és elfelejtetted lementeni a játékállásaidat, akkor kezdhetsz mindent elölről. Ráadásul ez a PS4-ről PS5-re költözés nem is mindegyik játéknál működik jól.
PlayStation élményeim 4.rész
Az eredeti játékokra a PS3 idejében kezdtem el rászokni, korábban a játékaim nagy része nem volt eredeti, a konzoljaim hol chippelve, hogy hackelve voltak. Most mondanám, hogy nem vagyok rá büszke, de ez akkoriban gyerekként nem érdekelt, nem is tudtam, hogy ez probléma lehet, a másik az, hogy így történt, ráadásul tök érdekes tapasztalatokat adott, ami örülök, hogy nem maradt ki az életemből, mert sokat tanultam a konzolok és a gépek működéséről. Na de térjünk is az érdekes részre. Elindítani egy tört játékot nem is volt egyszerű az első PS2 gépemen. Lenyomva kellett tartani a bekapcsológombot, miközben egy eredeti játék volt a meghajtóban. Meg kellett várni, hogy betöltsön a rendszer, majd elengedni a bekapcsológombot, így a gép kikapcsolt. Ha minden időzítés a megfelelő volt, akkor amint beraktál egy tört lemezt, azt betöltötte és mehetett a játék. Ez volt, hogy azonnal sikerült, de előfordult, hogy csak 10 perc után.
Biztos én kényelmesedtem el a Steam, GoG, Origin, Uplay, Stadia, Oculus stb. felhőmentéses rendszerek miatt, de tényleg megjelent a kétezer húszas évekre egy konzol, ahol USB-vel kell mentéseket másolgatnom? Xbox-on ha elkezdek egy játékot Xbox One-on, akkor PC-n, telefonon és Xbox Series gépeken pontosan ugyanott folytathatom, ahol abbahagytam. A Steam-en szintén, legyen szó bármilyen játékról, ott folytathatom, ahol kiléptem belőle, bármilyen PC-t is vegyek elő bárhol a világon.
Nagyon úgy érzem, hogy a Sony még mindig túl kényelmes pozícióban van, úgy ad el több tízmillió példányt a gépből, hogy a bajszát se kell megpödörnie. Az emberek szinte megvesznek egy-egy felszabadult konzolpéldányért és jelentős felárral is úgy veszik, mint a cukrot. Most sem érzem, hogy a Sony törődne velem, mint felhasználóval. Persze igyekszik jó szolgáltatást nyújtani, de semmivel nem megy tovább, mint ami kötelező neki.
Exkluzív játékokból a lista hihetetlenül szegényes. Hasonló a helyzet, mint a Series konzoloknál, de ott azért van olyan kevés Xbox exkluzív cím, mert a Microsoft a konzolokkal egyenlő mértékig nyitott a PC felé is. Nekik az is jó, ha Windowson vásárolnak az emberek játékokat, vagy felhőben játszanak, nem függenek egyetlen konzoltól. Ehhez képest a Sony összesen négy játékot tud felvonultatni számunkra, ebből az egyik az ingyenes kontrollert demózó, másfél óra alatt végigvihető Astro's Playroom és a máris teljesen halott PS5 exkluzív Destruction AllStars. Két játék van, ami igazán számít: a Ratchet & Clank: Rift Apart és a Returnal.
Attól, hogy jó játékok vannak egy konzolra, még nem fogom magát a rendszert és a gépet felpontozni. A PlayStation 5 pedig sajnos szerintem egy átlagos konzol, sőt, egyáltalán nem jobb, mint az Xbox Series széria.
Nincs kétségem afelől, hogy idővel ismét a Sony-é lesz a legerősebb egyszemélyes játék kínálat, ám ha valaki exkluzív játék miatt venne a gépet ma, akkor még nyugodtan várakozhat, a PS4-en szinte minden cím elérhető, ami erre a gépre is. Ami még idővel a PS5 felé billentheti majd a mércét, az a következő generációs VR támogatás lesz, ám annak az érkezési ideje és ára egyelőre ismeretlen, nem érdemes ezért a lélegzetet visszatartani.
Beépített böngészőt nem kapunk, legalábbis olyat nem, amit szabadon netezésre használhatnánk. Van még pár alapértelmezett média app, Spotify, YouTube, Netflix stb. de összességében nem sok mindent tudunk csinálni a PS5-tel játékon kívül.
A közösségi funkciók elég minimalisták. Ha éppen akarunk, tudunk beszélgetni egy-egy játékról, de annyira nagyon sok lehetőségünk nincs arra, hogy közösségi életet éljünk a rendszeren belül. A Microsoft ebből a szempontból is nyitottabb, de a PS5-re már beígérték a Discord támogatást, az idővel nagyot változtathat a jelenlegi állapotokon.
A motorháztető alatt
A konzol szerintem eléggé halk, engem nem zaklat fel legalábbis a hangja, észre sem veszem. Állítólag van olyan gép, amelyik nagyon felpörög, de az enyém legalábbis nem olyan, szép csendben intézi a dolgát, kellemesen duruzsol. Ez a furcsa megjelenés állítólag az optimális hűtés miatt alakult így, nem valószínű, hogy jó helyen tartott PS5 hűtési problémák miatt menne majd tönkre az elkövetkezendő években.
PlayStation élményeim 5.rész
A PS2 tört játékokat ráadásul boltokban tudtuk megvenni. Igen, besétáltál a boltba és nem az eredetit, hanem a másoltat kérted. Elővettek a pult alól egy dobozt és válogathattál kedvedre. Ugyanúgy kaptál tokot és matricát a lemezre, egy laikus meg nem mondta volna, hogy mi a különbség az eredeti és a hamis játékok között. Ezek a játékok általában 2000 ft körül mozogtak, ha valami újabb volt, akkor viszont akár 4000-et is elkértek értük. Igen, a hamis játékokért. Érdekes tény, hogy az ország egyik legnagyobb konzolboltja 2012-ben egészen biztosan működtetett egy titkos szobát, ahol fű alatt az Xbox 360 és PS3 gépeket törték, vagyis nagyon sokáig a tört konzolokkal való játék tényleg a világ legtermészetesebb dolga volt. Azt nem tudom azóta mi a helyzet. Attól viszont egyszerűen eldobom az agyam, hogy vannak, akik 2021-ben is, az ingyen osztogatott AAA játékok korában azért akarnak PS3-at vagy Xbox 360-at venni, mert azokat lehet törni…
Ha már a gép hangja szóba jött. Új audio chippet kapott a PS5 is, amivel végre a térhangzást komolyan veszi a Sony is. Sajnos nincs Dolby támogatás, de megfelelő fülessel és hangrendszerrel valóban hallhatjuk azt, ami körülöttünk történik. A monitor csak egy kis ablak lesz a világra, ám a hangokon keresztül bele is kerülhetünk a dolgok közepébe.
A grafika teljesítmény tekintetében sem okoz a PS5 csalódást. Ezek a gépek brutálisan erősek és hihetetlen részletes és magas felbontású képi anyagok megjelenítésére képesek, mindezt sokkal olcsóbban, mint egy akár azonos teljesítményű videokártya (számítógép nélkül). Most tényleg írhatnék 12 bejegyzést is arról, hogy milyen fejlett chippek szolgáltatják a csodálatos a grafikát, de erről szerintem kár beszélni, ebből a szempontból tökéletes eszköz a PS5, valódi látványvilág úgyis a játékfejlesztők tudásán múlik. Biztos vagyok benne, hogy a manapság látott címek csak a kezdetet képviselik, pár éven belül olyan látványos játékok fognak megjelenni, amit manapság elképzelhetetlennek tartanánk. Kíváncsi leszek a Sony belsős címeire, amik tényleg megmutatják majd a next-gen látványvilágot és részletességet 8K-ban és 120 FPS mellett.
Van egy jó és egy rossz tulajdonsága is a gépnek. A jó az, hogy könnyedén tudunk saját M.2 SSD-t vásárolni a gépbe, amit mi magunk építhetünk bele, miután levettük az oldalát és becsavarozzuk azt. A rossz hír viszont, hogy az a 667 gigabájt, ami alapból rendelkezésünkre áll játékokat telepíteni undorítóan kevés.
A gépre nem túl sok PS5 játék fér fel egyszerre, hiába nagyon drága az eszköz, a hely tekintetében nagyon fukarok voltak velünk. Egy idő után vagy válogatunk a telepített játékok között, vagy valamilyen módon M.2 SSD-vel adhatunk neki plusz tárhelyet. Itt természetesen nem mindegy, milyen SSD-t választunk, mert meg kell felelnie az elvárt sebességnek és a megfelelő hűtésnek, szóval igazán sokba kerülhet egy kompatibilis tárhely beépítése, de legalább lehetőségünk lesz idővel bővíteni a gépet.
Optikai hangkimenetelt sajnos ez a gép sem kapott. Ez azt jelenti, ha olyan monitorra kötöd, mint az enyém, akkor átalakító eszközök nélkül nem fogsz tudni kihangosított hangot hallani az eszközből. Ez is egy súlyos hiányosság szerintem, amit sokan csak úgy tudnak majd orvosolni, ha a kontrollerre kötik a fejhallgatójukat. Ez viszont nem ideális, ha egyszerre többen szeretnénk egy gépen játszani kooperációs játékokat. A másik megoldás, a monitor vagy a TV cseréje, ami képes a hangot is lejátszani, esetleg rendelkezik HDMI hangkimenettel. Talán nem olyan sok embert érint ez a probléma, de érdemes lehet erre felkészülni.
Erős, szép, gyors… de tényleg next-gen?
Grafika ide vagy oda, az újgenerációs konzolok akárhogyan is nézzük, nem nagyon adnak hozzá semmit sem az újgenerációs élményhez. Gyorsabbak és jobbak, mint a PS4 széria, ez kétségtelen, de mivel szinte ugyanazok a játékok vannak még ezekre, mint az elődökre, ezért nem túl izgalmasak ezek a gépek. A PS5-nél viszont van legalább egy funkció, ami tényleg next-gen, és az a gamepad.
A DualSense vezérlő lényegében minden funkciót megkapott, mint a PS4 irányítója, annyi különbséggel, hogy látszólag nagyobb, mint egy Xbox vezérlő. Ám a fedő alatt olyan rezgőmotorokat és érdekes ravaszokat tartogat, ami miatt tényleg képes megváltoztatni a játékélményt.
Az Astrobot szépen bemutatja a kontrollerben rejlő lehetőségeket. Mivel rendkívül kifinomult és érzékeny rezgőmotorok vannak benne, konkrétan érezzük a kezünkben, ha éppen homokos parton lépkedünk vagy jégen korcsojázva táncolunk, de a Hell Let Loose-ban ha éppen lelőnek minket, érezhetjük, ahogy a saját szívünk dobog a kezünkben és folyamatosan gyengül az üteme. Elég beteg élmény, de mindenképpen jól mutatja, hogy a Sony túllépett az egyszerű rezgőmotorok adta lehetőségeken és nagyon fejlett technika került a kontrollerbe.
A másik újdonság, az úgynevezett adaptív trigger, ami azt jelenti, hogy a ravasz alkalmazkodik a környezethez. Például, ha meg akarjuk húzni egy fegyver ravaszát, akkor nem úgy fog reagálni a ravasz, mint általában, hogy simán csak benyomjuk és lövünk, hanem lesz egy ellenállása. Egy beépített motor konkrétan nem engedi, hogy benyomjuk csak úgy a ravaszt, határozottan kell nekiugrani a dolognak. Ugyanez igaz például autós játékoknál. Jól lehet érezni, hogy a gázt könnyen adagolhatjuk, de a fék az már máshogyan fog, ezért teljesen más élmény lesz azt használni.
Ezeknek a funkcióknak a hátránya, hogy a játékoknak is támogatniuk kell, ebből pedig viszonylag kevés cím van.
PlayStation élményeim 6.rész
Pár évvel később a PSP-m már én magam törtem szoftveresen, ez volt a ChickHen hack. Ez sem volt egy egyszerű törés, mert a PSP menüjében kellett össze-vissza lépkedni és ha szerencséd volt, a menüben elrejtett hacket tartalmazó kép úgy fagyasztotta ki a PSP-t, hogy utána tudott futtatni bármilyen programot. Ez is volt, hogy azonnal működött, de olyan is előfordult, hogy órákig csak szenvedtem a menüben a megfelelő kifagyás érdekében.
A PS3 törésére megmondom őszintén, már nem is emlékszem. Vagy így vettem a konzolt, vagy olyan egyszerű volt a törése, hogy nem jelentett problémát, nem tudom már. Azt viszont igen, hogy a PS+ előfizetés bejelentése miatt hamar eladtam a tört konzolom és vettem egy vadonatúj gépet, aminél tudtam, hogy csak eredeti játékokat fogok játszani. Egyszerűen a multiplayer lehetősége és a havonta adott ingyen játékok annyira hívogatóak voltak, hogy végre én is megtértem és rájöttem, nem is olyan drága az eredeti játékok gyűjtése, mint korábban gondoltam. Bár nem a töréshez kapcsolódik, egy időben folyamatosan vettem a hibás PS3-as gépeket alkatrész áron, hogy hőkezeléssel megjavítsam őket és kicsi felárral tovább értékesítsem őket. Elképesztő, hogy a zongoralakkos gépek mennyire undorítóan rosszak voltak hűtés terén és bár az Xbox 360-nak volt rossz híre, a PS3 FAT ugyanolyan önpusztító ócskavas volt.
A másik hátrány, hogy van, akit idegesítenek ezek a DualSense dolgok, konkrétan engem is. Multiplayer játékban eleve hátrányból indulhat az, aki használja az adaptív triggert, de őszintén, engem még single player élmény közben is már csak zavar az egész. A Controlnál nem tudom, elmegy a kedvem a játéktól, ha ezt a triggert kell nyomogatnom, de más játéknál is csak fáraszt. Nem lefáraszt, nem az ujjam fárad el, hanem úgy nem tetszik az élmény, amit nyújt és elmegy a kedvem a játéktól. Először poén az egész, tényleg, de kíváncsi lennék, hogy a felhasználók hány százaléka hagyja egyáltalán bekapcsolva egy hónap után.
Fogásra meg minőségre viszont tényleg remek eszköz. A bépített mikrofon segítségével mindig hall minket a készülék, ezt egy mikrofon némító gombbal viszont könnyedén orvosolhatjuk. A beépített hangszóró szintén játéktól függ, hogyan kerül kihasználásra. Van, hogy lépések hangja a kezünkből jön, de akár a csapattársaink beszélgetése is hallatszódhat innen. Ha ezek viszont zavarnának minket, van a készüléken egy jack csatlakozó, hogy minden kommunikáció és hang a fülesünkön keresztül történjen meg.
A gamepad beépített akksival rendelkezik és jól bírja töltés nélkül. Ha mégis energiára lenne szüksége, akkor szerencsére már USB-C töltővel kell megoldanunk a kérdést, ami mindenképpen jó dolog.
HÁT EZ MEG MINEK KELLETT NEKEM?
Most lehet sok embert meglepek, még lehet fel is húzok, de ez a PS5 már tényleg az a konzol, amire jelen állapotában az ég világon semmi szükségem. Van egy nagyon erős számítógépem, egy Xbox Series S-em, egy jól működő VR szemüvegem, de ez a konzol már tényleg csak a helyet foglalja a szobában, máris alig van kedvem bekapcsolni, konkrétan meg kell erőltetnem magam, hogy játszak rajta és teszteljem a cikkért. Persze, ehhez a COVID is hozzátesz, de alapjáraton úgy érzem, nem ad nekem az ég világon semmit sem ez a konzol, sőt, kifejezetten nem kedvelem az egész jelenséget.
Az Xbox Series S tesztem címében azt írtam, hogy „HÁT EZ MEG MINEK KELLETT NEKEM?” és érdekes módon ezt még annál is jobban érzem a PS5-tel is, mint akkoriban az Xbox-nál. A játékélményem nem nőtt az adaptív triggernek hála, a gép maga meg úgyis azt tudja, amit a számítógépem is, futtatni a játékokat. Mivel van itthon PS4 Pro, ezért jó eséllyel ezt a gépet eladom és nem akarok vele egy jó ideig foglalkozni, egy pillanatig sem fog hiányozni.
De ez megint csak én vagyok. Ha nincs otthon PS4 Pro, erős Xbox vagy PC gép, akkor a PlayStation 5 egy zsigeri szintig videojátékkonzol, ami olyan játékokba enged téged betekinteni, amilyenekről álmodni sem mernél. Ráadásul a jövőben a Sony nem fog visszariadni az innovatív megoldásoktól, így lehetséges, hogy különböző kiegészítőknek hála idővel sok olyan élmény lesz rá, amit mai fejjel szinte el sem tudunk képzelni.
Hatalmas lehetőségek fekszenek a PlayStation 5-ben, de egyelőre még nem érdemes rohanni a megvásárlásával. Ha érdekel a gép, rendeld elő nyugodtan és várd ki a fél évet, mire sorra kerülsz, de ha másik konzolt választasz magadnak, akkor sem nyúlhatsz mellé.
A PS5 még egyelőre kihagyható gép, ne hagyd, hogy leuraljon téged is a körülötte kialakult őrület. Ha viszont tényleg új konzolra vágysz és jó áron juthatsz egy ilyenhez, nyugodtan vedd meg, veszíteni nem fogsz vele semmit.
Én még nem állok készen rá.
