Ősi gesztusnyelvi kommunikáció nyomaira akadtak a főemlősök között

A legfrissebb kutatási eredmények alapján könnyen elképzelhető, hogy az ember, a csimpánz és a bonobó közös őse egy kézjelekből és más gesztusokból álló nyelven kommunikált.

Ősi gesztusnyelvi kommunikáció nyomaira akadtak a főemlősök között

A St. Andrews Egyetem kutatóinak vizsgálatai alapján az ember legközelebbi rokonai nemcsak hogy jól elkülöníthető jelekkel „társalognak”, de a két faj, a csimpánzok és a bonobók „jelnyelve” rendkívül hasonló. A szakértők ez alapján úgy sejtik, hogy a kommunikáció ezen módja ősi örökség lehet, ami legalább az említett főemlősök emberrel közös őséig vezethető vissza.

Bár a gesztusok nem nevezhetők teljes, nyelvtani szabályokkal rendelkező nyelveknek, azt nehéz lenne vitatni, hogy a jeleknek kommunikációs céljuk van, és egyfajta univerzalitás jellemzi ezeket. A csimpánzok például megdörzsölik a szájukat, ha táplálékot kérnek, és karjukat megemelve jelzik, ha kurkászásra vágynak.

A kutatók a csimpánzokon kívül kongói vad bonobókat is vizsgáltak, és az állatokról készült videófelvételek elemzése során számos olyan jelet megfigyeltek, ami rendkívül hasonló vagy azonos a csimpánzok által használt jelekkel. Összességében a bonobó gesztusnyelv 90 százalékban azonos a csimpánz jelnyelvvel, állítják a szakértők. Erre a szintű egyezésre senki sem számított, és logikusnak tűnik az a következtetés, hogy mindez nem a véletlen műve, hanem mindkét nyelv azonos gyökerekre vezethető vissza, mondja Kirsty Graham, a kutatás vezetője.

Galéria megnyitása

Ezt az ősi „alapnyelvet” valószínűleg az ember elődei, és a mai emberfélék közül talán más fajok ősei is használták. A kutatócsoport a mai főemlős gesztusnyelvek alapján el is kezdte összeállítani az Emberfélék szótárát. Ez jelenleg 70 olyan gesztust tartalmaz, amelyeket a csimpánzok és/vagy a bonobók használnak és amelynek sok esetben azonos a jelentése a két fajnál.

A kutatók emberi résztvevőkkel is tesztelték a gesztusnyelv emberfélékre univerzális voltát: az emberi alanyokkal rövid videókat nézettek meg a tíz leggyakrabban használt csimpánz- vagy bonobójelről. A jelek jelentését úgy kellett megfejteni, hogy a résztvevők négy válaszlehetőség közül választhattak. Az alanyok az esetek 52 százalékában fejtették meg helyesen a gesztust, de voltak olyan jelek, amelyeknél 80 százalék feletti volt a helyes válaszok aránya.

A St. Andrews kutatói egy korábbi vizsgálat során még nem beszélő gyerekek körében vizsgálták a gesztusokat. Ennek keretében 1–2 éves német és ugandai gyerekeket filmeztek le, miközben azok szüleikkel kommunikáltak. Ezen vizsgálat során 52 gesztust azonosítottak, amelyek 90 százalékát a csimpánzok is használják. Ez pedig szintén alátámasztja az ősi gesztusnyelvvel kapcsolatos teóriát.

Galéria megnyitása

Neked ajánljuk

Kiemelt
-{{ product.discountDiff|formatPriceWithCode }}
{{ discountPercent(product) }}
Új
Teszteltük
{{ product.commentCount }}
{{ voucherAdditionalProduct.originalPrice|formatPrice }} Ft
Ajándékutalvány
0% THM
{{ product.displayName }}
nem elérhető
{{ product.originalPrice|formatPriceWithCode }}
{{ product.grossPrice|formatPriceWithCode }}
{{ product.grossPrice|formatPriceWithCode }}
{{ product.displayName }}

Tesztek

{{ i }}
{{ totalTranslation }}
Sorrend

Szólj hozzá!

A komment írásához előbb jelentkezz be!
{{ orderNumber }}
{{ showMoreLabelTranslation }}
A komment írásához előbb jelentkezz be!
Még nem érkeztek hozzászólások ehhez a cikkhez!
Még nem érkeztek hozzászólások ehhez a cikkhez!
Segíts másoknak, mondd el, mit gondolsz a cikkről.

Kapcsolódó cikkek

Magazin címlap