Körülbelül 120 millió évvel ezelőtt a mai Kína északkeleti részén lezuhant egy pteroszaurusz, és aztán egy sekély tóban érte a végzet. Testét vékony üledékréteg borította be, amely nemcsak a csontvázát őrizte meg, hanem – a modern paleontológusok örömére – a gyomrát is. A Science Bulletin új számában leírt fosszília az első olyan pteroszaurusz, amelyet növényekkel teli gyomorral találtak.
„Ez egy hihetetlenül szerencsés felfedezés” – mondja David Martill, a Portsmouthi Egyetem paleontológusa, aki nem vett részt a kutatásban. A kutató hozzáteszi, hogy az új bizonyíték döntő a pteroszauruszok növényevő életmódjával kapcsolatban, amely egyértelműen bizonyítja, hogy a félelmetes kinézetű szárnyas lények nem mindig voltak húsevők.
A pteroszauruszokról sokáig azt gondolták, hogy állati táplálékot fogyasztottak, a hüllőktől a halakig és a rovarokig. Az öt ismert lelet a pteroszauruszok gyomortartalmáról szintén ezt a képet támasztja alá: mindegyik állat a Rhamphorhynchus nemzetségből származott, és úgy tűnik, hogy halat ettek. Néhány kutató azonban az állatok csőrének mérete és alakja alapján azt állította, hogy egyes fajok növényeket is ettek. Például a fogatlan pteroszauruszok, az úgynevezett tapejaridák papagájszerű csőre látszólag alkalmas lehetett a gyümölcsök, diófélék és magvak őrlésére. De ezek a közvetett bizonyítékok nem voltak elégségesek a legtöbb kutató meggyőzéséhez.
Az új tanulmány a Sinopterus atavismusra, egy felnőttkori szárnyfesztávolságát tekintve 2–4 méter közötti tapejarida fajra összpontosít. A vizsgált fiatal példányt, amely egy 1,5 méteres szárnyfesztávolsággal rendelkezett, először 2019-ben írta le egy csapat, amelyet Xinjun Zhang és Shunxing Jiang vezetett, akik az új tanulmányt is jegyzik. A faj a Jehol Biota nevű lelőhelyről származik, Kína északkeleti részéről, amely a kivételesen jól megőrzött fosszíliákról híres. 120–133 millió évvel ezelőtt a területet nyugodt tavak és mocsarak tarkították, amelyeket a közeli vulkánok időszakosan hamufelhővel borítottak. A vízben sodródó tetemek néha a süllyedő vulkáni hamu alá kerültek, amely oxigénmentes sírba zárta a maradványokat. Ennek eredményeként a régióban talált fosszíliák néha nemcsak a csontokat, hanem a színes maradványokat, a lágy szöveteket vagy a gyomor tartalmát is megőrizték.
Ennek a S. atavismus példánynak jól láthatóan megőrződött a gyomra, amelyben feltételezték, hogy táplálék is lehet. Ezért Jiang és Zhang vezette csapat különböző szögekből készült, nagy felbontású röntgenfelvételekkel vizsgálta meg alaposabban a leletet. Kétféle ásványi anyagot találtak a gyomorban, amelyek még soha nem fordultak elő pteroszaurusz-fosszíliákban, és mindkettő erősen növényevő életmódra utalt.
A pteroszaurusz gyomrának tetején a felvételeken számos nagy kvarckristályt is látszott. A kvarc gyakran megtalálható a mai, zuzógyomorral rendelkező állatok szervében is, amelyek köveket nyelnek le, amelyek segítenek a kemény ételek, például a növények összetörésében. A gyomor alsó részén Jiang és Zhang csapata több száz fitolitot, apró ásványi lerakódást fedezett fel, amelyek a növekvő növényi sejtek között képződnek. Fitolitokat eddig csak kétszer találtak dinoszauruszokban, és csak vegetáriánus fajokban: egy növényevő dinoszaurusz ürülékében és egy növényevő dinoszaurusz fogain.
„A közvetlen bizonyíték alapvető fontosságú az ilyen viták eldöntésében” – mondja R. Pêgas, a São Paulo-i Egyetem kutatója, aki nem vett részt a kutatásban. „Ez lezárja a vitát és megerősíti, hogy a pteroszauruszok étrendje a korábban gondoltnál változatosabb volt.” Martill is azt mondja, hogy a bizonyítékok meggyőzték: „Én azt gondoltam, hogy a tapejaridák finom csőrük hegyét valószínűleg apró vízi bolhák kifogására vagy rovarok evésére használták.”
A kutatóknak tehát mostantól bele kell foglalniuk a növényevést is a szárnyas hüllőkről alkotott képbe. A fitolitok konkrét növényekhez való hozzárendelése nehéz feladat, de a pteroszauruszban találtak többségükben fás szárú növényekből származnak, néhány pedig virágos növényekből vagy tűlevelűekből.
