A jegesmedve szőrét imitáló szerkezetű szálakból kötött pulóver ugyanolyan meleget biztosít, mint egy pehelykabát, de a vastagsága csak ötöde a kabáténak, mondják egy, a Science oldalain most megjelent tanulmány szerzői. A könnyű aerogélből készült szálak nyújtás, mosás és festés után is kiválóan őrzik meg a hőt. A tanulmány egyik szerzője, Weiwei Gao, a kínai Zhejiang Egyetem anyagkutatója szerint a szintetikus szálakból a jövőben könnyű és tartós sport- és túraruhák, illetve katonai ruhák készülhetnek anélkül, hogy állati eredetű anyagokra lenne szükség.
A vizsgálatok szerint az aerogélek a legjobb hőtartó anyagok közé tartoznak, és már korábban is használták őket épületek szigeteléseként. Az aerogélekből készült szálak azonban gyakran túl sérülékenyek és törékenyek ahhoz, hogy textíliákba lehessen szőni őket, és hajlamosak arra, hogy mosás után és nedves környezetben elveszítsék szigetelő tulajdonságaikat. A kutatók ezért a jegesmedve szőréből merítettek ihletet. A jegesmedvék szőrszálaiban apró üregek, légzsebek találhatók, amelyek megakadályozzák a hő elszökését, hogy melegen tartsák az állatokat a zord sarkvidéki környezetben. Ezt a porózus magot sűrű külső burok veszi körül, amely vízálló, rugalmas és kemény.
Gao és kollégái egy különleges gyártási módszerrel aerogélből állítottak elő hasonló szerkezetű szálakat. A külső burokhoz a porózus aerogélt egy vékony réteg termoplasztikus, rugalmas poliuretánnal vonták be, amelyet már most is gyakran használnak sportruházatok és -felszerelések gyártásakor.
Az aerogélt alapesetben nem lehet a meglévő hosszának 2%-ánál nagyobb mértékben nyújtani anélkül, hogy károsodna, de a jegesmedveszőr ihlette kompozitszál 1000%-os nyújtás után is visszanyeri eredeti hosszát, ami azt jelenti, hogy a rugalmas bevonatnak köszönhetően sokkal erősebb és rugalmasabb, mint a korábbi aerogélszálak. A szálak szigetelő tulajdonságai azután is megmaradtak, hogy tízezerszer a duplájára nyújtották őket, és nem változtatta meg szerkezetüket vagy alakjukat az sem, ha vízbe mártották, megszárították vagy festették őket.
Ezután a kutatók pulóvert kötöttek az aerogélszálból, és összehasonlították annak hőszigetelő képességét egy pehelykabátéval, egy gyapjúpulóverével és egy hosszú ujjú pamut felsőével. A csapat egy önkéntese egy mínusz 20 °C-os helyiségben viselte az egyes ruhadarabokat. A kísérlet során mérték a négy ruhadarab felületi hőmérsékletét, hogy felmérjék, mennyire tartják meg a hőt.
Bár a jegesmedveszőr-ihlette pulóver csak ötödolyan vastag volt, mint a pehelykabát, az összes ruhadarab közül ez szigetelt a legjobban. Átlagos felületi hőmérséklete 3,5 °C volt, míg a pehelykabáté 3,8 °C, ami azt jelzi, hogy utóbbi esetében valamivel több hőt szökött el, mint a pulóvernél. A pamutpóló és a gyapjúfelső szigetelt a legkevésbé, ezeknél 10,8 °C-os, illetve 7,2 °C-os átlagos felületi hőmérsékletet mértek. Az aerogél pulóver szigetelése nem romlott többszöri mosógépes mosás után sem, vagyis az anyag elég tartósnak tűnik ahhoz, hogy praktikusan használható legyen a mindennapokban.
Egy darabig azonban még biztos várnunk kell, mire szintetikus medvebundát ölthetünk a hideg téli napokon. A szálak előállítása egyelőre nagyon lassú és energiaigényes, így a tömeggyártásra alkalmatlan, de a csapat már dolgozik a skálázhatóbb megoldásokon.
